Macskalandok 2018. máj. 28. - jún. 10.

Ez a hét csodás történésekkel indult! Először is Tüszike leendő gazdija tett látogatást kiszemeltjénél. Szeretett cicája elvesztése után szerettek volna fiával egy újabb cicát és ahogy nézegették a fotókat, megesett a szemük, a szívük Tüszi törékeny lényén. Tudták, ő kell nekik! Mi szkeptikusan fogadtuk az érdeklődő hölgyet, mert többször is hittük, az utána érdeklődők közül (igaz, nem sok volt) valaki örökbefogadja, de érte most jött el az igazi! A kicsit félénk, visszahúzódó cicus azonnal felvette a kapcsolatot a hölggyel, amint felkarolta, belelapult a karjaiba. Jól érezte magát, rögvest egymásra hangolódtak. Ekkor már biztos volt a siker, de még előkerült a finom kajcsi, amivel meglepte őt és amit a mi kis félszeműnk jóízűen be is falt. Repetázott, hisz reggeli után pár perccel történt mindez, de egyértelmű, hogy sokkal finomabbnak ítélte, mint amivel mi szolgálhattunk. Aztán szeretgetés, dörgölőzés után visszahuppant a hordozóba, és a karanténban szállásoltuk pár nap megfigyelésre, hisz soha nem volt még egyedül, kíváncsiak voltunk, hogy viseli. Ott eltörött a mécses! A bezártságtól megjött a hangja, eddig nem is tudtuk, hogy van neki és csak mondta, mondta... Közben dagasztott és hempergőzött, de akkor sem állt be a szája! Gazdijának jeleztük, amint leguggoltunk, ugrott a hátunkra, vállunkra így ilyen helyzetben ne lepődjön meg. Ez volt a legveszélyesebb mutatványa, evés után a vállunkon landolni... Ez néha igen fájdalmasnak bizonyult, igaz csupa szeretetből tette. De amint másik cica közel jött, a farkincájukat próbálta paskolni, csak azt lestük merre kalimpál a pálcika lábával és karmaival. És ha nem figyeltünk rá eléggé, akkor bizony képes volt a fülcimpánkba is beleharapni finoman, de új otthonában ettől nem kell tartani, elég figyelem jut majd neki!

Pocak is szintet lépett az önállósodás felé. Első tálkából történő lefetyelését láthattuk. Csupa tápszer volt a kis mancsa, de olyan ügyes volt, hogy elalélva csodáltuk. Lányka sorstársai még nem produkálták magukat, hisz ők egyelőre csak felfelé tudnak nézni, hisz onnan érkezik a kajcsi. A lábuk előtt/alatt bármi lehet, nyugodt szívvel átgázolnak mindenen, úgyhogy nagy tisztálkodás volt náluk, miután tele lett a bendő. A kicsik egyre többet találkoznak, egyelőre csak etetésnél, megkezdődött az összeszoktatásuk, hisz Pocaknak is kijár a játszópajtikból. Ő nagyobb a lánykáknál, zömökebb is, de a hatalmas birkózásokban felveszik vele a kesztyűt. A hét második felében már a menhelyen töltött időt édes ötösben töltötték, teljes harmóniában.

Kedden extappancsos cicánk, Mohitó gazdija látogatta meg az árvákat és kedveskedett nekik finomságokkal. Elsősorban Tomihoz jött, mivel ő azóta is nagy szerelme maradt, de a többiknek is jutott bőven a simogatásból. Nagyon szépen köszönjük neki!

Tüszi fültakarításra utazott Dr. Sebő Ottó rendelőjébe, mivel mi nem boldogultunk vele. Minden próbálkozásnál átvált kis szörnyeteggé és úgy ficánkol, rúgkapál, hogy esélyünk sincs. Altatásban végezték a beavatkozást, csilli-villi lett a fülecskéje, de mivel be is gyulladt kicsit, pár napig csepegtetni kell bele. Az utóbbi időben rázogatta a fejét, így figyeltünk fel rá és pont jól jött ki a lépés, már gyógyult füllel kerül gazdihoz.

Volt lakótársai, Borsó és Tócsni pedig egyszerre kezdtek el prüszkölni, nekik megkezdődött a gyógyszeres kezelésük. Emellett Tócsninak feltűnt Tüszi hiánya is, hisz tesók és javarészt mindig egy tálkából falatoztak. Most Fenszi mellé próbál becsatlakozni annak ellenére, hogy mindenkinek van saját tálkája. Egész odáig fajult ez a hiányérzet, hogy ő is pedzegeti a vállra felugrás dolgot, szerencsére nem találja izginek, így gyorsan tovább is áll.

Csütörtöki vizit alkalmával az éves ismétlő kombinált oltásukat kapták a kolónia tagok: Tüszi, Denisz, Eperke, Kázmér és Kende. FIV/Felv tesztet készítettünk Nyafi úrnál. Immár a másodikat, mivel az első esetben nagyon halvány Felv pozitivitást mutatott, de nem akartuk elhinni, hisz adott egy kicsattanó kondiban lévő, világ életében lakásban lakó 10 év körüli kandúr, hogyan lehetne felves? De az ismétlő teszt most erős pozitivitást mutatott, ezért nagyon elkenődtünk. De ha így is van, akkor viszont nyugodtak lehetünk, hogy egy leukózisos cica is tud hosszú hosszú életet élni teljesen tünetmentesen.

