A hétvégén újabb patthelyzetbe kerültünk annak köszönhetően, hogy az emberek nem ismerik a kutyájukat, vagy a viselkedésének nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. A történetemben szereplő örökösök ugyan nem ismerték jól az elhunyt kutyáit, valakit meg is kértek, hogy viselje gondjukat, míg hozzánk nem kerülnek, de sajnos a történelem már annyira sokszor ismételte önmagát, hogy muszáj róla beszélnem!
A probléma nem csak itt merült már fel, hanem sok-sok esetben, amikor egyszerre több kutya került egy helyről hozzánk. Ha egy helyről érkeznek a kutyák, akkor van lehetőség egy nagyobb kennelben, együtt karanténozni őket, ami sok esetben megkönnyíti a kutyák beilleszkedését, de sajnos sokszor nekünk jelent plusz problémát, mert az emberek nem ismerik a saját kutyáikat.
Attól, hogy egy udvarban, de egymástól elszeparáltan élnek, az nem jelenti azt, hogy be lehet tenni őket egy kennelbe, hiszen sok-sok esetben ádáz ellenségei egymásnak a kutyák. Az emberek pedig nem tudják, vagy eltitkolják, hogy a kutyák nem jönnek ki jól egymással, és ezzel a menhelyen szembesülünk, amikor el kell őket szeparálni egymástól, mert összeverekednének.
Ez azért probléma, mert ha egy helyről jövő kutyáknak egy hellyel készülünk, és kiderül, hogy ki nem állhatják egymást, akkor hirtelen a semmiből egy másik helyet is varázsolni kell. Ami gyakran egy másik kutya bekerülésének csúszását jelenti, azaz hosszabb várakozási időt, hiszen az ő üres helyére vagyunk kénytelenek betenni a nem egyező élettársakat.
Ez történt a hétvégén is, amikor az egy helyről érkező kutyák bekerülés előtt összeverekedtek, majd kiderült, hogy a menhelyen ezt folytatni szeretnék, így ugrott egy másik várakozó kutyus befogadásának lehetősége, aki jelenleg egy nem túl biztonságos helyen várja az üresedést.
A probléma, mint mondtam nem újdonság. Sokszor a gazdák elbagatellizálják a kutyák rossz viszonyát, és gyakran nem szólnak róla. Sőt! A velünk kapcsolatban álló állatorvosok is sokszor mennek verekedésből adódó sebeket ellátni a gazdákhoz, de sajnos olyan is előfordul, hogy a kutyák ölre mennek. Előfordul persze, hogy egymással jó viszonyt ápoló kutyák vesznek össze egy fekhelyen, finomabb falaton, de ha a nézeteltérések hetente, kéthetente előfordulnak, akkor ott nem árt elgondolkodni azon, hogy miként tudjuk a kutyák viszonyát rendezni.
Ha pedig a kutyák menhelyre kerülnének, és várják a bejutást, akkor fontos lenne a rossz viszonyról előre szólni, mert ettől nem fogjuk a kutyák bejutását gátolni, csak felkészülünk rá, hogy ne tartózkodjanak egy helyen. Jellemzően az ilyen kutyák később teljesen más menhelyi kutyákkal kiváló kapcsolatot tudnak felépíteni, noha egymást látni sem bírják.
Mi pedig a korrekt információért hálásak vagyunk, hiszen ezzel a mi munkánkat könnyítik meg, illetve a saját, esetleg rokon kutyák gyorsabb beilleszkedést segítik a volt gazdik, vagy családtagok!
Hogy bemutathassam milyen is a kutyák közötti jó viszony, egy régi szívem csücskét, aki azóta már gazdis, Bobit és Szendit mutatnám meg egy kép erejéig, akik amikor csak tehették együtt sziesztáztak
Hétfő
Mint azt korábban említettem, egy nyertes pályázatnak köszönhetően korszerűsíthetjük a menhelyi udvarok egy részét. A biztonságosabb kerítéshez azonban elengedhetetlen, hogy az udvaron álló régi, hatalmas árnyékot adó csodás fákat is rendbe rakassuk, hiszen csak úgy tudjuk az élettartamát megőrizni, ha egy kis fiatalításon is átesnek. Tavasszal megfiatalodva fejlődhetnek és adhatnak árnyékot a kutyáknak újra. A metszés természetesen rengeteg plusz munkával jár, hiszen a gallyakat is el kell távolítani az udvarokból mielőtt minden a helyére kerül.
Kedd
Ivartalanításra, vizsgálatokra voltunk előjegyezve dr. Sebő Ottó rendelőjébe. Ananász és Kleopátra nemsokára külföldre fog gazdisodni, nekik szívultrahangot kértünk a pozitív szívféregtesztek miatt. Szerencsére mindkettejük szíve egészséges, férgeket nem találtak benne az ultrahangon.
Tami, Mendi és Csöpi is átestek az ivartalanításon, mindenki jól viselte a műtétet, ráadásul mindenkinek negatív lett a szívféregtesztje.
