Kutyamesék 2019. jún. 10-16.

Kutyás blog | 2019. június 18.

A heti bevezetőm témája a nem más, mint a nyár, avagy hogyan segítsünk könnyebben elviselni a hőséget a kedvencünknek. 

Az közismert, hogy a kutyák nem tudnak olyan jól párologtatni, mint az emberek, és néhány kutyát iszonyúan meg tud viselni a véget nem érő forróság. Ilyenkor még sokkal inkább figyelni kell  a beteg, vagy a fajtából adódóan nehezen lélegző kutyákra, de nekem az a személyes tapasztalatom, hogy a szánhúzó kutyák is (nem véletlenül) a föld alá kaparnák magukat.

Ilyenkor a kert teljes feltúrása a hideg után kutatva teljesen megszokott dolog, de kiváló receptem van ellene: engedjük be a kutyát a házba, akkor nem fog kaparni, sőt esze ágában nem lesz kimenni, főleg ha van légkondi is. A pince is jó alternatíva, ugyan nálam teljesen elbukott, mert a főhadiszállás a kanapé, és minden olyan helyiség, ahol épp tartózkodunk. Ellenben ha valakinek kinti kutyája van, akkor nagyon hálás lesz ha egy kicsit lehűtheti magát a pincében. Az árnyékos hely nem ajánlott, hanem kötelező ilyen melegben, és a napközbeni kirándulást is felejtsük el, azt időzítsük reggelre vagy estére. A fürödni szerető kutyáknak jó megoldás a szupermarketekben homokozó gyanánt árult műanyag kagyló, hiszen ha feltöltjük vízzel, akkor abban egy kicsit hűsölhet a kutya. A menhelyi kutyák imádják! 

Az árnyékos hely mellett kötelező a kutya számára friss, elegendő ivóvizet biztosítani, aminek természetesen normál hőmérsékletűnek kell lennie.

A csapból is ez folyik, de azért én is leírom: álló autóban, még árnyékban sem tartózkodhat kutya, mert az autó hőmérséklete a többszöröse a kinti hőmérsékletnek. Még egy percre sem maradhat élőlény az autóban, mert a következmények végzetesek lehetnek.

A meleg mellett ne feledkezzünk meg a bolha, kullancs elleni védelemről, illetve ha már itt a nyár, akkor másik két ellenségünk, a legyek és a szúnyogok is megjelentek, úgyhogy ne felejtsünk el a szívférgesség ellen védekezni, valamint tartsuk távol a legyeket, hiszen kicsíphetik a kedvencünk orrát, füleit. A legyekkel kapcsolatban még egy nagyon fontos dolgot emelnék ki: ha kutyánkat a kertben tartjuk, és bármilyen sebe, bőrpírja van, esetleg hasmenése, azt nyomban kezeltessük, mert a legyek a sebbe petézhetnek, és napokon belül válságos állapotba kerülhet a kutyánk, mert a kikelő lárvák az állat szöveteivel táplálkoznak. Intő jel, ha a kutyánk sokat fekszik, vagy épp nagyon nyugtalan, nem eszik, bárhol a testén furcsa szag van. Sajnos hosszabb szőrű, kinti kutyáknál áll fenn leginkább a kockázat, ami nagyon könnyen megelőzhető a rendszeres szőrzetápolással, és némi odafigyeléssel.

Vigyázzunk azokra, akikért egyszer felelősséget vállaltunk!

 

Hétfő

Zsömi nem régen szabadult ki a karanténból, és felettébb élvezi a nagyudvar adta lehetőségeket. Ízületei ugyan fájnak, de a sok jövés-menés és a puha homok mintha jót tenne neki, mert egyre jobban tudja terhelni. És ami pedig a fürdőmedence adta élményt jelenti, az leírhatatlan. A nagy melegben ez a kedvenc elfoglaltsága a kutyáknak. A medencéket minden reggel friss vízzel töltjük meg, de a kutyák azt sem várják meg, hogy tele legyen, már csobbannak is. Ennek az a következménye, hogy a medence vize mindig koszos. Ez tehát nem a friss víz hiánya okozza, hanem az extrém igénybevétel. Ugyanitt használt, megunt medencének való homokozókádakat szívesen elfogadunk: az erős napfény, és a több éves használat alaposan leamortizálta a készletünket!

 

Zsömi a medencét élvezi a legjobban

 

Kedd

Folyamatosan gyengélkedő Tarka kutyánkkal a bekerülése óta küzdünk, nem kevés fejfájást okozott már nekünk. Ma azonban végre állva, csóválva fogadott minket a karanténban, így azt is volt lehetőségünk napközben megfigyelni, hogy mennyire nehezen kel fel. Ezt megkönnyítendő egy szőnyeget tettünk alá, hogy ezzel megkönnyítsük neki a mozgást. Ez a megoldás azonban csak átmeneti: a karanténidő végeztével szeretnénk őt a nagyudvar idős kutyái közé beilleszteni, ahol egész nap puha homokon, szabadon közlekedhet. Valószínűleg ezzel tudnánk kicsit tartósabb javulást elérni a fájós lábainál.

