Macskalandok 2019. aug. 5-18.

A héten átköltöztettük Lipótot és Núdlit az oviba, mivel kezdetét vette Pandúr és Pipacs megfigyelési ideje, akik hamarosan új otthonukba költöznek.

Núdli azonnal feltalálta magát és hatalmas játékba kezdett Robikával, lehet rajta kívül senkinek sem tűnt fel érkezése. Annál inkább Lipóté. Nem tudtak mit kezdeni a fehér haspók jelenlétével. Lipót ment volna mindenkihez ismerkedni, de erős ellenállást tanúsítottak az ott lakók. Volt, aki még le is fújta szegényt, de töretlenül nyomult tovább. Pacsit annyira elvarázsolta a jelenség, rátapadt Lipire és árnyékként követte mindenfelé. Perdi biztos sok mindent látott már életében, de még ő sem tudta értelmezni, hogy ez valójában micsoda. Meglépte a váratlant, feltelepedett a kanapéra, maga köré csődítette kölykeit (még akkor Pandúrék itt ott voltak a ketrec fertőtlenítés miatt) és hagyta őket nyugalomban szopizni több hét után. Még Roberta is becsatlakozott a buliba. Ilyen szoros összetartásra még soha sem láttam példát, egyben lenyűgöző volt, másrészt viszont végtelen bunkóságnak tartottam.

De minden csoda három napig tart, a délutáni etetésnél hűlt helye volt a döbbenetnek, akkor már Lipót is kapott arcmosdatást Perditől.

Csütörtökön állatorvosunk kombinált oltást osztott ki Lipótnak és Núdlinak, valamint megkezdődött az anyacica, Norma oltási programja is. Ő már szinte teljes egészében el van választva kölykeitől, nincs elegendő teje és fájdalommal jár a szopiztatás. Napi pár órát tölt csak velük, hogy az anyai teendőit ellássa és kölykei makulátlan pompában tündökölhessenek.

Veszettség elleni oltását kapta meg Perdi és kölykei, valamint az állatorvos megvizsgálta Tüllt, mivel az ő állapota most megint romlott. Vérvételt, labort javasolt, amire jövő héten sort is kerítünk.

Pénteken elérkezett Pipacs és Pandúr gazdisodásának napja. Sejtésünk sem volt, hogy ilyen balszerencsés fordulatot vesz a dolog. Ahogy leendő gazdija felemelte Pandúrt, valami híg, véres dologgal lövellte le a pólóját. Akkor ott megfagyott a levegő, mert előtte teljesen normális széklete volt a kandúrnak. Ő visszakerült az elkülönítőbe, állatorvossal konzultálva megkezdődött a gyógykezelése, majd szombaton látogatást is tett nála, magyarázatot viszont nem találtak a történtekre. Minden rendben azóta is (lekopogom), kedve, étvágya tökéletes, végtermék a gyógyszerek mellett jónak mondható. Antibiotikumot, probiotikumot, hasfogót és vitaminokat kapott és kap még pár napig. Hogy ez mi volt és főleg miért, rejtély. Ennek ellenére Pipacs elindult előre felfedezni a terepet, hogy nagy mellénnyel tudja majd körbevezetni és beavatni mindenbe tesóját.

Az újabb hét ismét elég fordulatosra sikeredett. Először is Robikáért érkeztek meg az álomgazdik, akiket a mit sem sejtő kamasz cicájuk várt otthon, Szegeden. Izgatottan várjuk a fejleményeket, hogy sikerült az összeszoktatásuk.

Perdi az ivartalanítás utáni varratszedést mukkanás nélkül viselte, áldott jó cica.

Kedden útra kerekedett Tüll az állatorvosi rendelőbe. Vérvizsgálatot rendelt elő állatorvosunk, viszont sokkal megrázóbb végkifejlete lett az utazásnak. Mintha érezte volna, hogy mennie kell, ahogy kolléganőm lerakta a hordozót, az eddig visszahúzódó lányka azonnal robogott a hordozóba és helyezte magát kényelembe. Menni akart, ment is. Már olyan állapotban volt, amire Dr. Sebő Ottó állatorvos azt mondta, hogy ebből nincs visszaút. Szomorúan konstatáltuk a hírt, találgatások voltak, hogy mi lehet az ok. Két héttel ezelőtt a náthával kezdődött, majd teljesen megváltozott a viselkedése és lett végtelen bújós a félős cica... Fogyott is meg nem is, evett is meg nem is, 3 év körüli, fejlett cica, aki egy vizsgálatra indult...

Szerdán pesti látogatók jártak kiszemeltjüknél. A fiatal pár Núdli cicába szeretett bele fotó alapján, majd amint a kisgömbőcünk kitrappolt a helyiségbe, aprócska termetével és óriási egójával, angyali bájával azonnal "megvette kilóra" a gazdijelölteket. Ment a felfedezés az irodarészben, majd gyors simibegyűjtés és újabb felfedező körútra indult. Így ment ez körbe-körbe, az új helyzetek nem tudják kizökkenteni Núdlinkat, ami jó, mivel egy fiatal tacskóval kell osztoznia a szereteten leendő otthonában.

Csütörtökön Melinda önkéntesünk segített újfent a cicák háza táján. Duplán kijutott a simogatásból is, amit cicáink nagyon imádnak. Hálásan köszönjük, hogy idejét ránk fordította!

Pénteken gyors látogatást tett Lipót leendő családjának férfi tagja, ki korábban nem találkozott a fehér haspókkal. Lipót akkor ébredt fel és igazán azt sem tudta, hol van, de már ment, körbenézett, magyarázott, ismerkedett, nem is volt kétség afelől, hogy a fiúk között is azonnal meglesz az összhang.

Két éve fogadták örökbe Turbó cicánkat Pálmonostorára, aki sajnos a napokban elment. Idős korát olyan családban, szeretetben és békében tölthette, ami minden négylábúnak a legnagyobb álom. A veszteséget családja úgy tudja legkönnyebben feldolgozni, ha esélyt adnak egy újabb esélytelennek, így az immunhiányos cicáinkat szerették volna meglátogatni. Nem is tartott sokáig kiválasztani a leendő családtagot, ki talán most fogja először megtapasztalni, milyen is családban élni. Valahol sorstársak is ők, hisz ő is nem rég veszítette el pajtását, Félixet. A választás tehát Sanyira esett, aki majd" 30 társával együtt érkezett, nagyon rossz körülmények között éltek, alultáplált volt, szőrhiányos és ő volt az egyedüli FIV+ cica. Egyedül csak ő maradt a menhelyen a "családból", de a várakozása meghozta gyümölcsét, és a felkészítés után ő is utazhat haza és lehetnek csodásak a hátramaradt évei.

Valamint Pandúrunk is végre gazdisodhatott, mert egészségügyileg kifogásolhatatlan állapotban van. Otthon már Pipacs tesója várta, aki egy hét alatt teljesen belakta a lakást, de Pandúrral kiegészülve lesz teljes a család.

És végül szeretném megemlíteni, hogy nagy munkálatok vették kezdetét az örökbefogadó konténer melletti területen. Olyan munkafolyamat indult el, ami már nagyon régóta az álmunk. Bővebb részletekről majd a későbbi blogban számolok be, egyelőre egy kis ízelítővel szolgálnék.

Az immunhiányos cicáink új lakrésze van készülőben.