Morci Feri egyre jobb hangulatnak örvend, az étvágyáról nem is beszélve. Ám végterméknek még hűlt helye, ezért útnak indítottuk Dr. Sebő Ottó rendelőjébe, hogy valami úton-módon szabadítsák meg a feleslegtől, ha már a paraffinolaj nem segít. Hamar segítettek rajta, és Ferkó, ha lehet, még morcibb lett, ami egyáltalán nem meglepő kollégánk beszámolója alapján, amit most nem részleteznék. Szóval a küldetés sikerrel járt, ezután Feri ezen jellegű problémája is megoldódott.
Likőr combnyak műtéte szépen begyógyult, ezért túlesett a varratszedésen. Egy kicsit elsavasodott a varrat helye, azt javasolták, hogy minél többet sétáljon a földön, ne ugráljon. Gondoltuk, ha visszatér, majd nyitva hagyjuk a karantén ajtaját, hogy sétálgasson. Következő pillanatban már azt láttuk, hogy az egyik ketrec tetejéről pislog ránk...Nagyon jó, újratervezés. Ha sétáltatni akartuk, ő nem akarta, ment egy kicsit, és ráunt. Visszavinni a kis szobába se akartuk, mert ő mindig a polc majdnem legfelső szintjén aludt, és ha megint oda felmegy, jaaaj!!! "Hogy tartsuk lent Likőrt, de sétáljon is" dilemma azért igen feladta a leckét. Kajával viszont könnyen motiválható!
Fülöphöz Budapestről érkezett egy pár látogatóba. Ők egy kutyus és egy cica társaságába szeretnék Fülöpöt örökbefogadni, aki teljes egészében beleillik a család életébe. Ropilábú Fülöpünknek is szimpatikus volt a pár, és mivel ő az egyik legszociálisabb cicánk a menhelyen, legyen szó emberről, vagy bármiféle négylábúról, biztos remekül fogja érezni magát az új környezetben.
Pillanatok alatt eltelt egy hét, és Szilva számára nagy nap virradt! Már nem kellett tovább tipegnie apró lábacskáin, sorakozni a simogatásért, mert érte, a mufurc orcájú Szilvácskáért érkeztek meg gazdijai. Már most nagyon nagy szeretettel fordultak felé. Szilvácska tett még egy-két kört az irodában, teljes boldogságban, hogy az összes figyelem rá szegeződik. Szegedre költözött, lakásba, ahová reméljük, mihamarabb sikerül beilleszkednie.
Fiatal nő látogatott ki párjával, hogy az új albérletét egy szőrös kis társsal osszák meg. Az elsődleges cirmos cica mustrából Rambó lett. Amint leült a kanapéra, Rambó azonnal belefeküdt az ölébe, és ez az érzés volt az, amit a fiatal nő keresett. Ott már nem volt kétség, hogy a cirmoknak nincs létjogosultságuk, mikor Rambó hangos dorombolásba kezdett. Ezzel feltette az í-re a pontot, és már az elvitele időpontját beszéltük.
Csütörtökön állatorvosunk veszettség elleni oltást osztott ki Leila, Lujza és Vera között, valamint kombinált oltást kapott Szaffi, Vekker, Vekra és Vektor.
Dr. Tímár Endre rendelőjébe látogatott Péntek, kontrollra. Újfent ki lett takarítva a füle, a nyaka szebb, gyógyulgat, ennek ellenére szédeleg, gyenge, alig eszik. Úgyhogy gyógyszerváltás és további roborálás, próbálkozás.
Pici is vele tartott, mert neki is romlott az állapota. Az még hagyján, hogy köhög, de már nem eszik, olyan, mintha nem tudna nyelni, bármennyire is pépesítjük. Eddig még a szafrossal elvolt, de egyre nehezebben csúszik az is. Nem tudjuk mi van vele, a teljes kétségbeesés határán egyáltalán nem lettünk nyugodtabbak azzal a diagnózissal, hogy vizes a tüdeje, és valószínű szívbeteg, de egy röntgen mindenképp szükséges lenne. Szinte a semmiből, egyik napról a másikra romlott le rohamosan az állapota, és a doktor úr sem kecsegtetett minket semmi jóval. Másnapra már intéztünk is helyet számára Dr. Sebő Ottó rendelőjébe. Mikor visszaért, kicsi lánya rohant hozzá, és kapott sok puszit, majd ültek egymás mellett, látszott, hogy helyén van minden, újra együtt vannak. Nem mondom, hogy könnyű volt ezt a szituációt végig asszisztálni könnyek nélkül, (és most sem könnyű) tudván, hogy mindjárt el kell válniuk. De arra nem gondoltunk, hogy másnap már sor is került rá. Drága Lili autóba pattant, és már robogott is vele Makóra. A röntgen kimutatta, hogy idült tüdőgyulladása van, de ami a nehézlégzést és a nyelési nehézségeket okozza, az a garatban lévő sejtburjánzás. Telefonon könnyeinket visszanyelve megkonzultáltuk, hogy talán minden idők legcsodálatosabb anyacicáját elengedjük, mert a doktor úr szerint maximum pár nap, és megfulladna. Megrázó volt és megviselt minket nagyon, de nem volt egyedül, Lili végig fogta a kis mancsát, amiért elmondhatatlanul hálás vagyok!
Majd másnap megérkezett Paca családja. Talán ez volt a lehető legjobb időzítés, hogy a kicsilány kizökkenjen, és megkezdje új életét, új otthonában. Szegedi panellakásba költözött, lesz min moziznia, mert kilátása rengeteg látnivalót biztosít, és ahogy a visszajelzésből értesültünk, szerencsére elég gyorsan elkezdett oldódni és mélyíteni a kapcsolatot új családjával.
Vasárnap a nagyságos Vera cicáért is megérkezett gazdija. Kihúzott háttal, repdeső pillákkal leste a történéseket, majd indultak haza, Makóra. Saját kis birodalmát hamar belakta, pár nap múlva úgy uralta a teret, mintha mindig is ott élt volna. Gazdija minden óhaját, sóhaját lesi, amit Vercsi elmondhatatlanul imád. Soha nem élvezte ezt a luxust korábban, de azóta kirobbantani is alig lehet a nagy franciaágy adta kényelemből.
Hogy Danika ne essen teljesen kétségbe Paca távozása után, megérkezett két barátja, a szerény tesópáros, Májkrém és Majonéz. Reméljük azt is, hogy kicsit jobban kontaktol Májkrém is az emberekkel, mert ő még mindig nagyon szégyenlős fiúcska, ellenben gyönyörű, és szereti a simiket is, csak kell idő míg elhiszi, hogy szeretettel közeledünk. Majonéz sokkal érdeklődőbb és nyitottabb, tesója gyakran követi őt. Danival azonnal lepacsiztak, együtt leskelődtek kifelé az ablakon. Igaz, Poppy zsémbeskedésére egyikük sem volt felkészülve, ha Poppy hangot ad bárminemű nemtetszésének, a tesók azonnal visszavonulót fújnak egy kis kuckóba, együtt, bárhonnan. Viszont nagyon jó természetűek, nyugodtak és nem tolakodóak, erre Poppynak is hamar rá kell jönnie, bízunk is benne, mert nem szeretnénk, ha a fiúk kellemetlenül éreznék magukat. Ellenben a kifutón való molyolást nagyon élvezik, Dani oda is kivezette őket, és nagy eséllyel az összes négyzetcentiméterét átszaglászták tövéről hegyére.
A hétvégét megkoronázta Morci Ferkó első, önálló végterméke, körbe is ugráltuk örömködve. Nagy dolgok ezek, bármilyen bagatell apróságnak is tűnik, nagyon-nagyon tudunk örülni minden pici fejlődésnek, javulásnak, önállóságnak!
Hétfőn keserédes hangulatban kezdtük a napot, a tipikus egyik szemünk sír, a másik nevet hangulatban. Igazából ez minden gazdisodásnál így van, de van amikor jobban, erősebben hat ránk az érzés. Rambóval elég hosszú utat megjártunk, nagyon lentről kezdtünk. Még az eutanázia gondolata is felmerült, mikor első látogatását tette az állatorvosnál. Két hetet kapott, ami idő alatt nagyon igyekeztünk mindannyian, ő is és mi is... És sikerült! Olyan szépen erősödött és normalizálódott a vizelettartási izma, hogy teljesen szobatiszta lett, valamint a székelése is igaz néha mellé megy, de legtöbb esetben az is az alomba sikerül. Valamint attól sem kell félni, ha leül, rálépünk a farkára, mert az viszont nincs neki, ellenben nagyon ügyesen ugrik fel dolgokra, rohan, játszik, energiabomba és boldog cica, aki ezen a napon már gazdis cicaként hagyja el a menhelyet. Gazdija már most imádja, nagyon várta, hogy végre magához ölelje, és útra keljenek Szegedre.
Majonéz és Májkrém helyét Vektor, Vektra és Vekker vette át. Vektra, mint egy puffogó vipera, mindenkire rászólt, aki elhaladt mellette, mindeközben járt kelt, fedezte fel az új helyet. Másnapra normalizálódott a helyzet valamelyest, néha szó nélkül hagyta társai létezését. Vekker és Vektor ugyanúgy, mint eddig, szorosan egymás valagában voltak, mint a sziámi ikrek. Ők teljesen jól elvegyültek, nem csináltak ügyet a többi cica miatt, de amint egy kicsit eltávolodtak egymástól, már azt lesték, hol a másik, és kocogtak oda hozzá. Természetesen a pihenés, szundikálás is szorosan egymás mellett zajlott, erre az egyik fotelt választották ki maguknak.
Nagyon szerencsés volt az időzítés a költöztetésre, hisz egy kétgyermekes anyuka látogatott ki, korábban elvesztett cicájuk hagyta űrt szerették volna kitölteni egy cica érkezésével. Cirmos kandúrt szerettek volna elsősorban, aki gyerekbarát. Ahogy zajlott az ismerkedés, a fotel mögül kikacsintott rá Vektor, majd pár másodperc szemezés után már rohant is a lábához, dörgölte magát bele, dobta el habtestét, és meg is nyalogatta immár biztosan kiválasztott gazdija kezét. Ebben vita nem volt, abszolút kölcsönös volt a szimpátia.
Ha már ilyen szépen felépült a nagyfiú, szeme is teljesen rendben, Ferike ivartalanításra utazott Dr. Tímár Endre rendelőjébe. Egy pillanatra meg is lepődtek a méretei miatt, mert a nagyméretű hordozót is kitöltötte a cirmos bunda. A doktor úr szerint nem kizárt, hogy vadmacska felmenővel rendelkezik Ferkó, a fejformája, méretei, habitusa is mutat rá utaló jegyeket.
Az ő társa ebben a rutin műtétben Dimitri lett, akinek szintén szépen meggyógyult a szemecskéje, megerősödött annyira, hogy ivartalanítva legyen. Majd egy hormon vizsgálatot kell elvégeztetnünk, hogy kiderüljön, mi okozza a szőrhiányát, ami elkezdett pihédzeni.
Szimat és Szinbád lassan fél évesek, így ők is megértek arra, hogy egy kis időre meglátogassák az állatorvosi rendelőt. Az ivartalanítás őket hatotta meg a legjobban! Lehet, hogy a reggeli hiánya okozta világvége hangulat váltotta ki a letargiát, és a műtét csak fokozta, de még másnap is vérig voltak sértve. A simogatás alól kitértek, enni is csak ímmel-ámmal. Szinte rossz volt rájuk nézni, és lelkiismeret furdalást tudtak kicsikarni belőlünk. El sem tudtuk képzelni mi lehet a bajuk, és minél inkább szerettük volna őket babusgatni, annál inkább folytak ki a kezeink közül, és gombócolódtak össze tőlünk távol... Szerencsére az ezt követő nap már újra a régiek voltak, és az is szerencse, hogy mind a négy kandúr gyorstesztje negatív lett.
Majd kaptunk egy telefonhívást, ami enyhén sokkolt minket... Rambó még aznap visszaérkezett. Minden tökéletes volt, ő az abszolút etalon cica, a fiatal nő még mindig azt állítja, de ő nem tudott megbarátkozni az új albérlettel, visszaköltözik szüleihez, ahova nem viheti magával Rambót. Rambó kissé megrendült, ez kb. fél óráig tartott, míg sikerült magában tisztázni a dolgokat, addig csak ült, és nézett ki a fejéből, de felszívta magát és visszaállt a világ rendje. Kirándult egyet...
Csütörtökön állatorvosunk csak Príma szájába tett betekintést. Ott van valami furiság, ami miatt citológiai vizsgálatot javasolt. Megint nehezebben eszik, ezért szteroidot és egyéb injekciókat kapott. Félünk, hogy a negatív tesztje ellenére mégiscsak valamire pozitív, de igyekszünk a kedvében járni olyan falatokkal, amik viszonylag egész könnyen csúsznak lefelé.
Hétvégén egy férfi zaklatottan keresett fel minket, hogy beteg a cicája régóta, állandóan visszatér a nátha, szörcsögés, fuldoklás. Gyógyszert szed, de ő is egészségügyi okok miatt már nem tud róla gondoskodni, pedig a cica állapota kritikus. Fogadtuk a cicát, aki egyelőre csak kicsit hangosan szuszog, de inkább mérges ránk, mint beteg. Legalább is elsőre ezt tapasztaljuk. Kapja még a pár szem maradék gyógyszerét, megérinteni úgysem hagyja magát, de legalább az étvágya jó, ha magára hagyjuk. A neve Fondor lett, elég fondorlatos az ő sztorija, ez inspirált minket. Négy év körüli ivaros kandúr, aki kint töltötte ideje nagy részét az biztos, mert most is két nagy karmolásnyom van az orrocskáján.
Végül minden idők legpiperkőcebb, habtestű selyemfiúja, Likőr családja érkezett meg, akikkel a gyógyulása ideje alatt is kapcsolatban álltunk, és mindvégig nagyon várták, hogy a nagyfiút haza vihessék. Minden nehézség ellenére eljött a várva várt idő, és annak ellenére, hogy Likőr teljes gyógyulása akár fél év is lehet, anya és lánya széles mosollyal az arcukon fogták őt karjukban, megnyugtatva minket, hogy mindent megkap Likőr tőlük. Ebben biztosak is vagyunk, és már csak drukkolni tudunk, hogy ő is könnyedén vegye az új élete kezdetét jelentő újdonságokat! Likőr Szentmihálytelekre költözött.
42 puhabundás pajtásunkkal együtt köszönjük, hogy ismételten velünk tartottak! :)
Reni
Hozzászólások