Megérkeztek a koronavírus eredmények, pozitív lett minden kolóniatag. A legújabb szűrt cicák Kázmér, Tócsni, Édes, Fenszi és Birs, bár javarészét már említettem. Kázmér nagyon zsivány teremtés. Alomtakarításkor besegít, csak épp a zsák sarkát tépi szét rendszeresen. Óriási karakter, bájolgás mellett azért minden csibészségben benne van. Ha játékról van szó ő a főkolompos, aztán hályogos szemével úgy tud nézni, hogy minden gonosztettért kárpótol. Nagy társa ebben Borsó, valamint Tócsni is, aki nem restell felmászni az ember hátára, kioldani a cipőfűzőt, eljátszani a kis seprőt. Kázmér és Borsó emellett képes feldönteni az embert nagy simulásuk közepette, jól át kell őket dögönyözni ilyenkor, mert kis simivel nem érik be. A szobájukba átkerült Fenszi és Édes, akik azonnal felismerték régi lakótársaikat és felvették a szoba ritmusát. Mindkét nőstény cica jámbor és szeretetreméltó, ám a babanevelés után rájuk fér egy kis súlygyarapodás.
Az otthoni lét után Grimm és Gizmó visszakerült a karanténba. Mindketten megerősödtek, jópofa, életrevaló cicákká cseperedtek.
Szombati Dobi is a maga csodaszép pofijával lassan kiérdemli a legrakoncátlanabb kölyök trófeáját. Mint a szélvész úgy száguld és amint sikerül elcsípni, eldobja magát és ha lehet ilyet mondani üvöltve dorombol.
Édes kölykei nagyon nagy harmóniában tengetik mindennapjaikat. Reggeli után Életke körbecsókolgatja öccseit, mikor ki van közelebb. Odatartják pofijukat és Életke jó alaposan letisztogatja orcájukat, míg a szájukba is képes belenyalni. Egy kedves hölgy szomorú veszteség után kihozta elhalálozott cicája összes holmiját. Minél előbb meg akart szabadulni az üresen álló tárgyaktól, felajánlotta nekünk és igyekszünk méltó használói lenni. Köszönjük!
Rendhagyó módon Dr. Bárkányi Pál helyettesítette állatorvosunkat a heti vizit lebonyolításában. Kombinált oltást kapott Encsi és Elmó, valamint Éber, Étkes és Életke. A hiperaktív cicukák rezdülés nélkül, bátran állták a sarat, mi pedig nem győztük körbedicsérni őket.
Cingi eddig tartózkodott a kifutó látványától is, most viszont megtörni látszik a jég, egy pillanatra hajlandó volt kinézni, ám reggel érdeklődően ott ücsörgött az ablakban. Kezdett rájönni, hogy akár jó móka is lehet a homokban sütkérezés, apró léptékben ismerkedik a kinti léttel.
Önkéntes munka keretében Alexa segített a cicák ellátásában, nem utolsó sorban szeretgetésükben.
Vasárnap Ivett jött segíteni és feltöltődni dorombolással a cicák háza tájára. Nagyon szépen köszönjük Nekik a plusz gondoskodást!
Volt Tappancsos cicánk, Sára gazdijai leptek meg minket látogatásukkal. Kihozták Sára nem használt kaparóját, fotókat mutattak a fekete szépségről és elmesélték eddigi pályafutását náluk. Kölcsönösen nagy a szerelem, és azt hiszem ez a legfontosabb, ezért érdemes reggelente felkelni!
Viszont azért már kevésbé, ami hétfőn történt. Mivel időpontunk volt Dr. Sebő Ottóhoz ivartalanításra, ezért a kolóniából Döme és Denisz, a két ikertojás kimaradt az étkezésből. Ez mindig óriási felháborodást vált ki náluk, nyilván okkal, ám fő az elővigyázatosság! Denisz a határozottabb karakter, a közvetlenebb is, ám Döme miután feloldódott, vékonyka hangon sikongat, hogy felhívja magára a figyelmet. Inkább elvonul, nem a tömegben hömpölyög és onnan csipog, hogy ő is ott van, fáradjak oda simogatni. Akkor eldobja magát és úgy hempergőzik, élvezi a hasvakarást, mint egy kölyökcica. Át is estek az ivartalanításon és a szűréseiket. Ám itt még nem ért véget a vizsgálat, a két kis betegünk is becsatlakozott. Lora a kint maradt harmadik szemhéja miatt, valamint bal szemén apró bevérzés mutatkozott, ami nem hagyott nyugodni. Hullámzó a kedélyállapota, van hogy teljesen jól eszik és jó a közérzete, ám van hogy inkább csak gubbaszt egy kuckóban. Szemgyulladást állapítottak meg nála, most a szemcsepp erejében bízunk, hogy ez visszafordítható és le is tudjuk egy életre.
