A heti blogomban ezúttal Bogár történetét szeretném bemutatni, akinek sokáig neve sem volt, csak egy száma. Egy másik állatvédő szervezet által üzemeltetett gyepmesteri telepről került gazdához, akik éveken át szeretetben nevelték őt, nevet adtak neki, de végül megváltak tőle, elköltöztek. Azt gondolták, hogy a kutyának az a legjobb megoldás, ha nem kerül vissza a gyepmesteri telepre, így inkább új gazdát kerestek neki, akit meg is találtak a szomszéd személyében. Ekkor került a menhely a képbe, hiszen bejelentették hozzánk, hogy szeretnék, ha gondoskodnánk a kutyáról, akit ők habár örökbe adtak, rá kellett jönniük, hogy nincs jó helyen. Bogárral kutyául bántak: fegyelmezték, megkötötték, ezért a gazdi végül behozta a menhelyre.
A történet másik érdekessége, hogy milyen sokszor összekavarodnak az emberek fejében a tevékenységek, állatvédelemben betöltött szerepek. A gazdik ugyanis azt gondolták, hogy a kutyát tőlünk fogadták örökbe, és ehhez a menhelyen is ragaszkodtak, még akkor is, amikor megmutatták a korábbi papírjait a kutyának. Fel sem tűnt, hogy a cím is más, hogy semmi sem egyezik. Gyepmesteri telepről hozták, mi pedig menhely vagyunk, az emberek mégsem tudják a különbséget, még akkor sem, ha egyikkel-másikkal akadt már dolguk. Sőt, olyan embereket is állatvédőnek titulálnak, akik segítenek egy-egy fuvarban, vagy kutyát szállítanak, és sajnos ezzel a rengeteg téves, vagy félig igaz információval sokszor lavinát indítanak el. Rólunk is rengeteg rossz, téves információ, vagy félinformáció kering, és elég ha már csak egyszer is nem tudunk segíteni, akkor az emberek véleménye már rossz is marad rólunk. Akik viszont elviszik a közterületről a kutyákat, azok mindig jók, függetlenül attól, hogy lehet, hogy soha többé nem hallunk a kutyáról. Sokan talán nem értenek velem egyet, de az állatvédelem nem a mennyiségről szól, hanem a minőségről. A már megmentett állatok biztonságba helyezéséről, gazdikereséséről, hiszen azzal nem mentettük meg a kutyát, ha felvettük az utcáról. Nem, nem tudunk minden segélykérésnek eleget tenni azonnal, de erőn felül mentjük a balesetes, rászoruló, rossz állapotban lévő kutyákat, és kölyköket. A mentett kutyák sorsát pedig végig követhetik az emberek. Számomra itt kezdődik az állatvédelem.
Hétfő
A két hete nélkülözött Tappancsos autó még most sem került vissza hozzánk, így egyre kellemetlenebb az élet, hiszen folyamatosan kölcsönautóval járunk. Immár harmadik hete javítják, és nagyon sokat csúsztak a munkálatokkal. Ezen a héten azonban valóban vissza fogjuk kapni, ezt az ígéretet kaptuk.
Kedd
A múlt heti örökbefogadásoknak köszönhetően újabb kutyák kerültek hozzánk, akiknek eddigi sorsuk után a menhely is maga lesz a paradicsom.
Bogár történetét már a bevezetőmben bemutattam, így külön nem térnék ki újra a történetére. Szerencsére kedves, barátságos kutya maradt viszontagságos élete ellenére. Egy régi Tappancsos kutyánkat, Bellát is visszahozták, mert a családba gyerek született, és nem tudták, vagy nem akarták összeegyeztetni a babát és a kutyát, így Bellának mennie kellett.
Két kölyökkutya, Hermész és Hádész is megérkezett a menhelyre, akik eddig ideiglenes befogadónál voltak, vagyis nem is tudjuk mi sem pontosan, hogy kinél. Az ő történetük hetekkel nyúlik vissza, amikor megtalálták őket Szegeden, majd saját biztonságuk érdekében megállapodtunk a megtalálóval, hogy vigye el első oltásra a kicsiket, amit a menhely kifizet, így egy oltással már biztonságosabb a bekerülés. Többször beszéltünk a megtalálóval, aki újabb és újabb történetet adott elő a "megtalált" kiskutyákkal kapcsolatban, olyannyira, hogy mire a menhelyre érkeztek már nem is szegedi talált kutyák voltak, hanem egy kis településről átszállított, ismerősnél született kölykök. Hát, sajnos ez az, amit nem tudunk kivédeni. Hazugságvizsgálóra senkit nem köthetünk. Annyi bizonyos, hogy a két kölyöknek nagy szüksége volt a biztonságos menedékre, hiszen férgesek, büdösek, és nagyon koszosak voltak.
Szerda
Végre a Tappancsos autó is visszakerült hozzánk, így egy gumicsere után a műszaki vizsgán is sikeresen túl vagyunk. Nagyon örültünk, hogy ismét mobilak lehetünk.
Csütörtök
A heti szokásos állatorvosi vizitet ezúttal nem menhelyünk állatorvosa bonyolította szabadság miatt, hanem dr. Bárkányi Pál, akivel személyem most először dolgozott együtt, és mondhatom, hogy nagyon pozitív benyomást tett. Bárkinek szívből ajánlom. A doktor úr 11 kombinált oltást, 3 veszettségi-kombináltat, és 9 mikrochipet osztott ki.
Péntek
A két hete menhelyre került Pamacsot gazdái hosszú hónapokkal ezelőtt veszítették el, így nagy volt az öröm, amikor előkerült. Ma Pamacs érvényes oltással hagyta el a menhelyet, és visszakerült eredeti gazdijához.
Három új kutya érkezett a menhelyre, a nevük Lizi, Luca és Hektor. Ők mindannyian telepőrző kutyák voltak, de gazdájuk, mivel külföldi állampolgár hazaköltözött, a kutyákat viszont itt hagyta.A telephelyen építkezés folyok, így nem tudták biztosítani a kutyák további biztonságát, ezért kérték a menhelyen való elhelyezésüket.
Szombat és Vasárnap
Ismét egy pörgős hétvégét tudhatunk magunk mögött. Állandó önkénteseink, Csilla, Tünde és Tamás kutyákat sétáltattak, valamint Roland bundáját kozmetikázták. Alexa a menhelyi gondozók munkáját segítette. Lomtalanítást is végeztünk: az előkészítőből száműztünk néhány használaton kívüli dolgot, valamint egy működésképtelen hűtő helyét szabadítottuk fel.
Idős Fürgénk is alaposan ránk ijesztett, neki ugyanis felpuffadt az arca, majd egyre jobban bedagadt a puffadás. Lehet, hogy valami megcsípte, de könnyen lehet az is, hogy a fogával történt valami. Ha holnapra nem csökken a duzzanat, akkor állatorvos lesz a történet vége.
Pár évvel korábban, még kölyökként örökbefogadott Pepszi kutyánk tért most vissza a menhelyre, neki a vétke a szökés volt. Gazdái bármit is találtak ki, ő mindig túljárt az eszükön, ráadásul fel is jelentették őket emiatt. Pepszi tehát ismét gazdikereső, de csak nagy tapasztalattal rendelkező gazdik jelentkezzenek érte.
Köszönjük a 148 mentett kutyus nevében a figyelmet! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások