A hétvégén beérkezett Tüll továbbra sem volt hajlandó elhagyni a hordozót. Mivel tudtuk, hogy jámbor teremtés ő is, mint családja többi tagja, ezért kivettük a "menedékből" és próbáltuk simogatással és beszélgetéssel oldani a feszültséget. Ám semmi eredménnyel, így jött a nagy ötlet, hogy Tofut beinvitáljuk hozzá, elvégre testvére, hátha segít. Tofu csak velünk volt elfoglalva és a saját kényeztetését helyezte előtérbe, Tüllre ügyet sem vetett. Majd bevetettük anyjukat és abban a pillanatban megtört a jég! Tekla azzal a lendülettel szinte ráfeküdt a lányára, akinek felragyogott a szeme és megélénkült a tekintete, neki estek egymás pofi mosdatásának. Ha már ennyire anyás, akkor összeköltözött Tekla és Tüll, Tofu pedig egyedül vette birtokba lakosztályát. Köszönte is szépen, így legalább kellő helye volt ahhoz, hogy hab testét dobálja, szüntelen.
Felköltözött az örökbefogadó konténer nagyszobájába Ficam. Settenkedve fedezte fel a szobát és népét. Egyelőre meghúzta magát és próbálta nem felhívni magára a figyelmet, de ahogy telt az idő, úgy közelített egyre inkább a kanapéra. Majd ripsz-ropsz, a kifutóba is kimerészkedett, ahol első dolga mindig megfürödni a frissítő homokban.
Pamut teljesen önmaga lett társai társaságában. A cicavár tetején trónol, gallérban és 3 lábbal olyan gyorsan iszkol fel rá, öröm nézni. Számára nincs lehetetlen, csak mindig attól kell aggódni, hogy lefittyen a magaslatból a nagy cukiskodás közepette.
Ciromnak visszatért a jó kedve, ezzel egy időben a nagy arca is. Mindig beleszalad valamelyikük aurájába és gyorsan ráfúj, majd ha nem talál partnerre a kölcsönös "szócsatához", az elhaladó fél popsijára paskol. De csak finoman és sok esetben a levegőbe, ám nagyon büszke ilyenkor magára.
Csütörtökön helyettes állatorvosunk, Dr. Bárkányi Pál érkezett ki a menhelyre a szokásos vizitre. Ficam kombinált oltást kapott, Cirom veszettség ellenit, valamint a fél, illetve éves ismétlő veszettség elleni oltását Sziporka, Tea, Colos, Zséda, Zseni, Huszár és Fintor.
Pénteken nem várt fordulat következett be. Ivartalanításra voltak előjegyezve Kátya, Lecsó és Ánya. Kátya rutin műtéten esett át, FIV/Felv gyors teszt eredménye negatív lett. Majd következett Lecsó, akinél mi is láttuk, hogy valami furi, de mint kiderült, egyik oldalt rejtett heréje volt, ami miatt fel kellett vágni picit a pocakját, hogy teljes legyen az ivartalanítás. Majd eljutottak Ányáig, akinél vizsgálatot is kértünk és ha úgy ítélik, megtörténik a műtét. A kedve jó, minden ajtónyitásnál helyezkedett, hogy a legkönnyebben tudjon a nyakunkba ugrani, majd ott végigkísérte a takarítási munkálatokat. Enni is evett, igaz a nyála folyamatosan folyt, hol kicsit, hol jobban, hol véresen, de kicsit kevésbé volt vörös az ínye. Ezért elsősorban a szája állapotfelmérése volt a cél, valamint az ismétlő gyorstesztje. Azzal is kezdték, FIV+ eredménnyel. Mikor széttárták a száját, érkezett a telefonhívás, hogy nagy a baj! Nagyobb, mint sejtettük. Ánya szája, torka teljesen elrákosodva, nyelőcsöve már beszűkülve, vérző, avagy gyulladt fekélyek a szájpadlásán. Ezért meghoztuk a nehéz döntést, elengedtük. Nagyon szomorúak voltunk miatta, el sem tudtunk búcsúzni tőle, hisz erre a végkifejletre nem számítottunk, kis naivan fog problémára gyanakodtunk. Rövid ismeretségünk alatt gyorsan megkedveltük és sajnáljuk, hogy segíteni már nem tudtunk rajta...
Hétvégén Lecsó összekapta magát annyira, hogy felköltözzön a nagyszobába. Cirom azonnal tudatta vele, ki a főnök, Lecsó pedig kétségbeesetten iszkolt el a legközelebbi kuckóig, ahonnan ki sem merte dugni az orrát. Eleinte mindig kétségbeesik, ha új helyzetbe csöppen, de napok kérdése és tolja majd buci fejét a kezünk alá, ahogy már megszoktuk tőle.
Látogatók is érkeztek a cicákhoz. Korábbi örökbefogadónk lepte meg őket sok-sok finomsággal, és immunhiányos cicánk számára immunerősítővel. Barátnője is vele tartott, ő is finom étekkel kedveskedett nekik, nagyon szépen köszönjük az adományokat és a sok simogatást! Kiemelném, hogy a hölgy alig ismert rá Nicykára, mivel jó régen látta, akkor még nem volt ennyire formás és ragyogó bundás a "naccsága"! Nicy alig tudta bezsebelni a sok bókot és úszkált a dicsérő szavak tengerében!
Apa lányával tett látogatást a cicarészlegen, mivel a jövőben szeretnének örökbe fogadni. Többen is szimpatikusak voltak számukra, de a döntés még a jövő zenéje.
Lecsó hosszas udvarlás után elhagyta búvóhelyét. Ezután már bátran érkezik a közös reggelihez, valamint sétálgat a szobában. Egész odáig fajult a dolog, hogy egyszer csak minden előjel, felderítés és megfigyelés nélkül kihuppant a kifutóba is szemlélődni. Azóta is rendszeres nézelődő ő is a kifutóban.
Cirom egyedül akkora ribilliót képes művelni a szobájukban, mint az többiek együttesen sem. Szép lassan utoléri nemrégiben gazdisodott, hiperaktív Nózinkat. Aztán hatalmas szemeivel pillogva azonnal feledteti tettét, mi pedig elpakolunk utána.
Ivartalanítási sebe szépen gyógyul, ezért Kátya is felköltözött a nagyszobába. Egyelőre ő is meg van szeppenve és mint a lábunk éke, szorosan odatapadva, nem tágít mellőle. Azért ő sokkal vagányabb és közvetlenebb, mint Lecsó volt érkezésekkor, volt hogy a kezdeti időben is ki-kikandikált a biztonságot nyújtó láb mellől egy rövid felfedező körútra, de amint magára maradt, a biztonság kedvéért keresett egy kuckót fedezékül.
Eközben Ficam és Odett nagyon egymásra talált. Hatalmasakat kergetőznek, birkóznak a kifutóban. Egy igazán rosszul sikerült lesifotóval készültem erről az ominózus játékról, természetesen ahogy előkerült a telefon, Odett lefagyott, Cirom besétált a képbe, de legalább Ficam tovább hempergőzött.
Viszont FIV+ cicáinknál is nagy takarítás volt. Több nap is rajta kaptuk őket eme munkálatok közepette. Először Colos és Tenki bukott le, akik eddig semmiféle barátságnak jelét sem mutatták, most bezzeg fény derült az igazságra!
Valamint kolléganőim arra értek be reggel, hogy Félix az ébredező Sziporkát nyalja épp szalonképessé.
Pénteken Pamut utazott ismét Dr. Sebő Ottó rendelőjébe, hogy eltávolításra kerüljön a varrat a szeméről és az amputált láb helyéről. Már nagyon zavarta a cérna, ezért piszkálta a gallérral és nélküle is, de már megszabadult tőle és rövid idő múlva nyoma sem marad a hegnek.
Hétvégén nagyon nyugodalmas napokat tudhatunk magunk mögött. Egyik kutyasétáltatós önkéntesünk látogatta meg cicáinkat, elsősorban Huszárt, mivel mint utólag kiderült, nagy a szerelem! Egyelőre még csak egyoldali a dolog, de akár még az is megeshet, hogy Huszárnak is lesz lehetősége ezt viszonozni. Ehhez kérjük a nagy drukkot neki!
28 gondozásunkban álló cicával köszönjük, hogy ismét velünk tartottak!
Reni
Hozzászólások