Lili... Na igen, ő is útnak eredt, az volt az utolsó találkozásunk. Lili besárgult, hosszas altatásban történő vizsgálódás után már nem lett felébresztve. A végleges altatás mellett döntöttek, mivel leállt a veseműködése, és visszafordíthatatlan volt az állapota. Pedig Lili reggel még evett is jóízűen, nem sejtettük, hogy a mindig aktív, eddig makk egészséges cica, aki túl volt egy gerinccsigolya zúzódáson, pár napos mozgáskorlátozáson és ebből is orvosi csodaszámba menő felgyógyuláson, egyszer csak legyőzi valami kór... Pedig őt aztán a menhely összes gondozója ismerte! Aprócska korában bekerült és olyan félelmetesen agresszív volt, hogy eleinte kesztyűben lehetett csak takarítani körülötte. Soha nem lett kezes, ám teljesen jól elvoltunk egymás mellett, mindig ott volt körülöttünk, csak épp a simogatást nem szerette. És most végső búcsút kellett venni...
Kedden ismételten kilátogatott Alexa, hogy cicázzon és besegítsen ott ahol tud a menhely körül. Köszi szépen a sok-sok buksivakarást a cicák nevében!
A kolóniatagok részesültek oltásban, szerencse, hogy mindannyian kezesek, így gyorsan meg is voltunk vele. Egyedül Hóci a félősebb, tartózkodóbb, aki könnyen megijed, de rajta kívül egyikük sem makrancoskodik. Egérke feltelepedett a doktor úr mellé, és onnan figyelte árgus szemellek, hogy mindent jól csinál-e. Reggelre a múlt héten átkerült Édes lába bedagadt, így azt is górcső alá vette. Felszíni sérülése volt, aminek gyanítjuk az okát. Az ablakra felszerelt szellőző rácsba akadhatott be, na nem azért mert kiállt volna valami, amiben megsérül, hanem azért, mert kiderült, tiszta szívéből utálja a kutyákat, és mivel az ablak az egyik kutyaudvar felé néz, ha netalántán valamelyik eb arra sétál, mint egy puffogó vipera úgy próbál meg lecsapni rájuk és nyúlkál kifelé, hogy elérje őket. Lebukott kétszer is előző nap, de ezek szerint este is elkapta a hév, hogy kutyára vadásszon. Szerencsére semmi komoly nem történt. És ha már kézben volt, akkor a varratait is eltávolítottuk, Fensziével együtt, aki azért kevésbé volt együttműködő. Pálcika lábai csak úgy jártak, így még egy ember segítő kezeire volt szükség, hogy megállítsuk a levegőben és kikapjuk a varratát.
A héten még egy trió indult útnak, hogy átessen az ivartalanításon. Már csak ők hárman maradtak vissza, bekerülésükkor ők voltak a legrosszabb állapotban. Ők Tüszi, Kende és Sanyi. A műtét renden volt, ám sokkolt a hír, hogy Sanyi FIV pozitív. Ennyi cicával élt együtt egyedüli aids-esként... Azért annak örültünk, hogy annyira mégsem ijesztő a helyzet, ha egy cica hordozza a vírust.
Viszont ezzel gyökeresen megváltozott mind Sanyi, mint a már mondhatni összeszokott hármas élete. Sanyi kiköltözött Tenkihez, Félixhez és Glédához. Mivel megszokta a macska társaságot, ő próbálta is felvenni a többiekkel a kapcsolatot, ám elutasításba ütközött minden alkalommal. Nem is lepődtünk meg rajta, hisz ismerjük őket és az idegen cicához való viszonyukat. Kell pár nap, amíg megszokják őt és elmúlik az ellenszenvük. Nem könnyű a helyzete szegénykének, hisz egyedüli vörös cicaként nem könnyű beilleszkednie egy ennyire kiközösítő csapatba.
Hétvégén a szabadidejüket ismét ránk fordította Alexa és Ivett, köszönjük szépen Nekik mindazt a sok kedvességet és segítséget, amivel megkönnyítették cicáink és a gondozók napját is!
Fontos megemlíteni, hogy a matuzsálem Cingi fogta a kis cókmókját és kiköltözött a kifutóba. Már nem hajlandó bejönni sem, így a kaja megy ki hozzá minden alkalommal, és ő boldogan ám fogatlanul elcsemegézi.
Szintén egy gazdisodott cicánk, Lekvár gazdijai látogattak ki és hoztak adományban junior tápot a kölyköknek. Kicsit cicáztak, aki erre igényt tartott a főképp Barack volt, de ő aztán nagyon! Nagyon kedves volt tőlük, köszönjük szépen a simiket és a tápot!
Lili távozásával 48 cicával folytatjuk mindennapjainkat. Velük együtt köszönjük figyelmüket!
Reni
Hozzászólások