Gazdisodása előtt Kende is átesett a nagy tatarozáson. Fogkő eltávolításra utazott Dr. Farkas Attila rendelőjébe. Ért ez a dolog nála is ugyanúgy, mint volt kolóniatársainál, szinte mindegyiküknél gond volt a fogazattal, gyakori volt az ínygyulladás a nem megfelelő étkeztetés, tartás miatt. Ő aztán nagyon elanyátlanodva ért vissza, amúgy is egy piperkőc, önérzetes kandúr. Az irodában kapott szálláshelyet, hogy távol tartsuk a rá leselkedő veszélyektől, mint a nassolás.

Közben megérkeztek Tüsziért. Egymás iránti rajongásuk lankadatlan volt. Ez a kis növésű, cingár, félszemű tünemény mától Újszegeden hajtja álomra fejét.

Táncos hatalmas zöld sáskával lepte meg gondozóját. Elsősorban saját szórakoztatására vitte be a szobába a szebb időket is megélt testet, de elhancúrozott vele jó sokáig. Ötletünk sincs, honnan szerzett magának ekkora zsákmányt, de megtarthatta, mivel Icukának nem volt gusztusa elvenni tőle.

Hétvégén Kende nagy napja érkezett el. Immár csodás fogsorral várhatta gazdiját, hogy megkezdjék hosszú, boldog közös életüket a frissen beköltözött lakásukban. Ők is közösen a szegedi cicások táborát erősítik.

Több hete tartó egyeztetést követően megérkezett hozzánk Kiki. Röviden a története annyi, hogy korábban jelentették mint balesetes cica, aki az egyik hátsó lábát csak húzza maga után. Mire leszerveztük a fuvart, addig megpróbálták biztonságba helyezni, de beiszkolt egy lezárt telepre az Alsó kikötő soron. Kulcsa senkinek sem volt hozzá, a cica pedig olyan mélyen elbújt a sűrűjében, hogy látni sem lehetett. A szomszédban dolgozók próbálták kicsalogatni, ami nem járt sikerrel de nem adták fel és kitartásuk győzedelmeskedett. Kiki járása továbbra is bicegős, vélhetően törött valamelyik csontja. Jelenleg a tappancsos autónk szerelőre vár, mert kilyukadt az olaj tartály, de amint sorra kerül a szervizben, máris utazni fog kivizsgálásra. Addig pihenget, különösebben nem viseli meg a helyzet. Iszonyatosan csatakos és vékony ez a gyönyörű nőstény, de az étvágya makulátlan, így bízunk a mihamarabbi megerősödésében.

Valamint aprajafalván ismét nagyot léptünk előre, a kicsik, mind az öten ismerkednek a nedves étellel és többé-kevésbé mindegyiküknek bejön a dolog. Ízlelgetik a falatokat, van aki cumizgatja a nagyobb darabokat. Ugyanakkor az almot elkezdték felderíteni és tudták is mire való, már ügyesen használják egyedül, önállóan. Olyan büszkék voltunk rájuk!

Nyafi úr beköltözött a különálló lakrészbe, ahol megkapta a bútorát is. Kis szobácskáját igyekeztük komfortossá tenni, de számára ez nem az. Folyamatosan panaszkodik és figyelemért kuncsorog. Alig tudjuk magára hagyni, mindig visszakanyarodunk hozzá egy extra simire, hisz úúúúúgy tud nézni...

Minden hétre tartogat az élet valami kirívót! Jelen esetben Hollandiából érdeklődött egy hölgy Tomi után. A nyári hazalátogatása során szeretné őt megismerni és ha mindketten úgy akarják, magával vinni a messzeségbe. Kíváncsian várjuk eme történet kimenetelét, de addig még jó sokat kell aludnunk, míg augusztus lesz.

A kis porontyok napról-napra jobban érdeklődnek a külvilág felé, szinte szemmel látható a fejlődésük. A nedves eledel fogyasztása kiváltotta a mindenkori cumizást, de azért a komfort cumira igényt tartanak. Még sokat kell fejlődniük e téren, mivel nem csak a szájukkal esznek egyelőre, hanem a hasukkal, lábukkal is. Aztán jön a mosdatás nedves törcsivel, amit végtelenbe nyúló dorombolással viselnek. Óriási játékban vannak, egyre kevesebbet alszanak. Folyamatosan megy a csicsergés, a zsongás, a jó értelemben vett káosz. Olyanok még mint a kiscsibék, folyamatosan az ember nyomában vannak és amint leguggol hozzájuk valaki, úgy gyülekeznek alá, köré ezek a puha szőrmókok. A tombolat végén majd édesdeden kidőlnek, természetesen egy kupacban.

A csütörtöki állatorvosi vizit elmaradt. Tócsni és Borsó náthája is már a múlté.

Bizsu varratszedése is időszerűvé vált. Az általában tartózkodó, magát inkább összegömbölyítő cica lazán, játszi könnyedséggel viselte a cérna eltávolítását.

A hétvége gyorsan eljött, bár semmi jóval nem kecsegtette cicáinkat. Az eső megállás nélkül szakadt, így a kifutót sem tudták használni, csalódottan mindenki bent kuksolt. Rossz kedvűek voltak még azok is, kik nem is járnak kifutóra, de a nap nem sütött be az ablakukon, ezért igyekeztek végig szunyókálni a napot.