Az év folytatásában sem zajlottak felhőtlenül vidáman az események. Azért szerencsére abból is jutott, hogy kárpótoljon minket a veszteségét...
Már a hét elején látogatót fogadtunk. Elsősorban a nemrégiben gazdisodott Guliver volt a kiszemelt, de biztosak voltunk abban, hogy találunk számára tökéletes cicapajtást. Első kiskedvenc választása előtt az ember nem csoda, ha kicsit feszélyezett, de Vercsi a maga határozott, ám lehengerlő személyiségével azonnal megerősítette a fiatal férfiban, hogy ő bevezeti a cicatartás rejtelmeibe, és élete végéig ott lesz mellette. Nem is képezte vita tárgyát, gondolkodni sem kellett rajta, Vera egyszerűen elbűvölte őt, mintha egymásnak lennének kitalálva.
Kollégánk Dr. Tímár Endre rendelőjébe igyekezett kutyákkal, így éltünk a lehetőséggel, gyorsan csináltattunk FIV/FeLV tesztet Leilának és Lujzának, mert addig nem merjük átköltöztetni őket, tudván, anyjuk FIV pozitív. Nagy kő esett le a vállunkról, mikor a lányok negatív eredményeket produkáltak. De az örömünk pillanatokig tartott csak, hisz a jó hírek mellett ott volt Irénke is... Irénke laphámrákos FIV pozitív cicaként nem kecsegtetett minket sok jóval, de amióta bekerült, igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy maradék idejét szebbé varázsoljuk. Mindig úgy szedte aprócska lábait, mikor meghallotta érkezésünket... Mindig sikerült mosolyt csalnia az arcukra. Ám az utóbbi napokban kopott a fénye, a lelkesedése, a lendülete. A doktor úrral is abban maradtunk, ha romlik az állapota, nem hagyjuk szenvedni. Romlott. Szinte csak feküdt, pár falatot eszegetett, de inkább csak nyalogatta a szaftot, a híg, pépesített eledelt. De a végső döntést az indukálta, hogy az orra naponta többször is kivérzett. Ez már kellemetlen számára, akár fájhat is neki, de az biztos, hogy elfáradt. Láttuk rajta... Elengedtük őt. A doktor úr is megerősítette, hogy nem lett volna értelme tovább halogatni. Irénke már nem tipeg elénk. Nagyon sajnáljuk, hogy ilyen rövid ideig ismerhettük őt.
Három új lakót fogadtunk, kiket egy hölgy etetett a nyári pihenőhelyén. Várólistáról kerültek be, immár ivartalanítva, első kombinált oltással, és a leányzó FIV/FeLV gyorsteszttel is rendelkezik. Nagyon szépen köszönjük a hölgynek ezt a végtelen gondoskodást, valamint a sok minden finomságot és cicás kiegészítőt, amivel a cicák kényelmét szolgálta. A leányzó, aki egyelőre még kissé félénk velünk, közben meg mint kiderült, nyakban csüngő energiabomba, a Vektra nevet kapta. Tesói, a kandúrok, akik úgy mozognak, mint a sziámi ikrek, a Vektor és a Vekker nevet kapták. Tüneményesek, bújósak és gyönyörűek!
Csütörtökön állatorvosunk, Dr. Farkas Attila kombinált oltással látta el Szandit, Szaffit és Verát, valamint ismétlő veszettség elleni oltást kapott Inci-Finci és Merlinke.
Inci-Finci gazdisodása már itt lógott a levegőben, ezért amint lehetett, pénteken már itt is volt érte családja. A fiatal nő széles mosollyal, míg édesanyja néminemű izgatottsággal állt a dolog elé, de igyekeztünk megnyugtatni, hogy Inci önmagához képest fényévekkel nyugodtabb már, és egy angyali, tüneményes cicafiúvá cseperedett, formálódott. Ahogy ezt követően gazdija beszámolójában olvashattuk, úgy van, ahogy mondtuk, a család imádja, mert Inci szebbé varázsolja mindennapjaikat szegedi otthonukban.
Pici elkezdett köhögni. Van, hogy egyszerre sokat, mint a torokkaparást követő száraz köhögőroham, majd egész nap semmi. Köptetőt kezdett el kapni, valamint a doktor úrral konzultálva, gyógyszert is szed.
Vasárnap látogatókat fogadtunk Likőrhöz. Édesanya és tinédzser lánya szívét rabolta el a nagyfiú. Jeleztük előre, hogy Likőr nem fogad bizalmába gyorsan idegeneket, pici kora óta a menhely lakója, érzékeny lélek, és számára a gondozók jelentik a családot. De szerencsére a család szimpatikus volt neki, aminek végtelenül örültünk! Még a pocakját is megmutatta, a beszélgetés végére teljes nyugalomban, elterülve követte az eseményeket. Az anya és lánya is finomlelkűek, hamar sikerült egymásra hangolódniuk Likőrünkkel.
Amilyen nagy boldogsággal töltött el minket az, hogy Likőrnek találtunk egy számára ideális családot, olyan döbbenten ért a látvány, hogy sántítva bicegett elénk, jobb hátsó lábát kímélve. Mintha egy vödör akármivel öntöttek volna le, eddig makk egészségesen élte szürke mindennapjait, most viszont mikor esemény van, esély a gazdisodásra, egy teljesen más, jobb élet küszöbén történik vele valami. De mi, hogy????
Jó, a kezdeti sokk után gondoltuk meghúzódott a kis lába, biztos a pehely súlyával valahonnan leugrott, vagy esetleg ficam... Másnap szerencsére időpontunk volt Dr. Sebő Ottó rendelőjébe, lebeszéltük gyorsan, hogy egy röntgenre még befér. Ott megint jött a fekete leves, Likőrnek combnyak törése van, műteni kell. Murphy szavaival élve, ami el tud romlani, el is romlik... Természetesen majd két év menhelyi élet után miért is zajlana zökkenőmentesen a gazdisodása?! Egyeztettünk időpontot a műtétre, leghamarabb péntekre kaptunk, addig fájdalomcsillapítóval kell enyhíteni a fájdalmát. Gazdijainak jeleztük, nyilván elfogadták a helyzetet, a továbbiakban pedig értesítjük őket a fejleményekről.
Látogató fiatal pár érkezett cicanézőbe. Felnőtt cirmos cicát szeretnének, elsősorban Fáncsit vagy Merlint szerenték meglátogatni.
Mivel ők nem tartoznak a bújos cicák közé, felköltözött Szilvácska a nagyszobába, egy helyre csoportosítva a jelölteket. Aprócska és törékeny mivoltával azonnal elvarázsolta a párt, de akadt konkurense is, hisz Tigris érdeklődését is felkeltette a nő. Meglepően hamar elkezdett felé nyitni, élvezte a simogatásokat. Ők ketten kerültek bele abba a bizonyos kosárba, akik közt megálmodják, melyikük illene be jobban a családjukba. Szilvácska nyert, mellette tették le voksukat.
De hogy megint nehogy belefeledkezzünk hosszasan a vidám hangulatba, délutáni etetéskor Leila fogadott minket sántítva. Enni sem akart, pedig mindig ő az, aki azonnal lecsap az ételre, mint aki napok óta koplal. Most meg semmi, lekuporodott és látványosan szenvedett. Ő is kapott egy kis fájdalomcsillapítót, jobb híján. Külsérelmi nyom semmi, mozgatásra minden rendben, egyben volt, de attól még nagyon fájt a kicsilánynak.
Balesetes cica miatt riasztottak minket. Kollégám kiment befogni a cicát, amiben a Móra Ferenc szakképző iskola diákjai is segítettek neki. Ők is jelentették a cicát, és végig szemmel tartották, nehogy eltűnjön. Hátulját nem használta, ennek ellenére elvontatta magát egy kocsi alá. Orrából, szeméből is folyt a vér, emiatt kollégánk egyenesen Dr. Farkas Attila rendelőjébe robogott vele, ahol ellátta a doktor úr Morci Ferkót. Ez a hatalmas kandúr egyelőre nem túl barátságos, de hogy is lenne az, nemrég szenvedett balesetet. Ő Morci Ferkó lett.
Csütörtökön a doktor úr szemrevételezte Ferkót, a farkát mozgatja, de lábait nem használja, ellenben reflex van bennük. Kérdés itt, hogy gerince sérült-e, amiről majd pénteken tudunk meg többet. Nem ürített, ezért pisiltetve lett, ami enyhén rózsaszínes volt, az nem olyan megnyugtató. Ismételten kapott sok injekciót, meg pár szaftos falatkát el is fogyasztott. Szeméből továbbra is jön a vér, mintha könnyezne, esélyes, hogy ott érte az ütés, lehet idegi kihatás, hogy a hátulját nem használja.
Kombinált oltást kapott még Cérna és Cifra.
Állatszerető emberek hazafelé menet, a Rúzsai út szélén kuporogva egy macskára lettek figyelmesek. Az biztos, hogy valami ütés érte, mert a bal szeme bevérzett, alatta egy kis sérülés. Szőre alig, a teste nagy része szőrhiányos, alultáplált, de ez régebbről hozott állapot. Megsajnálták, felkarolták és hazavitték éjszakára. Mi másnap fogadtuk ezt a ramaty állapotban lévő, valaha szebb formában ékeskedő 6 év körüli kandúrt, kinek hálája leírhatatlan. Amellett, hogy megállás nélkül dorombol, izeg-mozog csakhogy hozzá érjen az emberhez, bármihez, bármivel, ha kell, kétlábra is áll hozzá. Azt is tűri, ha csepegtetünk a szemébe, nem baj, csináljuk, csak legyen köztünk kapcsolat. Elképesztő energiával szeret. Tőlünk a Dimitri nevet kapta ez a csupa-csupa pozitív energia
Dimitri
Szükségünk is volt Dimitri érkezésére, mert nem sokkal rá megérkezett állatorvosunk is egy cicával. A cicát egy dobozba lezárva a rendelője ajtajában hagyták. Amikor kibontotta, megcsapta orrát a rohadás szaga és látta, hogy a cica nyakán egy majd 10 centis, elfertőződött, kezeletlen lyuk van. A füle tövétől egész az álla alatt hiányzik a bőre. Ellátta, lekezelte. Füle tele volt atkával, és ahogy azt elkezdte kitakarítani, ömlött belőle a vére. Ijesztő volt, meg kell hagyni. Egyelőre nem is néztük meg a nemét, gondolhatják mennyire nem volt együttműködő ilyen állapotban. Annak is örültünk, hogy legalább enni tud. A Péntek névvel ruháztuk fel, igazából bármelyik nemhez passzol. Péntek sebét cukorterápiával kezeljük a fertőtlenítő, sebtisztítás után. Első napokban kétemberes művelet volt, majd Péntek rájött, hogy tőlünk nem kell tartani, és mert önmaga lenni, egy bújós, dorombolós cicalány. Sebe szinte napról napra kisebb, és szépen húzódik össze, ám elég furin tájolódik és reagál dolgokra, nem kizárt az sem, hogy vak a szentem. Vagy csak a gyulladás befolyásolja a tájékozódásban, ha van ilyen egyáltalán. Feltevések mindig vannak, de majd nyilván állatorvos erősíti meg az észrevételeinket.
De természetesen jó pár kilométerrel arrébb, Makón, Dr. Sebő Ottó rendelőjében zajlott Likőr combcsontfej műtétje. Gondolhatják, hogy sík idegek voltunk miatta. De minden a legnagyobb rendben zajlott szerencsére! Karanténban kapott egy külön rezidenciát, saját kisággyal. Direkt olyat kerestünk neki, aminek pereme van, de elég nagy, hogy kényelmesen elforgolódjon benne pihe-puha testével. Ahogy megérkezett és betettük az ágyába, már ki is folyt belőle, és elkezdődött a végtelen, Oszkár-díjra érdemes drámai vergődése... Tudtuk, hogy ez lesz, ismerjük. Ivartalanítás után is napokig azt sem tudta hol van, hozzá sem lehetett szólni, max. pátyolgatni a lelkét, és ez most sincs másképp. Csak akkor volt hajlandó enni a következő napon, mikor ott ücsörögtünk mellette a ketrecében, és simogattuk dicsérgettük őt. Szavakban nem is lehet körülírni azt, amit ő művelt. Ha ott voltunk a közelben, legalább a szobában, akkor a kiságyában nyúlt, hempergőzött, dobálta magát, csak rá figyeljünk. Ha rá figyeltünk, akkor pedig, mint a higany, folyt ki a kezeinkből, elhagyta magát, brummogott és olvadt ki az ölelésből. Vicces volt, olyan likőrös. Ezzel tudtuk, hogy minden rendben van vele, ezek a közjátékok hozzátartoznak.
Vele utazott röntgenre Leila, kinek semmi baj a lábával, ám még mindig kíméli, de legalább jobb kedvű, és az étvágya is visszatérőben. Valamint Morci Ferkót is górcső alá vették, hisz még mindig nem használja a lábait. Úgy tűnik vele is minden a legnagyobb rendben. Egyelőre még antibiotikumot kell kapnia, de semmi eltérést nem észleltek nála sem. Ezek a hírek viszont újfent feldobták a napunkat! Át is költöztek a felkészítő szobába, ahol azonnal feltalálták magukat!
A hétvége ezt már csak tetézte! Elég sok lelket megtépázó eseményt tudhatunk magunk mögött, így mindig jól jönnek a sikerélmények. Először is csodálatos kis Pacánknak akadt kérője. Édesanya és tinédzser gyermeke szerettek bele a fotójába, és természetesen személyesen is hozta azt a Pacás formát, ami elvárható tőle. A kezdeti félénkségét gyorsan leküzdte, és betekintést engedett a pacás életérzésbe látogatói előtt is. Nagyon energikus, és minden érdekli, pörög ezerrel, de ott van a bújós, szeretgetős oldala is, ami idővel még inkább kiforrja magát feléjük is.
Na de hogy addig se kelljen unatkoznia, míg gazdijai haza viszik magukkal, megkapta játszópajtinak Dánielt, akivel mintha egy percet sem töltöttek volna külön, ott folytatták a játékot, ahol korábban abbahagyták. Danika imádja az új lakrészét, a kifutót és nagy támasza Pici és Paca beilleszkedésében.
Szilva és Dani helyére pedig Szaffi és Szandi került át. Egyelőre Szaffinak még szoknia kell a cicák társaságát, de csupaszem kisasszony, Szandika, hamar feltalálta magát a szobában.
Misi és Monokli is szép lassan bekerültek a hordozóba, és gazdijaikkal együtt hazaindultak Szegedre. Tele reményekkel és drukkal vártuk ezt a pillanatot, hisz ez nem egy szokványos gazdisodás. Misi és Moni jó ideje a gondozásunk alatt álltak, a menhelyen köttetett immár elválaszthatatlan barátság közöttük, és nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy immunbetegek, FIV pozitív mindkettő. Ám fiatal gazdijaikat nem rendítette meg, sokat tájékozódtak erről a betegségről, és kellő felkészültséggel szeretnék a kandúrok életét szebbé varázsolni. Csodálatosak mindketten, mi csak reménykedni tudunk, hogy a kandúrok sokáig fogják boldogítani őket új szegedi otthonukban. Sosem voltak még szobacicák, annak minden valójával, így pont itt az ideje megtapasztalniuk, milyen is, ha van saját otthonuk!
Budapestről érkezett egy fiatal pár cicanézőbe. Eredetileg Fülöphöz érkeztek, de összetalálkoztak Szaffival. Emberekkel szembeni, lehengerlő személyisége most sem okozott csalódást, a többiek szinte esélyt sem kaptak, Szaffi vitte a showt! Ha már így alakult, a pár sem próbált meg ellenállni a csábításnak, és végleg letették a voksukat Szaffi mellett.
Mi pedig a 46 cicával együtt köszönjük figyelmüket!
Reni
Hozzászólások