 

Tarka közérzete javulni kezdett

 

Szerda

Egész egyszerűen rekkenő hőség van, még a menhely körüli erdő sem ad enyhülést ebben az iszonyatos melegben. A kutyáink, főleg az idősebbek, egyre nehezebben viselik ezt az időt. Said például megállás nélkül, iszonyú hevesen liheg, nem találja helyét, szemlátomást roppant ideges, így ma egy kicsit bevizeztük, hátha némiképp enyhíthetünk a szenvedésén. Ő nem kapar magának gödröt, nem fürdik a vízben, csak nagyon látványosan szenved, és mivel az összes épületünk felmelegedett teljesen, így ott sem talál nyugalmat hosszabb távra, holott az előkészítő az ilyen kutyák legideálisabb pihenőhelye. Most leálltunk az ivartalanításokkal is, hogy ne tegyük még nehezebbé a kutyák életét, majd egy enyhébb nyári hétre halasztjuk a nem életmentő műtéteket. Természetesen vannak olyan öregek, akiknek emiatt nem is kell aggódniuk, mert aggastyán koruk miatt ők már megússzák a beavatkozást. Ilyen például Drazsé, Papi vagy Undi. 

Papi egyébként az öreg kutyák gondtalan életét élvezi, szintén az előkészítőben...

 

Papi könnyebben viseli Saidnál a meleget

 

Csütörtök

A szokásos menhelyi vizitre érkezett dr. Farkas Attila, aki a maga szórakozott módján elfelejtette maga mögött becsukni az ajtót, amikor megérkezett az előkészítőbe, hogy az adminisztrációs dolgokat elvégezzük. És ha már így esett, akkor a szívférges, néhány hete még igen rossz állapotban lévő Arnoldunk gondolt egyet, és kirándult. Úgy futott, mint a nyúl, a fél menhely persze utána, Melinda önkéntesünk, és az egyik gondozónk rögtön utána spurizott, de Arnold már olyan jól van, hogy lehetetlen volt elkapni. Gábor mesterünk, aki karbantartó nálunk, felpattant a motorjára, és ő volt az, akinek sikerült utolérni, és visszahozni a menhelyre. A nagyságos úr épp a Kulipintyó Csárdánál szimatolgatott... Miután megfuttatta a fél menhelyi brigádot, farka fölvágva, nagy büszkén visszaérkezett az előkészítőbe, evett egy tál kaját, és mint aki jól végezte dolgát, lepihent aludni.

 

Arnoldot nem zavarja a nagy meleg, kirándult egyet

 

Péntek

Ha már ilyen szép időnk van, és ilyen sok szó esett a héten a menhelyi kutyák fürdőzéséről, akkor bemutatnám az olvasóknak a menhelyi fürdőzés, vagy inkább dagonyázás koronázatlan királyát, Rockyt, aki ha vízről van szó, mindenkin túltesz. Ő már a tél elmúltával, a legelső napsugarakra elkezdte az itatóedényt kaparni, mert fürödni akart, ebben a melegben viszont többet van a medencében, mint az udvaron, ahol él. Rocky egész nap pancsol, képtelen arra, hogy megszáradjon, és úgy lubickol, hogy kifürdőzi az összes vizet, így a medence körül is tiszta víz és sár minden, ahogy ő maga is. Aztán jól megfürdik a homokban, összeugrál mindenkit, majd újra csobban a medencében, és ez így megy egész álló nap. Ennek köszönhetően a medence és az egész udvar úgy néz ki, mint valami dagonyázó, de kit érdekel, ha ettől Rocky boldog?!

Íme egy frissen feltöltött medence pár perc után...

 

Rocky dagonyázik

 

Szombat és vasárnap

Az év eddigi legcsendesebb hétvégéjén vagyunk túl, mindössze egyetlen látogató volt egész hétvégén. Ez valószínűleg a ballagásoknak, és az óriási kánikulának is köszönhető. Sétáltatós önkénteseink is ez alkalommal vasárnap érkeztek, és jóval hamarabb kezdték a sétát a megszokottnál. Óriási szerencse, hogy a menhely területét körbeöleli egy erdő, ami megfelelő árnyékot biztosít, így nem forrósodik fel a homok. 

Sajnos a mostani sétából Pajtás kimaradt, pedig ha valaki, hát ő aztán imád menni. Szombaton reggel ugyanis ő nem a megszokott módján köszöntött minket, hanem csak fekve csóvált. Ez már intő jel, és amikor felállítottuk, folyamatosan balra dőlt, és  felfedeztünk egy vérömlenyt az oldalán. Rögtön állatorvos rohantunk, aki sajnos nem kecsegtetett semmi jóval. Injekciók tömkelegét kapta, és hétfőig ellátta egy halom tablettával. Most Pajtás a betegszobában pihen, és hétfőn újra orvoshoz kell vinni, ha egyáltalán életben marad. Ezzel a tudattal vágtunk neki a vasárnap reggelnek, első utunk hozzá vezetett, és örömmel láttuk, hogy jobban van. Délutánra azonban a gyógyszerek ellenére egyre rosszabb állapotba került. Most mindenki érte aggódik. Az önkéntesek sem a megszokott jókedvvel indultak haza. Reménykedve, de gyomorgörccsel várjuk a hétfő reggelt, hogy mi hoz nekünk...

 

Pajtás a betegszobában

 

Köszönjük a 151 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

 

Hozzászólások