Ahogy általában az lenni szokott, újult lendülettel és pozitív töltettel vágunk neki a hétnek! (Még ha igen hűvösre is fordult az idő.) A cicáink sem estek kétségbe, a két kis zsivány, Zsiga és Zselyke úgy döntött, anyjuk helyett Nicykából váltják ki az anyai örömöket és önmaguk szórakoztatására neki álltak cumizni. Nicy pedig hagyta... Előbb-utóbb mindig betalálják a kölykök, de nem csak ők, a felnőttek is szeretettel fordulnak felé. Ő pedig mind mindenki anyja, szárnyai alá veszi a gondoskodásra vágyó társait.
Kedden a két tesó, Inez és Imola tomboló dühének kellett ellenállni, mivel ők kedden ivartalanításra utaztak. Hatalmas étvágyukat szóvá is tették, mikor kicsuktam őket az irodarészbe, míg a többiek reggeliztek. Ezt megelőzte az irodában tárolt kutyakaja elrejtése, mivel első útjuk mindig ahhoz vezetett, hogy galád módol kilopjanak egy-egy falatot, étvágyfokozó gyanánt. Sőt, az is előfordult, hogy a fogtisztító rágcsára vetette rá magát Inez és aznapi zsákmányának tekintve hurcibálta magával mindenfelé. Most azonban semmit sem találtak, pedig hallottam ám odabentről, hogy serényen keresgéltek. De hamarosan útnak eredtek Dr. Sebő Ottó rendelőjébe, ahol az ivartalanítás mellett a FIV/Felv tesztjük is megtörtént. Biztosak voltunk a negatív eredményben, ez be is igazolódott. De hogy Inka se unatkozzon addig, ő is velük tartott gyorstesztre. Visszatértükkor sem bontottuk meg a triót, egy ketrecben ébredeztek a műtött cicák, Inka pedig jó testvér lévén, együttérzően pihent velük. A lányok igen vékony alkatúak, viszont Inka még náluk is karcsúbb, ezért az ő ivartalanításával még szerettünk volna várni. Rengeteg energia van bennük így is, sőt valószínű ezért nem is sikerült pocakot növeszteniük, mert folytonos mozgásban vannak.
Icuka párja szabadnapot iktatott be magának, hogy kifesse a "kolónia szobát" még a nagy hidegek beállta előtt. A gyors össze- és kipakolást gyors és profi festés követte, de nem is csodálkoztunk rajta, hisz most is volt segítője Borsó személyében. Na, ő aztán maximálisan kivette a részét mindenből, a szemöldökétől a farkáig festékes volt a művelet végére. Cirmi inaskodott még Eperkével, ám nem mindenki élvezte ennyire a dolgot. Emánuel a két ablak közé préselte magát rejtőző üzemmódban, húga Emina pedig egész testével feküdt fel rá, a biztonságot jelentő bátyjára. Murisak voltak, mivel a festést befejezte után sem mertek megmoccanni és odamentünk kiinvitálni őket, akkor láttuk, hogy Emina hátsója Emánuel sisakjaként szolgált mindvégig.
Zséda varratszedésére is sort kellett keríteni, ahhoz előbb őt magát kellett elkapni, mert számára idegen kollégámmal érkeztünk, aki félelmetesnek bizonyult. Addig nem is lehetett megnyugtatni, amíg látta őt, ezért "struccpolitikát" alkalmaztunk, fejét letakartam egy pléddel, nem látott semmit így nyugodtan és türelmesen tűrte, hogy a rutinos kezek pillanatok alatt kikapják a cérnát.
Töprengtünk, hogyan is oldjuk meg Laller és Líra felkerülését a konténerbe. Mivel a kisszobába gondoltuk az izgő-mozgó ZS-s kölykök társaságába rakni őket, ezért Atlaszt átinvitáltuk a nagyszobába. Ő túl morcos öregúr ilyen tekintetben, nehezen viseli a zsibongó kölyköket, bár igaz ami igaz, a nevelés rájuk fér. De túl sok lett volna számára az öt apróság, a nyugalma érdekében szükség volt a költözésre. Csatlakozott hozzá Zséda is, aki sokkal kevésbé viselte jól a változást. Birtokba vette az egyik kuckót, onnan méregetett mindenkit és fújással fogadta a többiek közeledését, ezért inkább elkerültél messzire. Majd látjuk, hogy sikerül beilleszkednie, mert ha nem megy, akkor visszakerül az előző szobába, ott már nem volt gondja a társaival.
Pénteken megérkezett gazdija Inkáért, a lelkesedésük most is kölcsönösen töretlen volt. Inka immáron szegedi szobacicaként, vagy mondhatni elkényeztetett királylányként folytatja mindennapjait.
