A heti bevezetőm egy sajnálatos halálesetről szól, amire talán még a boncolás sem fog választ találni. Kavarognak bennünk a gondolatok, nem értjük az okokat. Elveszítettük Püszit, a fiatal, látszólag egészséges kan kutyánkat ivartalanítás közben. Az ivartalanítás ma már rutinműtétnek számít, főleg egy egészséges kan kutya esetében, az élet azonban úgy hozta, hogy műtét közben Püszi szíve megállt, és fél órás próbálkozás, újraélesztés után végül elment. Egy hihetetlen korszerű rendelőben, ahol mindenki pontosan tudja, mit kell tennie. Az előzetes vizsgálatok nem jeleztek semmi problémát, de sajnos senkibe sem látunk bele. Megannyi komplikált és sima műtét, idős és szívférges kutyák operációja után nehéz feldolgozni, hogy egy fiatal, egészséges kutyát elveszítünk.
Jövő héten talán majd többet tudunk az okokról, de az is lehet, hogy nem. Az orvosok nem hibáztak, ők erőn felül próbálták megváltoztatni a megváltozhatatlant. Egy fiatal kutya elment egy rutinműtét alatt, s erre egyáltalán nem számítottunk. Talán ha meglesz az oka, könnyebb lesz feldolgozni a tragédiát. Mindezt nem azért írom le, hogy bárkit is eltántorítsak, hiszen egyetlen tragédiát nem állíthatunk szembe több ezer sikeres műtéttel. Az ivartalanítás rendkívül fontos, sok betegséget megelőző rutinműtét, ami a kutya és gazdi érdekeit egyaránt szolgálják. A mostani történet egy fájdalmas tanulság arról, hogy sohasem tudhatjuk meddig is tart az élet, és hogy milyen törékeny.
Hétfő
Ivartalanításra készülődtünk dr. Sebő Ottó rendelőjébe, ma Periklész, Pákó, Bogyó és Püszi voltak sorosak. Az ivartalanítás mellett a szívféregtesztet is megcsináltattuk, mindenkinek negatív lett. Megdöbbentő, és nagyon fájdalmas, hogy Püszinek csak odaútja volt. Rengeteget tanakodtunk mi is, a rendelő is, hogy mi történhetett. Bízunk abban, hogy a boncolás választ fog adni a nyitott kérdések sokaságára, és talán egy picit megnyugodhatunk.
Kedd
Ízületi gondokkal küszködő Vahúrunknak már keressük az ideális helyet. Mivel meglepően jól kommunikál a többi kutyával, így ivartalanítás után, a tél beálltáig a nagyudvarban lesz a helye. Sajnos tartós beköltözésről nem lehet szó, bármennyire is tetszik neki az új otthona. Mivel sokat fekszik, így olyan helyre van szüksége, ahol nem hűl át a teste. A kutyaházakat egyáltalán nem használja, a végtagjai, a gerince nehezen mozog, így általában elesik, ha be akar menni, illetve megfordulni sem tud benne. Így Vahúr csak átmenetileg élvezheti a nagy szabadságot, meleg helyre lesz szüksége.
Szerda
Ismét ivartalanításra igyekeztünk dr. Sebő Ottó rendelőjébe. Ezúttal Gesztenye, Maci, Griffi és Vahúr estek át az ivartalanításon, szívféregteszten. Maci és Gesztenye negatívak lettek, Griffi és Vahúr pedig pozitív.
A műtétet mindenki jól viselte, a műtét utáni bezártságot azonban kevésbé. Griffi mély depresszióba zuhant, hogy ismét be lett zárva. Ő nem tudja, de ez csak átmeneti, mindenesetre neki minden bezárva töltött pillanat pokoli.
Csütörtök
A nyári csendes időszak után, amikor alig-alig volt külföldi örökbefogadás, most csak ámulunk, annyi kutyánkra érdeklődnek, és sokat örökbe is fogadnak. Ez nekünk is, és a hatósági állatorvosnak is rengeteg munkánkba kerül, de megéri, hiszen óriási érzés gazdis kutyaként viszontlátni őket, még akkor is, ha csak képeken.
Ma Ausztriába utazott Szirup, Diesel és Lili, Németországba pedig Foltos-Pajti és Artúr.
Péntek
A hosszú hétvége és ünnepnapok kavalkádjában az önkénteseink ma érkeztek a szokásos kutyasétáltatásra. A menhelyi gondozók számára minden nap ugyanolyan, hiszen az állatokat el kell látni, viszont minket is alaposan megkavar egy-egy ilyen nap.
Az önkéntesek ma is kitettek magukért: 15 önkéntessel 85 kutya sétálhatott ma.
Szombat és vasárnap
A hétvége a befogadás jegyében telt. Latyak, az idős pumi jellegű kutya a megtalálójánál várta eddig a gazdi érkezését, sikertelenül. Most a menhelyen próbálkozik tovább.
Mackó, a német juhász jellegű kutya "családi okok" miatt került hozzánk, a gazdája otthonba került, ő pedig menhelyre.
Hektor pedig régi tappancsos kutya volt, most ismét menhelyre került, 10 évesen. Az ő esete azonban jól mutatja, hogy vannak olyan körülmények, amikor a menhely a legjobb megoldás. Hektor lakásban élt, sajnos azonban nemrégiben meghalt az egyik gazdija. A másik gazdi gondoskodott róla tovább, s kiderült, hogy ő is beteg. Az Alzheimer kór lehetetlenné tette, hogy Hektorról úgy gondoskodjon, ahogy arra neki szüksége van. Nagyon meghízott, mert a gazdi nem volt benne biztos, hogy megetette-e, így újra és újra enni adott neki. Hektor borzalmasan meghízott, így az első lépés, hogy valamennyire visszanyerje a versenysúlyát, és újra esélyt kaphasson egy boldog életre.
Köszönjük a 132 mentett kutyus nevében,hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb hírekkel.
Linda
Hozzászólások