Kutyamesék 2026. ápr. 6-12.

Hétfő

Reggel az érkezésünk után észrevettük, hogy a kutyák nagyon ugatnak. Elindultunk felkutatni a zaj forrását, és kiderült hogy az egyik szomszédunk jött át a menhelyre segítséget kérni. Négy napja ugyanis oda szegődött hozzájuk egy nagyon félős természetű fehér kiskutya. Nekik már van kutyájuk, akik ráadásul nem is tolerálják az idegen kutyákat, így segítséget kért a kölyöknek. Mint kiderült, ez a kiskutya nem magától került oda, hanem valaki a telepített erdő mellé kirakta egy ládába. A kölyök azonban kis szerencsével ki tudta magát fúrni a ládából, ezután pedig keresett magának egy biztonságos . Ez volt mi szomszédunk tanyája. A kölyök egyébként végig követte a menhelyhez, de mivel nagyon félénk természetű, mikor meglátta a gondozónkat, rögtön elszaladt. Miután szegény teljesen bepánikolt, jobbnak láttuk, ha inkább egy picit békén hagyjuk, hátha megnyugszik, és sikerül befogni. Nem sokkal később ismét megjelent a tanya tulajdonosa, hogy a kiskutya visszatért hozzá, és sikerült betenni egy ládába, így ki tudta hozni a menhelyre. Szegénykém tényleg nagyon be volt pánikolva, elkezdett kapkodni az emberi kéz után is. A kezdeti nagy ijedség azonban nemsoká abbamaradt, és egy tündéri kiskutya ült ott előttünk. Természetesen nem volt mikrochipje, így hófehér szőre miatt elneveztük Fagyinak.

Azért nem volt egyszerű túllendülni a történteken, hiszen ezt a kiskutyát valaki kitette egy erdőbe, úgy, hogy a ládát lekötözte. Csak a szerencsén múlott, hogy a kiskutya nem lelte ott a halálát…

Kedd

Csokit ha minden komplikáció mentesen történik, akkor ezen a héten örökbe fogadják. Éppen ezért kozmetikusunk, Vanda felajánlotta, hogy a szalonjában méltóképpen felkészíti Csokit a nagy útra.

Nózit pedig önkéntesünk, Zóra utaztatta meg a kérésünkre. Talán a rendszeres olvasóink emlékeznek rá, ő volt az a kutya, aki sebes orral érkezett a menhelyre. Akkoriban ez nagy felháborodást keltett az emberekben, hogy milyen beteg ez a kutya. Aztán, ahogy az lenni szokott, jöttek az új mentések, Nózi története már nem volt olyan érdekes. Csak hogy Nózi ettől még itt volt a menhelyen, és mi napi szinten ápoltuk, és ő napi szinten tűrte, hogy kenegetjük. Állapota folyamatosan javult, aztán történt egy nagy visszaesés, és az orra, illetve a szeme körül hirtelen megint elkezdett a bőr leválni. Az eddigi kenőcsök már nem használtak neki, ahogy a hipoallergén táp sem. Így aztán most dr. Tímár Endre rendelőjébe vittük őt önkéntesünk, Zóra segítségével. A vizsgálat most azt mutatta, hogy Nózinak valójában gombás fertőzése van, amit szépen elláttak, illetve gomba elleni vakcinát is adtak neki, amit majd meg kell ismételni. Ettől függetlenül a kezelésének tovább kell folytatódnia, csak most éppen egy másfajta krémmel.

Szerda

Ma három kutyus ment ivartalanításra dr. Bárkányi Pál rendelőjébe. Süti, Csoki és Cövek egyúttal túlesett a szív féreg szűrésen is, kutyának negatív lett az eredménye. A műtétet mindenki jól viselte.

Eközben mi a szokásos heti vakcinázásra készültünk menhely állatorvosával, dr Farkas Attilával.

Közben segítségkérő telefon is érkezett, ugyanis tegnap a Fehértói Halászcsárda körül egy állatbarát pár két fiatal kutyusra lett figyelmes, akik ott szaladgáltak a forgalmas út mellett. Mivel fél tették őket, hogy egy autó elüti, így éjszakára hazavitték őket, majd chipet is olvastak, de nem találtak bennük, ezután kérték a segítségünket. A két tündéri lány láthatóan iszonyúan ragaszkodik egymáshoz, tehát biztos egy helyről jöhettek. A két új lakónkat Mütyűrnek és Mimózának neveztük el. Mivel alapvetően gondozott kutyáknak tűntek, szinte biztosak voltunk benne, hogy a gazdájuk jelentkezni fog. Ekkor szólt az egyik dolgozónk, hogy ő egy szatymazi csoportba látta ezt a két kutyát. A saját gazdájuk ingyen elvihető kutyaként hirdette őket, költözés miatt. Mivel sajnos ez elég gyakori, így a gondozónk sajnos erről nem csinált képernyő fotót, és nem is emlékezett a hirdető nevére. Pedig ez jó alapja lett volna egy feljelentésnek. Miféle lelkületű ember képes a saját kutyáit kicsapni az utcára költözés miatt?

És ha elütik őket?

És ha megtámadja őket egy másik kutya?

És ha éhen, vagy szomjan halnak?

Ezeket a kérdéseket nyilvánvalóan ők nem tették fel maguknak, vagy ha feltették, akkor a válasz nem érdekelte őket. Kíváncsi vagyok, ha voltak gyerekeik, azoknak hogy magyarázták el, hogy mi történt a két kutyával?

Még kikapcsolódni sem megyünk a kutyáink nélkül, az egész életünk köréjük épül. Így aztán minden nyaraláskor úgy szervezzük a programot, hogy előre közöljük, hogy a két kutya bizony az ágyban alszik. Csak olyan programokra megyünk, ahová ők is jöhetnek. Ha nem jöhetnek, akkor inkább mi sem megyünk.

Számomra elfogadhatatlan, felháborító és mélységesen visszataszító, hogy ennyit ér két kutya élete azoknak az embereknek, akik felelősséget vállaltak értük. Ezek a kutyák számítottak a gazdájukra, és bíztak bennük, ők pedig elárulták a legönzetlenebb élőlényeket a földön.

Csütörtök

Munkatársnőmmel, Icuval ma a szokásos havi szívféreg kezeléssel foglalatoskodtunk. Ez szinte egy egész napos program, de muszáj védekeznünk. A kutyák persze nagy lelkesedéssel várják minden alkalommal, hiszen finom falatban kapják meg a gyógyszerüket. Ilyenkor még az egyébként nyugdíjas tempóban közlekedő kutyák is megélénkülnek. Tengó például nyolc évet fiatalodott amikor meglátta az elemózsiás vödröt…

Néhány udvarba nagyon komoly kihívás úgy bemenni, hogy ne raboljanak ki minket az éhes szájak.

És igen, villára tűzdelve adjuk a falatokat a biztonságunk érdekében. Ők pedig mindannyian kiválóan tudnak villáról enni…

Péntek

ma ismét dr. Bárkányi Pál rendelőjében jártunk ivartalanításon, szívféreg szűrésen. Most Snupy, Bodri és Bálint estek túl a műtéten. A beavatkozást mindenki jól viselte, viszont sajnos Bálint szívféreg tesztje pozitív lett.

Szombat és vasárnap

Természetesen ez a mostani hétvége sem telhetett el kutyasétáltatás nélkül. Önkénteseink minden héten időjárástól függetlenül jönnek, és teszik szebbé a menhelyi kutyák életét.

Ahogy azt már korábban említettem, Csokinak óriási szerencséje van, hiszen ma elköltözhetett Budapestre, hogy gazdis kutyaként folytassa tovább az életét. Ő azon ritka kutyák közé tartozik, akik a szokásos oltási program, szűrések, és ivartalanítás után rögtön gazdihoz is kerülnek. Nagyon sok szép együtt töltött éveket kívánunk!