Szombaton fiatal férfi édesanyjával látogatott ki, hogy személyesen is találkozhasson kiszemeltjével, Zsigával. Már fotó alapján is odáig volt érte, nem csoda, hogy élőben levette a lábáról. Természetesen a többieket is megszeretgette, de Zsigával pluszban még nagyokat játszottak a cicapeca segítségével. Jövőhéten, a FIV/Felv tesztje után érkeznek érte. Mivel anyjuk is negatív, nem kérdés, hogy a kicsik is azok lesznek, de fő a biztonság!
Vasárnap Imola családja érkezett izgatottan, hisz nála felszívódó varratot kértünk, mivel fiatal-felnőtt gazdija és családtagjai odatudnak figyelni rá, ő pedig már most kicsattanó formában van. Szegedre költözött be, hogy színt vigyen családja életébe.
Imolával ellenben Inez eléggé elvan anyátlanodva. Visszakerült a régi közösségébe, de nem találja a helyét, kedvetlen... Annak tudtuk be, hogy testvérei gazdisodtak és magányosan érzi magát. Próbáltuk felvidítani, de nem sok sikerrel.
Hétfőn felkerültek a kisszobába Líra és Laller. A Zs-s trió, Zsiga, Zseni és Zselyke puffogva fogadták őket. Eleinte még megszeppentek, de Laller gyorsan túllépett a trió generált hisztijét, Lírának azért kellett egy kis idő, az ő viráglelkét igen meglepte ez a hirtelen jött ellenszenv.
Inez meglepően nem érezte jól magát még másnap sem. Étvágya sem volt, bágyadt. Kis hőemelkedése is volt, megkezdődött a gyógykezelése állatorvosunk javallatára.
Szerdára Zseniék megnyugodni látszottak, reggelinél már csak Zsiga zsörtölődött, de ő mindig ezt csinálja. Az összes tálat magáénak gondolja és ennek a kölyök cicának hatalmas egója van ahhoz, hogy vegye a bátorságot a felnőttekre is rámorogni. De a morcossága gyorsan átváltott bűbájos cukimukivá, mikor bekerült a hordozóba, hogy útnak eredjen az állatorvosi rendelőbe. Nem utazott egyedül, vörös kandúrok társaságát élvezhette, Olivér és Sárga volt ivartalanításra, gyorstesztre előjegyezve. Mindenki jól viselte a beavatkozást és negatív teszt eredménnyel zárták a napot. Zsiga nem is került vissza tesóihoz, gazdisodás előtti megfigyelésre külön lakrészt kapott. Akkor még inkább elővette tüneményes énjét, hisz egyedül csibészkedni sem annyira jó...
Csütörtökön állatorvosunk felülvizsgálta Inezt, aki még mindig alig eszik és levert. Most is hőemelkedése volt, újabb gyógyszert rendelt elő neki. Kis hányást is találtunk a szobájukba, vélhetően belőle jött. Nagyon elkenődtünk, hisz ott kopogtat a gazdisodás küszöbén és így megviselte az ivartalanítás... Szerencsére péntekre némi javulást mutatott, legalább étvágya volt.
Szombaton megkezdték önkénteseink a kutyasétáltatást. Az első körben mindig a dolgozók pihenő, melegedő helyén élő kutyák indulnak el. Alig haladtak valamennyit a bekötőúton, mikor egy vinnyogó apró cica rohant oda hozzájuk és levakarhatatlanul követte egyik idős, zsémbes kutyánkat. Az útra is folyamatosan kiszaladgált, valamint nem minden kutya tolerálja ilyen jól a cicákat, ezért önkéntesünk felkarolta és behozta a pöttömöt. A semmiből került oda, biztos nem véletlenül, de ez soha nem derül ki. A cicalány a Csillag nevet kapta. Ő a kicsi Csillag... Ha ránéz az ember, már dorombol. Élősködő mentesítve lett és elhelyeztük a karanténban, Zsiga helyén, mivel nála eljött a csomagolás ideje, hisz Sándorfalváról megérkezett érte gazdija.
Volt még látogatónk, akik másfél éves cicájuk mellé kerestek társat. Egyelőre még nem tudtak dűlőre jutni, hisz mindenki elsősorban Inezbe szeret bele a végtelen emberszeretete miatt. De a többiekkel is sokat foglalkoztak, simogatás tömkelegét osztotta ki a pár. Adományba nagy mennyiségű almot hoztak, mert arra mindig nagy szükség van a cicák körül, valamint előre egyeztetés alapján kihozták még jól működő, ám számukra feleslegessé vált mikrohullámú sütőjüket, ami pont jókor érkezett, hisz a menhelyi mikrónk kezdte megadni magát. Ezer hála érte Nekik, nagyon szépen köszönünk mindent!
37 cicánkkal együtt köszönjük figyelmüket és dorombolásban gazdag napokat kívánunk!
Reni
Hozzászólások