Néha nagyon nehéz visszafogott, amennyire lehet tárgyilagos bevezetőt írni, akármennyire is igyekszem. Különösen friss emlékek, fel nem dolgozott esetek miatt nehéz. Az első történetem bevezetője egy volt Tappancsos kutya, aki a gazdája halálával feleslegessé vált:
Pár héttel korábban némi túlzással egy úriember tépte fel a menhely kapuját, és ingerülten, flegmán, lekezelően egy vezetőt követelt, akivel meg tudja beszélni a problémáját. A problémája átlagos volt, a hozzáállása nem. Egy kutyát akart azonnal bejuttatni a menhelyre, akinek meghalt a gazdája, és ő gondoskodik róla. A gondoskodást úgy kell érteni, hogy már-már utasította a szomszédokat, hogy lássák el a kutyát, amíg ő meg nem oldja a helyzetet vadásszal, vagy valakivel aki kiírtja a kutyát. Ezek nem az én szavaim, ezt ő maga mondta. Miután persze megtudta, hogy ez bűncselekmény, azonnal kedvesebbre, együttműködőbbre váltott, hiszen ő annyira nagyon szereti azt a kutyát, mert nagyon nagy állatbarát. Nem hagyott nyugodni, hát megkérdeztem, hogy mégis milyen kapcsolatban áll az elhunyttal, illetve a kutyával hogy ennyire a "szívén viseli a sorsát", eddig ugyanis olyan utalásokat tett, mintha semmi köze nem volna a családhoz. Ekkor derült ki, hogy ő az elhunyt gazdi egyik fia. Valóságos hideg zuhanyként ért a válasza, majd hetekkel később a behozatalának a körülményei is: Kobak, a nagytestű, szomorú szemű kutya egy utánfutón tette meg az utat a menhelyig. Méltó lezárása egy leszolgált életnek.
Hasonlóan "vidám" történettel folytatnám a mondandómat. Csöpi története maga a káosz. Egyszer korábban már járt a menhelyen, ugyanis Röszkén kóborolt, így veszettségi megfigyelésre szállították be. Csöpi chipes kutya volt, értesítettük a gazdáját, aki 2 hét múlva hazavihette. Rá egy évre pedig a gazdi várólistára jelentette a kutyáját, mint volt Tappancsos kutyát, mert meghalt a nevelőapja, aki a kutya tulajdonosa volt. A menhelyen leadáskor derült ki, hogy a kutya korábban csak megfigyelésre érkezett, valamint a nevelőapa története sehogy sem passzol, hiszen a kutyának a gazdája az oltási könyv szerint is a leadó hölgy, és mindig is ő volt a tulajdonos. Csöpit kreált poénok halmazával, nevetve adta le a gazda, majd afelől kezdett érdeklődni, hogy miként juthatna hozzá egy kisebb testű menhelyi kutyához, ha lesz pénze. Elutasítottuk természetesen, de arcunkon mély döbbenettel folytattuk a menhelyi munkánkat. Ennyit ér egy kutya élete.
Hétfő
A múlt héten megtörtént a szívféregkezelés a menhelyen, és sok kutya volt, aki életében most először kapott gyógyszert, hiszen viszonylag új lakónk. Ilyen volt Samu is, akit délelőtt nagyon rossz állapotban, eldőlve találtunk a kennelben, már csak zihált. Pakoltunk, rohantunk az állatorvoshoz. Valószínűleg embóliát kapott. Ez azt jelenti, hogy a kezelés következtében elhulló féreg úgy viselkedik, mint egy vérrög, elzárja a vér keringésének útját. Samu most huzamosabb ideig gyógyszeres kezelés alá kerül, és bízunk a legjobbakban.
Evra, aki eddig a parvóvírussal küzdött, ma látványosan jobban van. Már unja a ketrecnyugalmat, leginkább enne és szaladgálna.
Kedd
A reggeli első ellenőrzés alkalmával örömmel láttuk, hogy Samu a tegnapihoz képest sokkal jobban van. Persze nem ugrik ki a bőréből, és semmit nem hajlandó enni, de tegnap még a túlélése is kérdéses is. Ahhoz képest elégedettek vagyunk a látottakkal.
Ivartalanításra utazott dr. Sebő Ottó rendelőjébe Jávorka, Jana, Mokit és Fredi. Fredinek megtörtént a szívféregszűrése is: pozitív lett, ezen felül egy daganatot is el kellett az oldaláról távolítani.
Picúr vizsgálatra utazott, mert nagyon idős, lassú, kötött mozgású kutya, aggódtunk érte. Jó hír, hogy korához képest kitűnő egészségügyi állapotban van, így megnyugodhatunk.
Amíg a kutyáink egy része ivartalanításon, vizsgálatokon volt, addig a menhelyre beköltözött Kobak, az idős nagytestű kutya, aki a gazdája halála miatt volt kénytelen elhagyni otthonát.
Szerda
A reggeli ellenőrzés alkalmával már láttuk, hogy a mai sem lesz egy egyszerű nap: Hercegnőn a parvó jeleit tapasztaljuk, míg a Kulipintyó csárda körül összeszedett chipes Gyerbó egyértelműen babéziás. Mindkettejük kezelését azonnal elkezdtük, habár Hercegnő egy cseppet sem együttműködő, egyáltalán nem barátságos.
Amíg Röszkéről a zavaros történetű Csöpi érkezett a menhelyre, addig ivartalanításra készülődött a mi régi Csöpink, Bubli, Zsaru, Dacos és Bongó. Az utazást nem viselték éppen jól, ugyanis Bubli az egyik legjobb ketrecünket amortizálta szét mire dr. Sebő Ottóhoz értünk. Az ivartalanítás mellett most történt meg a kutyák szűrése szívféregre: csak Csöpi volt pozitív.
A menhelyre eközben megérkezett a különös nevű Boghy (ejtsd: Bogi) így most már ebből a névből is kettő van a menhelyen, hogy ne legyen egyszerű az életünk. Ő a gazdája betegsége miatt került hozzánk.
Karbantartónk, Gábor délután a Bubli által szétkapott ketrec renoválásával töltötte az időt. Mi pedig pánikhangulatban ágyaztunk meg a betegszobában idős Alinknak, aki egyszer csak eldőlt délután. Azonnal gyógyszereket kapott, és a hűvös betegszobában pihen. Nagyon aggódunk érte, hiszen már nem először került életveszélyes állapotba: bekerülésekor rendkívül rossz egészségi állapotban volt, és amikor már elkezdte volna összeszedni magát erős szívférgessége került kis híján az életébe. Azóta jól volt, vidám, aktív életet élt, erre most egyik pillanatról a másikra rosszul lesz.
Csütörtök
A szokásos állatorvosi vizit alkalmával dr. Farkas Attila kiosztott 1 veszettség elleni védőoltást és hat kombinált oltást, emellett megvizsgálta a betegeket, akikből akadt bőven.
Ma tanúi lehettünk Ali csodálatos gyógyulásának, aki a vizsgálat után egyszerűen felpattant, és járt. Már nyoma nincs a tegnapi halálhörgésnek és bizonytalanságnak.
Délután folytattuk a bolha és kullancs elleni küzdelmet, és örökbeadtuk Juszufot, aki Ausztriába utazott.
Péntek
Bora és Cézár gondtalan élete az előkészítőben véget ért: Bora szocializációja befejeződött, Cézár pedig túl aktívnak bizonyult három lábbal is az előkészítőhöz, így most együtt Ali helyére költöztek, Ali pedig az előkészítőbe, így könnyebb szemmel tartani, és gyorsabban reagálunk ha mégis baj lenne.
Szombat és Vasárnap
A múlt héten a kölykösből kiemelt Kamill a vitaminkúra végével visszakerült a társaihoz. Gyerbó babéziája is napról napra javul, sőt vasárnap délután már Hercegnő is elfogadott egy fél falatni finomságot, ami mindenképpen nagyon biztató jel.
Köszönjük Szonjának és Petrának, hétvégi önkénteseinknek, hogy ismét lemozgatták az erre vágyó kutyáinkat, és hogy kicsit tanították a kölyköket is. Tamás önkéntesünknek pedig a kutyákról készült friss fotókat.
Köszönjük a 153 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak. Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások