Először is meg szeretném köszönni mindenkinek a bizalmat és támogatást, hogy adója 1%-át nekünk, a Tappancs Állatvédő Alapítványnak ajánlotta fel. Ezzel is támogatva munkánkat, hogy a bekerült állatok megkapjanak minden ellátást és esélyt arra, hogy átmeneti szállást biztosítsunk megmentettjeinknek, amíg jelentkezik számukra a tökéletes gazdi. Köszönjük még egyszer és igyekszünk lehetőségeinkhez mérten a lehető legtöbbet megtenni!
Félix nincs jól. Ez abban mutatkozik meg, hogy megint nehezen megy neki az evés. Emiatt rosszabb a hangulata is, de próbáljuk pépesíteni, szaftosítani az étket, hogy szinte csak lefetyelnie kelljen, így viszonylag egész jól ki tudjuk ezt küszöbölni. Viszont elérkezett a festés ideje! Az minden gondot elfeledtetett vele is. Most a FIV+ cicák előszoba és konyha részletét csinosította ki az úriember, ki idejét nem sajnálva, önerőből megtámogatta a lak felújítását. Egy percig sem unatkozott, hisz elsősorban Félix és Gléda teljes testbedobással segédkezett neki.
Még hogy a macskák megriadnak, ha felújítás van a lakásban... Na, ezeket a cicákat nem ilyen fából faragták, mindannyian élvezték, hogy egész nap ott sürgött-forgott, serénykedett valaki körülöttük. Igaz, számukra vadidegen volt, de közvetlenségüknek hála azonnal belopták magukat a szívébe. Kifestésre került még a karantén is, úgyhogy most minden csillog-villog, szemet gyönyörködtető a tisztaság. Igaz, időbe telt még utána a takarítás, de mosollyal az arcunkon csináltuk mindezt. Hálás köszönetünk Sándornak!
Csütörtökön Félix és Nyafi úr kapott szteroidot, mert ha már az egyik elkezdi az ínygyulladást, akkor természetesen akad társa, aki szintén produkálja a tüneteket.
Hamar megérkezett a hétvége a nagy munkálatok miatt csak úgy elröppentek a napok. Fiatal pár látogatott ki a lány édesanyjával, hogy első, közös cicájukat kiválasszák. Mindhármójuk más cicáért volt oda. A fiatal férfi és Cakkos között valami meglepő kölcsönös szimpátia bontakozott ki. Cakkos körbeszaglászta a cipőjét, nadrágját és önmagához képest igen nyitott és érdeklődő volt. Folyton ott nézelődött és érdeklődött a fiatalok körül és mondanom sem kell, hogy fürdőzött a bókokban.
Viszont a választásuk Apolkára esett. Erre a kicsit morci fejű cirmosra, aki a külseje ellenére nagyon bújós, játékos cicalány.
Egy férfi látogatott ki a menhelyre lányával és unokaöccsével. Régebb óta támogatja a menhelyet, de még soha nem volt kint. A menhelyi séta után sem érte csalódás, pozitív élmény volt mindhármuk számára. Egy-egy tálca cica és kutya konzervet adományozott, köszönjük szépen nekik!
Vasárnap Glédának is meggyűlt a baja az evéssel. Nyála folydogált, az ínye neki is begyulladt. Megkezdődött az antibiotikumos kezelése, reméljük gyorsan javulásnak indul.
A hétfői nagy esőzés remek alkalmat biztosított arra, hogy karbantartónk és kollégánk lerakja a linóleumot a macskakaranténba. A linóleumot Ili önkéntesünk adományozta, nagyon szépen köszönjük neki itt is! Majd amint ez megvolt, minden a helyére került és varázslatos látvány fogadott minket. Mintha egy teljesen más szobába csöppentünk volna. A beton aljzatot nehezebb volt tisztán tartani, de most pillanatok alatt tisztaság van, a szépségéről nem is beszélve!
Telefonon kértek segítséget egy balesetes cica miatt. Sikerült megoldani a kiszállítását a nap végére. Doktor úrral konzultálva kapott fájdalomcsillapítót és jól bebugyoláltuk, hogy melegen tartsuk. Réti lett a neve, mivel a Gyálaréti úton ütötték el pont a beszállítók szeme láttára és természetesen az az autó tovább is haladt. Ők viszont nem tudták behunyni a szemüket, így került a gondozásunkba. Réti egy nagyon-nagyon idős cica, egy szem szemfoga volt csupán és a szemei is beestek az idő előrehaladtával. A hátsó részét nem használta, zaklatott volt.
Csütörtökön Dr. Farkas Attila szemrevételezte, akkor nagyon úgy tűnt, hogy csak a jobb hátsó lábát nem akarja használni. Szuszogása hangos, szeme, orra váladékozik, így nála is megkezdődött az antibiotikumos kezelés.
Emellett még Glédának jutott szteroidos injekció, valamint Colos és Tea kapott kombinált oltást. Tea teljesen zokon vette, bizalmatlan az idegenekkel szemben, főleg, ha férfiakról van szó. De még szurit is kapott, meg egyáltalán... Napokig kaptam utána a szemrehányó tekinteteket.
Veszettség elleni oltást Panna kapott és Atlasz a fél éves ismétlőjét. Pannával kellett kicsit fogózni, de pár kedves szó után megadta magát.
A doktor úr megvizsgálta Íriszt is, mivel a leányzó napok óta furcsán viselkedik. Reggeli előtt rohan, de utána egész nap enervált, passzív. Csak napozik és bújik a simogatásért, nem rohangál és játszik a többiekkel. A fogzására gyanakodtunk, de ő régóta sokkal kisebb a többieknél, valami nem stimmel. Egyelőre szurikat kapott és hétfőn be fogjuk küldeni a rendelőbe, ha nem javul.
Pénteken érkeztünk ki dolgozni, mikor furcsa macskanyávogásszerű hangra lettünk figyelmesek. Van egy madár, aki folyton megtréfál minket, sokszor bedőltünk neki a macskanyávogást utánzó hangja miatt, most is már rá gyanakodtunk. De a halovány cicanyekergés csak nem szűnt meg. Nézelődtünk, forgolódtunk, mikor visszapillantottunk és a távolból két nagyon kicsi, maréknyi apróság tepert az úton utánunk. Odafutottunk és ők csak mondták, mondták, de persze megfogni nem hagyták magukat. Kérdésemre, hogy vagytok-e még, a kicsik odavezettek minket harmadik testvérükhöz, aki a tappancsos tábla melletti kis erdőrészből pillogott kifelé. Hogy mióta lehettek ott, nem tudni, viszont elég viseltes volt már a kis bundijuk, kullancsosak, bolhásak voltak és farkas éhesek is voltak... De ne rohanjunk ennyire előre. Elkocogtunk egy hordozóért és törülközőkért, mert nem hagyták magukat harc nélkül megfogni. Szépen becserkésztük az apróságokat, akik fújtak, rúgtak, haraptak, persze nagyon féltek. Majd elkészült az új helyük és percről percre oldódtak, na igen, azonnal teli is tömték a pocakjukat. Kb. 6 hetesek lehetnek a picurkák. A kis kandúrka Laller nevet kapta, a lányok pedig a Líra és Limbó neveket.
Réti pedig Makóra utazott, Dr. Sebő Ottó rendelőjébe. Semmi jóval nem kecsegtettek, mert szinte az a legkevesebb, hogy kis repedés van a gerincén. Rétinek izomsorvadása van, a tüdő kapacitása is gyenge, ki is volt száradva, ezért infúziót kapott, injekciókat, műtétre nem került sor. Pár nap haladékot kapott, hogy elkezd-e reagálni a szervezete a gyógyszerekre, valamint naponta infúziózni kell, de nem biztattak minket sok jóval.
Colos történetét korábban meséltem, ő a Sárgáról lett begyűjtve és dobozban továbbítva nekünk. Korábbi etetői mióta tudomást szereztek a hollétéről, folyamatosan érdeklődtek állapota felől. Most kilátogattak hozzá és sok finomsággal kedveskedtek neki és pajtásainak, valamint simogatásból is kijutott mindenkinek. Colos azonnal felismerte őket és bújt az ölükbe, még hogy a cicák nem ragaszkodnak! Köszönjük szépen az adományt és a figyelmességüket!
Vasárnap Apolka nagy napja volt, a szimpatikus fiatal pár megérkezett érte kora reggel, hogy a reggelijét otthon szervírozzák neki. Apolka mától szegedi szobacicaként, családban kezdi meg a nagybetűs életet.
A reggeli és takarítást követően, valamikor délelőtt Icuka betért a macskakonténerbe a cicákhoz. A látvány, mi fogadta leírhatatlan. Irísz a reggeli után örök álomra szenderült... És dobálóztunk a miértekkel és az igazságtalansággal, de sajnos az önmarcangolás nem hozza vissza. Négyük közül ő volt a legkedvesebb, a legembercentrikusabb és furcsálltuk is, miért nem nő a tesókkal egy szinten, de hogy ilyen komoly dolog álljon a háttérben, meg sem fordult a fejünkben. Ég veled, kicsi csillag! A kedvenc fotójával emlékezünk meg róla...
38 gondozásunkban álló cicával köszönjük, hogy követik a menhelyi cicáink sorsát!
Reni
Hozzászólások