Az újabb hét nyitánya sem halmozott el minket jó élménnyel... Hétvégén némi érdeklődéssel szimatolták az étket Fenszi kölykei. 5. hetes korukra éppen aktuálissá is vált a dolog, hogy megkezdődjön az ismerkedés. Anyjuk egyre szigorúbban bánt a kölykökkel, de azért az ösztönök még mindig arra sarkalták, hogy jó anyához híven szoptassa őket. És Fenszi jó anya, tényleg az! Ám az egyedüli szürke fiúcska sokkal visszamaradottabb volt, ezért őt fecskendőből etettük pár napja. Mert lehet anyunak nincs annyi teje, de ha van, egyre nagyobb az étvágyuk, kibújtak a kis fogacskáik is, hát rásegítettünk, hogy legalább egy kis terhet levegyünk Fenszi válláról. Ez működött is, kevesebb volt a házsártolás, de Flick akkor is gyengébb volt a többieknél... Ezt leszámítva nem gyanakodtunk arra, ami bekövetkezett hétfő reggelre, Flick törékeny teste feladta... Szem meresztve álltunk és próbáltunk rájönni arra mitévők legyünk. Mikor átforgattuk az amúgy is vékonyka anyjukat, láttuk hogy hüvelyéből genny szivárog. Azonnal orvosi konzultáció, kölykök elválasztása, megkezdődött anyjuk antibiotikumos kezelése, mert ez a méhgyulladás egyik tünete.
Mivel megérkeztek a labor eredmények, Nenszi (koronavírus pozitív), Cingi és Barack (negatív) felköltöztek az örökbefogadó konténerbe. Cingiék feltalálták magukat, nekik nem okoz nehézséget a cicákkal való együttélés, viszont Nenszi túl beképzelt ahhoz, hogy cicákkal érintkezzen, felettébb óvatos.
Fenszi gyerekei haza jöttek hozzám, délután állatorvoshoz mentünk velük. Fricike a másik kandúrka is elég bágyadt, ő kapott szurikat, még infúziót is. Nala, a nálam cseperedő testvérpáros cirmos lánykája hasmenésben szenved. Ők is most kezdtek el eszegetni, ami eléggé megborította a csatornákat. Bélgyulladása lett... Ő is szurit kapott és Normaflore-al tunningoljuk a bélflóráját.
Fenszi kölykei másnap ideiglenes befogadóhoz kerültek, önkéntesünkhöz, Szonjához. A fecskendőből való táplálás mellett a kicsik elkezdtek önállóan is falatozni.
Nenszi költözés miatti másnapra feledésbe merült. Számára ez a kánaán, hisz mindenki maradékát feltudja porszívózni. Tűkön ülve várja, hogy befejezzék az evést és tisztára nyalja a tálkákat.
Gizmó és Grimm, a négyesből megmaradt két apróság szintén dokihoz utazott délután, E. Coli fertőzésük volt, amire injekciót kaptak. A tesók nálam landoltak, amit újabb fürdetés követett.
Gábor, az ezermesterünk felszerelte az árnyékolót a kifutóra, mert igencsak megemelkedett a hőmérséklet.
Pénteken Fenszi másik kölyke, Fecni is állatorvosi rendelőben kötött ki. Bátyja Frici jobban lett, most a kicsi lány produkálta ugyanazokat a tüneteket. Bágyadt volt, hasmenése és étvágytalansága is. Adag injekció és drukk ezerrel. Másnapra jobban volt a cica. Lora és Lili náthás tüneteikre antibiotikumot kaptak, mindketten enerváltak, alig ettek egy kis szaftot...
Hétvégén Étkest kellett lefürdetni, mert végtelenül koszos lett. Képesek az alomtálcában játszani a legjobbakat, még ha az nem is tiszta. Étkes jól belehempergőzhetett a kaksiba, amit csak kétszeri nekifutással lehetett lesuvickolni. Nem igazán élte a zuhanyozást, ficánkolt és hangosan kiabált velünk.
Csengő pofija is alapos mosdatásnak lett kitéve, mert ő is malackaként eszik, minek az eredménye az összeállt szőr és a 2 milliliter kajavakolat a pofiján. De legalább kifogásolhatatlan az étvágyuk!
Csipisz volt a hét fénypontja! Odakocogott Icuhoz és mindenféle hátsó szándék nélkül simogatást kért. Nem kajaidőben, jutifalat osztás sem volt, csak csupa jó szándékkal kérte a neki kijáró simogatást.
Vasárnap Ivett önkénteskedett nálunk az örökbefogadó részen és nagy odafigyeléssel és kedvességgel segítette munkánkat. Köszönjük neki!
Hétfőn Lora és Lili is jóízűen falatoztak, ez bizakodásra adott okot, hogy hamarosan túl vannak a náthán, ami egy ideje húzódik már...
Sort kerítettünk a féreghajtózásra és a bolha/kullancs elleni védekezésben.
Sajnos estére Szonja nem ért oda az állatorvosi ügyeletre Fricivel. Hirtelen leromlott az állapota és a délelőtt még aktívan rohangáló és vidáman játszó kis vörös délutánra lelassult. Mire eljött a vacsoraidő, teljesen passzívvá vált, végül örökre elaludt...