Mazsola ivartalanításra és lágyéksérv műtétre volt bejegyezve, így egy szuszra megszabadulhatott az óriási súlytól, ami a hasát húzta, illetve a kötelező ivartalanításon is. A szívféregtesztje neki is negatív lett. Szegény Mazsola éveken keresztül volt kénytelen húzni magával ezt a súlyt, pedig sokkal egyszerűbb lett volna még akkor megműttetni, amikor még nem nehezítette a járását. A műtét miatt bevallom egy kicsit féltünk is, hiszen Mazsola karantén után rögtön az előkészítőbe került, ahol nagyon jól érezte magát, viszont gyakran észrevettük, hogy evés után sokszor hány. Mint kiderült. ez is összefüggésben állt a lágyéksérvével.
Szerda
A tegnap megműtött Mazsolát a vártnál is sokkal jobban megviselte a műtét, egész nap étvágytalan volt, ami nála jót nem jelent, és fel sem akart kelni. Mivel azonban nagy műtétről volt szó, ez normálisnak tekinthető.
Délután egy újabb nem várt tragédia árnyékolta be a kedvünket: Negyedik Bobi, menhelyünk egyik legproblémásabb pulija rosszul lett délután, így rohannunk kellett vele állatorvoshoz. Aki ismeri Negyedik Bobit, az pontosan tudja, hogy ő nem az az együttműködő fajta, még akkor sem, ha épp nincs jól, így nagyon nehézzé tette a gondozóink dolgát. Bobi rosszulléte nem volt annyira váratlan, hiszen bekerülése óta szívbetegséggel küzd, így tudtuk hogy állapota bármikor rosszabbodhat. Mégis, ha régóta probléma nélkül él egy beteg kutya, akkor hajlamosak vagyunk váratlan csapásként megélni az állapota rosszabbodását. Itt azonban ettől többről volt szó: sajnos Negyedik Bobi hirtelen rosszulléte nem visszafordítható folyamat volt, a további szenvedései elkerülése érdekében rábólintottunk az állatorvosunk által javasolt eutanáziára. Ég Veled, Negyedik Bobi!
Csütörtök
Megérkezett a menhelyre állatorvosunk, dr. Farkas Attila, aki 1 veszettség elleni oltást, 6 kombinált oltást, valamint 4 mikrochipet osztott ki a menhelyi kutyák között.
Hihetetlen szépen cseperednek Füles aprócska kölykei, akik 1 naposan kerültek hozzánk. Hihetetlen, de a csöppségek már elmúltak 4 hetesek, mi pedig összeszorított foggal várjuk, hogy végre elkezdhessük a picikék oltási programját, hogy ne legyenek védtelenek a fertőzésekkel szemben.
Csodás örömhír a hétre, hogy Legó kutyánk gazdisodott Németországba, mert sikerült számára egy olyan családot találni, akik rutinos kutyatartók, és kellően nagy tapasztalattal rendelkeznek. Bizony, Legó kutyánk nem éppen az egyszerűen kezelhető kutyák közé tartozott. Szívből kívánom, hogy beilleszkedése zökkenőmentesre sikerüljön!
Péntek
Ma Castor kutyánknak jött el az idő, hogy hosszú hónapok után végre búcsút intsen a menhelynek, és gazdis kutyaként folytathassa életét.
A menhelyi kutyák közül Lara, Luca, Ninci és Lancelot készülődött állatorvoshoz: a lányok átestek az ivartalanításon, és a szívféregszűrésen, ami sajnos Larának pozitív lett. Lancelot pedig a végbéldaganat eltávolításon esett át, ami szerencsére úgy tűnik, hogy egy jóindulatú sejtburjánzás volt. És ha már egyszer altatásban volt, gyorsan átesett az ivartalanításon is.
A tegnap örökbefogadott Legó társa, a szintén problémás Tapmancs teljesen kivetkőzött magából. Hihetetlen, hogy ennyire kötődött Legóhoz. Ült a kennel végében és keservesen sírt, borzasztó volt hallgatni, hogy hívta a társát folyamatosan. Mivel azonban nálunk az a szabály, hogy idegen kutyák csak reggel költözhetnek össze, így holnapig várnia kell Tapmancsnak az első találkozásra.
Szombat és Vasárnap
Szépen leszerepeltünk saját magunk előtt szombat reggel, amikor kellő csúszással indítottuk a napot, ugyanis zseblámpával hárman kerestük Lancelotot az előkészítőben, de sehol sem találtuk. A komédiának az vetett véget, hogy egyikünknek eszébe jutott, hogy Lancelot nem lehet az előkészítőben, hiszen a betegszobában lábadozik a műtét után...
Hát így indult a szombatunk!
Nem hagyhattuk, hogy hosszú időt egyedül töltsön Tapmancs: a szintén karakán Mambót választottuk társának, és önkénteseink egy közös séta után hagyták is őket ismerkedni: nagyon hamar közös játékba is kezdtek.
Egy újabb örökbefogadás örvendeztetett meg minket: a hétvégén Maszat költözött új otthonába.
Két jövevénnyel bővült a létszámunk: Buksival és Bogárral, akik gazdájuk halála miatt kerültek hozzánk, és persze kiderült gyorsan, hogy ki nem állhatják egymást, így gyorsan külön helyre kellett őket szeparálni. Mivel a Buksi is és Bogár is egy finoman fogalmazva is elég gyakori név, így megváltoztattuk a nevüket Szurokra és Szetire.
Reméljük, hogy karanténidő után mindkettőnek megtaláljuk a megfelelő menhelyi társat!
Köszönjük a 149 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások