Ez a hét az Ünnepek előtti nagy készülődésről szólt, vagy kellene, hogy szóljon. A menhelyen rengeteg látogató volt a hét minden napján, szombaton például közel 1000 kg eledel gyűlt össze, amit nem tudunk elégszer megköszönni. Hihetetlen öröm, hogy ilyen nagyszerű hírekkel kezdhetem a beszámolót. Nagyon lehetett érezni, hogy sokan támogatnak minket, a hivatásunkat, a küldetésünket. Szombaton nem tudtunk magunkhoz térni, hogy ilyen sok élelmiszer összegyűlt a kutyáknak.
Hazafelé jövet azonban történt valami, ami az egész hétvégénket negatívan befolyásolta: láttunk egy gazdája után haladó fiatal kutyust. Először elbizonytalanodtunk, hogy talán nem is együtt vannak, de a kutyus olyan szépen követte az illetőt, hogy minden kételyünk elszállt.
Azonban vasárnap reggel egy segítségkérő hívással indult a nap, valakinek az autójába beugrott egy kistestű kutya, aki hazavitte, majd a segítségünket kérte. A kutyust fogadtuk. akkor derült ki, hogy ő az, akit mi is láttunk, és mégsem a gazdájával lehetett, csak a kínálkozó lehetőségekre kívánt lecsapni.
Chipet ellenőriztünk, ami nem volt, csakhogy még aznap előkerült a kutya nem éppen együttműködő, cseppet sem kedves gazdája. Megszerezte egyik kolléganőm magántelefonszámát, őt megállás nélkül zaklatta, de a menhelyre is elindult a hölgy, hogy majd jól móresre tanítson mindenkit, mert a kutyát sajnos így nem adhatjuk vissza. Hogy miért?
Mert a hatósági állatorvos felügyelete alá tartozik a karanténunk, ő pedig egy oltással és chippel nem rendelkező kutya esetében nem engedi a kihozatalt, amíg a veszettségi megfigyelés le nem telik. Felhívtuk, ő nem engedélyezte, mást nem tehetünk. Hozzáteszem teljesen jogosan, hiszen törvényi kötelezettségét halasztotta el a hölgy, aki még fel is van háborodva és még ő fenyegetőzik. A hatóság egyébként rugalmas szokott lenni, hiszen ha van chip és érvényes oltás, akkor a gazda hazaviheti a kedvencét, noha ilyen esetben is elrendelhetné a megfigyelést, hiszen a kutya találkozhatott más állattal, a története ismeretlen, még ha rövid időre is.
Nos, az imént említett hölgy azonban ezekkel a dolgokkal nincs tisztában, ahogy azzal sem, hogy ő mit mulasztott el, és még alaposan meg is keserítette a dolgozók életét - és nem utolsó sorban megrövidítette az állatokkal töltendő idejüket, pedig sem az állataink, sem a dolgozóink nem is tehetnek a hatóság döntéséről. Valószínűleg a történetnek még lesz folytatása, hogy mi, az már a jövő zenéje.
Hétfő
Taminak ma igazán jó napja volt, hiszen sikerült helyet kapnia a Nyóckerben, ahol hozzá hasonlóan aktív, barátságos kutyák lesznek a társai. Tami nagyon örült a hirtelen jött szabadságnak, nem számított, hogy egyedül kell játszania, avagy új társaival, neki teljesen mindegy volt, felhőtlen boldogság volt az egész napja.
Kedd
A mindig vidám két pincsi jellegű kutyánk, Selyem és Sumák ma átesett az ivartalanításon, valamint a szívféregteszen. Sajnos a teszt Selyemnek pozitív lett.
A töltésen sétálva egy idősebb pár egy dobozra lett figyelmes, amiben egy kiskutya várakozott egy jobb sorsra, mellette játékok hevertek, fején egy púp volt. A segítségkérést természetesen nem utasíthattuk el, így került a menhelyre Pukli, akinek történetét azóta már több ezren követik nyomon a közösségi oldalunkon szívszorító története miatt.
Pukliról ugyanis kiderült, hogy mindamellett, hogy pici kölyökként magára hagyták, még vakon is születhetett (legalábbis az előzetes állatorvosi vizsgálatok ezt mutatják). Hogy miként alakul a sorsa, hogy visszanyerheti-e a látását, az a jövő zenéje. Januárban ugyanis egy szemspecialista is megvizsgálja. Addig is biztonságban van a menhely fűtött betegszobájában, és bízunk benne, hogy visszanyerheti látását.
Szerda
Mára is kijutott a meglepetésekből. Délelőtt az adománygyűjtő ládánkat valaki telepakolta, csakhogy nem kutyáknak szánt adománnyal, hanem kölyökkutyával! Igen, valaki a feleslegessé vált szaporulatáról így kívánt gondoskodni, hogy menhelyi kutyák számára fenntartott adományládába rakja a kiskutyákat. Csenge, Csillag, Csinszka, Csocsó és Csaba Királyfi illatosan, szép bundával érkezett hozzánk, nem azok a klasszikusan elhanyagolt kölykök. Teljesen biztos, hogy eddig valakik dédelgették őket. Hát végül ennyit érdemeltek...
Amíg mi a meglepetés kicsiknek készítettük elő a helyet, addig munkatársunk elindult dr. Sebő Ottó rendelőjébe: Luca és Picúr szívférgesség miatt szívultrahangra utazott. Sajnos Luca szívében találtak is férget.
Cimbi, Cuki, Mogyoró és Árgus ivartalanításra utazott, és elvégeztettük a szívféregtesztet is. A teszt mindenkinek pozitív lett. Rinaldó kutyánk vizsgálatra utazott, ugyanis folyton visszatérő lábproblémái vannak, amit az emberek észre sem vesznek, de mi ismerjük, és látjuk. A félelmünk nem alaptalan. Rinaldó porcai nem jók, ráadásul keresztszalag szakadása is van, ami nem műthető, mert túl fiatal még hozzá.
Csütörtök
Múlt héten elütöttek egy nagyon ápolatlan kutyát Szegeden, akit önkénteseink már nagyon régóta be akarnak fogni, sajnos sikertelenül. A kutyus jól van, viszont 3 helyen eltörött a lába, sokkos állapotban volt, így ideiglenesen, amíg a műtétre sor nem került infúzióra kellett hordani. Tegnap azonban megtörtént a műtét is, így Henna kikerülhetett a menhelyre. Külön köszönet Editnek, akinél eddig maradhatott, és aki ápolta, és orvoshoz vitte Hennát.
Természetesen az elmaradhatatlan csütörtöki vizitre is sor került, 1 veszettségi-kombinált és 6 kombinált oltás mellett Zsömlének megismételtük a szívféregtesztjét, de még mindig pozitív eredményt mutatott.
Péntek
A hét utolsó hétköznapja igencsak hajtósra sikerült, egymást érték az adakozók, a látogatók.
A pályázati pénzből felújított udvarokra lassan visszaköltöznek a régi lakók, elsőnek Tücsökék, majd Csubiék foglalták el régi-új helyüket.
Szombat és Vasárnap
A szombati kutyasétáltatás természetesen elmaradhatatlan része a hétvégének, ahogy természetesen most is. Emellett rengeteg látogató, adományozó érkezett hozzánk.
Befogadtuk a bevezetőmben említett fiatal kutyát, Gerit, aki annak ellenére, hogy gazdás, sem oltása, sem chipje nincs.
Egy másik közeli állatvédő szervezettől önkénteseink két igen rossz állapotú kutyust hoztak át a menhelyre.
Mininek egy óriási lágyéksérve van, Argosz pedig annyira rossz állapotban van, hogy szinte jártányi ereje nincs, testén felfekvések vannak. Őt most a fűtött betegszobában helyeztük el, mert attól tartottunk, hogy nulla izomzattal, ennyire elgyengülve elalszik, és többé nem ébred fel.
Azt hiszem, hogy nekik az idei lesz a legboldogabb Karácsonyuk, amit biztonságban, teli pocakkal tölthetnek.
Köszönjük a 154 mentett kutyus nevében, hogy velünk tartottak!
Minden munkatársam, és mentett négylábú nevében kívánok Önöknek Békés Ünnepeket!
Linda
Hozzászólások