Miután megtörtént Heidi elválasztása a kölykeitől, átesett az ivartalanításon és megjött a koronavírus eredménye, ami nem meglepő mód pozitív, ezért újra becsatlakozott a kolóniába. Lepacsizott mindenkivel és folytatták megszokott kis életüket, együtt. Oly nagyon helyesek, igaz lépni alig lehet tőlük, mindig ott vannak az ember körül és amerre nyúlunk, biztos cicába ütközik kezünk. De összeszokott társaság, jól érzik magukat és egyáltalán nem jellemző a feszültség.
Ahogy beköszöntött a nagy meleg, még a legfalánkabbak is alig esznek. Hűvös, árnyékos helyet keresnek, ahol elterülve heverésznek egész nap. A kifutóba is beállt a meleg, ezért karbantartónkat karöltve agyaltunk, méricskéltünk és megterveztük, hogyan tudunk némi szélmozgást eszkábálni. Mivel az egyik oldala zárt, ezért Gábor kivágott belőle egy darabot, amit ráccsal pótolt. Így kellemesebb lett a klíma és még plusz mozizási lehetőségük is adódott cicáinknak az idős kutyák udvara felé. Igaz, olyan nagy esemény nem szokott arra történni, néha Dodó, a nagy fekete labrador ballag arra és ellenőrzi a létszámot.
Fiatal pár látogatott ki és adományozott cicáinknak nagy mennyiségű macskaalmot, ahogy ők mondták, amennyi csak befért a csomagtartóba. Végtelenül hálásak vagyunk nekik, hisz ennyi macskánál igazán gyorsan fogyó eszköz az alom.
Csütörtökön dr. Bárkányi Pál tartotta a szokásos vizitet, ahol az injekciózást Sáfrány vizsgálata követte. Ő a szokásosnál passzívabb volt, kapóra is jött az aznapi állatorvosi látogatás. Sáfránynak felső légúti gyulladása volt, amire antibiotikumot és vitamint kap. Visszatérve az oltásokra, mindenki bátor és hősies volt.
Zárás előtt nem sokkal egy cicát jelentettek, aki egy cég udvarában kért segítséget és csak a két mellső lábaival tudott közlekedni. A hölgy nagyon segítőkész volt, de mivel akkor már nem tudtuk megoldani a szállítást, felkarolta és elvitte orvosunkhoz, aki ellátta őt fájdalomcsillapítóval, viszont komolyabb volt a probléma holmi zúzódástól, ezért további vizsgálatok vártak rá. A hölgy elszállásolta éjszakára is. Nagyon szépen köszönjük Neki, hogy nem hagyta magára! Péntek reggel be is szállítottuk őt, aki csodás, összetett nevet kapott. Mivel a Csongrádi sgt.-on találták és Örs neve napja volt, ezért a tisztes elnevezése Csongrádi Örs lett. Azonnal intéztünk neki időpontot dr. Sebő Ottó rendelőjébe, és még aznap el is vittük vizsgálatra. A röntgen szerint pár napos már a sérülése, szilánkosra törött a combcsontja, a térde is sérült, ami valószínű már nem is műthető és ha ez nem lenne elég, bélbénulása is volt, amit beöntéssel orvosoltak. Műtétre következő kedden kerül sor, addig figyelgetni kell hogy egyáltalán megpróbál-e lábra állni és helyreáll-e a bélműködése. Örs kedves teremtés és nagyon hálás a fejvakargatásért, mivel ő erre nem képes.
A hétvége csendesen tellett, a kis drágák punnyadtak voltak, mi pedig róttuk a szokásos köreinket.
Benépesítettük az irodarészt, Elmó és Encsi kapott ott kiugrási lehetőséget a gazdisodásra. Mivel egyelőre még nem tudjuk melyik szobába kell menniük, ezért ott vernek tanyát a köztes részen.
Amellett, hogy eseménytelenül teltek mindennapjaink, egy felkavaró élmény rázott minket vissza a valóságba. Sáfrány annak ellenére, hogy úgy tűnt túl van a légúti megbetegedésen, megreggelizett, tündéri és közvetlen volt mint mindig, majd amint Icuka elhagyta a konténer területét, Sáfrány a földi létet hagyta el. Nem sokkal később találtak rá a kifutó közepén, akkor már kilehelte lelkét. Előjelét nem érzékeltük ennek a drámai, váratlan fordulatnak és napokon keresztül küzdöttünk hiányával.
Elmó és Encsi elevensége tükröződik az irodában, szinte mindent a feje tetejére tudtak állítani. Édes pofák nagyon, bújós, barátságos, kíváncsi és játékos testvérpáros ő. Félénkségnek nyoma sincs, ők egyenesen mennek bele a vakvilágba, ha nyílik a bejárati ajtó már ott toporognak és pattannak ki az ajtó elé, hogy gyorsan szétnézzenek mielőtt felnyaláboljuk őket.
Elérkezett a várva várt kedd, sor került Csongrádi Örs műtétjére, mivel minden feltételt teljesített, ami elvárás volt a műtét megvalósulásához. Szó mi szó, szépen összerakták a combcsontját, viszont a térdén már nem lehetett segíteni, világ életében bicebóca marad, de azt hiszem ez a legkevesebb.
További agyalás következtében, hogy hogyan is tudnánk jobban árnyékolni a kifutó felett, a nádszövet mellett döntöttünk, mivel a raschel háló nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Előterjesztettük, majd Gábor felszerelte nekik. Szépen lassan kiforrja magát, hogyan is lesz a cicák számára legideálisabb a kifutó a nyári forróságban.
Újabb csütörtök lévén most Nala és Nola, Grimm és Gizmó, valamint Heidi kaptak kombinált oltást. Gléda az éves, Cakkos és Nicyka pedig a féléves ismétlő veszettség elleni oltását kapta. A végére Cakkost tartogattam, addig gyorsan haladtunk. Ám a csajszi megérezte, hogy vele is történik valami és a leglehetetlenebb helyeken próbált meg észrevétlenül megbújni. Mivel ő nem tartozik bele az ölcica kategóriába, ezért előkerült a biztonságot nyújtó kesztyű, biztos ami biztos, nem lehetünk elég óvatosak. Meglepően tapasztaltuk, hogy a vártnál könnyebben sikerült lebonyolítani Cakkos megfogását, mert pár riadt kör után (amit csak szemmel tudtunk követni) lehuppant az egyik párnára és a legnagyobb ellenszegülése két aprócska fújás volt.
Hétvégén időszerűvé vált Heidi varratszedése, ami egy mozdulat volt, tovább tartottak az előkészületek. Heidi nagyon kezes természetű, társaságkedvelő cicuska, magas tűrőképességgel bír, szinte bármit megenged az embernek. Partner a simogatásban, az emelgetésben, játékban, nincs egy rossz megnyilvánulása sem. Sőt, csendes társa lehet ő valakinek, mivel nála nem jellemző a hisztis nyávogás, csak hang nélkül, tátogva jelzi ha valamit szeretne.
Vasárnap Alexa szentelte idejét a menhely védenceire, amiért hálával tartozunk!
50 édes, kedves cica pártfogoltunkkal köszönjük szíves figyelmüket!
Reni
Hozzászólások