Fenszi az egy hetes antibiotikum kúra után ivartalanításra utazott, a méhe valóban rossz állapotban volt. Isten tudja már mennyi kölyke születhetett a hosszú évek alatt... Édes is külön került kölykeitől, mert elég nagyok már az önálló élet megkezdéséhez. Édes pedig fellélegezhet és eljött az ideje hogy megerősödjön és csak magára tudjon koncentrálni. Birs is velük tartott Makóra, de ő csak a koronavírus laborvizsgálathoz ment vért adni. Sajnos mindhármuk eredménye pozitív lett, FIV/Felvre viszont negatív.
Másnap kandúrokra került sor, hogy átessenek az ivartalanításon. Tócsnira és Kázmérra esett a választás, akik zokon vették a reggeliből való kimaradást. Szintén Koronavírus hordozók, de az aids, leukózis tesztjük negatív lett.
Csütörtök a rettegett nap cicáink számára, hisz akkor jön a Doktor Úr és kiosztja a kötelező oltásokat. Nenszi a veszettség elleni oltását kapta meg, míg Zselé és a kolónia tagjai kombináltat.
Szombat reggel újabb meglepi csomag várt minket a főkapuban. Egy doboz, rajta írás: kiscica van benne... Egy borítékban (amit csak jóval később vettünk észre) felirat: nyisd ki! Emberünk, aki könnyed mozdulattal megvált a kölyöktől 3000 Ft-ot mellékelt mellé, amit junior alutálcás kajcsira fordítottunk. A kicsi tünemény, cirmos lányka, aki telis-tele volt bolhára. Megkapta a spot-on, féreghajtó adagját és nevet is, nagy kreatívan Szombati Dobinak neveztük el. A kb. 2 hónapos cicc helyhiány miatt egy nyúlketrecben lett elszállásolva, ahol nem igazán érzi jól magát, hisz iszonyatosan aktív, nagy mozgásigénye van.
Ennek a hétnek is volt ám fénypontja! Egy fiatal pár látogatott ki, hogy két olyan cicát fogadjanak örökbe, akik jól megvannak együtt, de nem feltétlen kell nyomulósnak lenniük az ember felé, ezzel esélyt adva a vélősebb, rég óta bent lakó cicáknak is. A választásuk Hetykére és Rigóra esett. Mindketten esélytelenek voltak az örökbefogadásra. Hetyke 2 hónapos kora óta a menhely lakója és lassan 2 éves lesz. Félénksége miatt senkinek sem akadt meg a szeme rajta. Rigó felnőtt, fekete kandúr, aki szintén félős. Ám annyira tudják magukat kelletni, ha kiépül a bizalom az emberek felé. Náluk ez lassan következik be, de ilyen cicák esetében a kötelék sziklaszilárd lesz. Csak ki kell várni... Hetyi könnyen bekerült a hordozóba, ám Rigó megérezte a változás szelét és ellenállást tanúsított a bezártság ellen. De ketten sikerült megfognunk és beimádkozni a hordozóba. A tarsolyából előkerült az a bizonyos férfias bariton, ami miatt a nevét is kapta, és amivel végig énekelte az utat büszkén mondhatom, hogy hazáig, Nagykőrösig.
Heidi két kölyke Hicu és Huppli is megérettek arra, hogy belenyámmogtak anyjuk kajájába. Ők még aktívan szopiznak, de megkezdődött az ismerkedés a szilárd étekkel is.
Lora nézőbe érkezett egy hölgy, aki beleszeretett morci fejébe a fotók alapján. Mivel Lora még egészségügyileg nincs topon, ezért megfigyelés miatt csak csodálni lehetett bájait. Kitti és Eszter, a lelkes aktivisták egy csomagtartónyi textillel érkeztek meg, amit egy férfi gyűjtött a neki segített cicák ivartalanítása miatt, amit az Utcamacska project koordinált. Ajándékba hoztak a válogatós FIVes cicáinknak egy kóstoló konzervet, ami után csillogósra nyalták a tálkákat. Perec körbeudvarolta Esztert, simogatta magát. Talán ez volt az első alkalom, hogy számára úgymond idegen ember felé nyitott és kapcsolatot épített. Büszke voltam rá!
Szonja kétségbeesetten jelezte, hogy Fecni ugyanúgy viselkedik, mint Fricike halála napján. Vele eljutottak az ügyeletre, viszont hazafelé úton elment a csöpp kiscica. Óramű pontossággal ahogy betegek lettek és dokihoz kerültek, ugyanannyi idő után távozott is kis lelkük... Ezután kezdett kattogni az agyam azon, hogy mindent megpróbáltunk és annyira igyekeztünk jól gondozni és ápolni őket, mégsem sikerült. Lelkünkre vesszük, kicsit velük halunk mi is minden elveszített kis lénnyel. De belegondolva, hogy jelenleg is 8 vemhes macska került be a kolóniából, ebből 5 már meglévő alommal. Soknak tűnik a 30 macska egyszerre, de ha utánaszámolunk, hogy évente mennyi kölyök születhetett, akik nem élték meg a kamasz kort sem... 4-5 tavalyi cica került be, akiknek sikerült. Milyen mennyiségű pusztulás lehetett ott, ami ivartalanítással megakadályozható lett volna és nem került volna ennyi ártatlan élet árába... Szörnyű belegondolni...
Mindenesetre köszönjük Olvasóinknak, hogy ismételten velünk tartottak! Üdvözletünket küldjük a 49 bentlakó cicával együtt!
Reni
Hozzászólások