Kedves Morgó!
A bevezetőmmel nem búcsúzni szeretnék tőled, hanem elmondani Neked, hogy milyen fontos része vagy a menhelyi életnek. Biztatásnak szánom, hogy tudd, mennyire fontos vagy nekünk, annak ellenére, hogy nem is olyan régen csatlakoztál hozzánk. A mindennapjaink része lettél, aki minden nap mosolyt csal az arcunkra, akiért rajonganak az önkéntesek és gondozók egyaránt.
A hétvégén agyvérzésed volt, és az orvos szerint a felépülésed kétesélyes. Mi tövig rágott körömmel reménykedünk, imádkozunk, bizakodunk a gyógyulásodban. Segítünk és ápolunk Téged, amíg csak kell. Etetünk, itatunk, pelenkázunk, s te félretartott fejjel, óriási szemekkel nézel, és kéred, hogy segítsünk. Mi segítünk, de Neked meg kell gyógyulnod! Még túl kevés időt töltöttél nálunk, szükségünk van Rád! És tudom, ha szükség van Rád, akkor Te mindent megteszel azért, hogy felépülj!
Drága Morgó!
Önkéntesünk hónapokkal ezelőtt talált téged Szegeden, s vele nem voltál túl kedves az első napon, így nem is tudott chipet olvasni. Másnap már a menhely lakója voltál, akkor derült ki, hogy chipes kutya vagy, egy telephely őrzője, akiktől elszöktél. Szerintem azért hogy velünk lehess. A balga gazdáid, tulajdonosaid azt mondták, hogy kifizetik a karantén költségeit, kihoznak, és elaltatnak Téged, mert haszontalan vagy, így megkértem őket, hogy mondjanak le Rólad, mert itt új esélyt kaphatsz.
Megszabadítottunk egy ronda fülgyulladástól, átestél az ivartalanításon, és megkaptad az oltásaidat, majd a nagyudvar lakója lettél, ahol kivívtad a többi kutya tiszteletét. Vagyis... na, hát be voltak tőled gyulladva, mert Te úgy járkáltál az udvarban, mintha a tiéd lenne minden. Azonnal megszeretted az új helyet, a gondozóidat, és a puhány kis társaidat is elfogadtad, végül is nem lehet mindenki olyan vagány, mint Te...
Minden reggel körbesétáltad velünk a menhelyet, hogy minden rendben van-e, miközben figyeltél, hogy mit beszélünk, és örültél, hogy ilyen fontos feladat jutott Neked. Ha bezárt a menhely, és adományt hoztak, Te a kapu túloldaláról figyelted, hogy reggel, mikor érkezünk, még meglegyen. Igaz elszundítottál a gödörben, amit odaástál, de ezt igazán nem vetem a szemedre!
A gyermektábor idején az ajtó mellett aludtál, és óvtad a bejáratot, nehogy illetéktelen belépjen arra a területre, amiért Te felelsz. Mert Te feleltél érte, hiszen önként vállaltad! Amikor a vihar letördelte az ágakat és kidőlt az ajtó, te egyenes háttal vártad az érkezésünket, ki sem tetted a lábad tőlünk.Mert Te itt feladatra, otthonra leltél, s mi egy nagyszerű barátra, aki szemünk helyett szemünk, fülünk helyett fülünk.
Úgyhogy Morgó nincs más választásod! Neked itt dolgod van, helyed van! Mi szeretünk, és mindenben segítünk drága öreg barátunk, hogy újra erős légy! Számíthatsz ránk, ahogyan mi is számíthattunk Rád.
Itt vagyunk! Itatunk, ha szomjas vagy, fogunk ha elesel, veled lépünk ha úgy kívánod. Erős vagy, bármire képes vagy, és nem vagy egyedül! Ne add fel, Morgó!
Hétfő
Kicsit átvariáltuk ismét a menhelyi kutyák lakó és életterét, ugyanis a hétvégén néhányan gazdisodni fognak, ők elfoglalták a transzportkennelben a helyüket. Idős Bogárék nem is olyan régen költöztek egy udvarba be. csakhogy rájöttünk, hogy így tél közeledtével az idősebbeknek jobban kedvezne egy belső öregudvar, így kicsit átvariáltuk a helyeket. A kölykös kennelben is szabadult fel hely, oda beköltözhettek az ifjú "Sz" kölykök, akik ugyan nem a menhely legfiatalabb lakói, de mindenképpen a legapróbbak...
Kedd
Minden napra jut valami izgalom: reggel Kokó kutyánkat találtuk elég kétes állapotban, iszonyú hasmenések közepette, így rögtön el is különítettük. Magához képest eléggé be is volt lassulva, így elsőre bélgyulladásnak tűnik, de állatorvosunk azt mondta, hogy könnyen lehet, hogy a múlt héten beadott kombinált oltásra reagált így (nem ez lenne az első eset, hogy egy oltatlan kutya ilyen hevesen reagál az első oltására). Valószínűleg fején is találhatta a szöget, mert késő délután már határozottan jobb kinézete volt Kokónak, persze egy nap alatt olyan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.
Szerda
Szegény embert az ág is húzza, ahogy szokták mondani. Tönkrement a hűtőnk, amiben a kutyák szalámiját, kolbászkákat, májast, sajtkrémet szoktunk tárolni. Ezek az élelmiszerek azért vannak, hogy a menhelyi állatoknak a féreghajtóját, illetve a krónikus és idült betegségben szenvedőknek a gyógyszereit könnyen be tudjuk adni. Májasban, sajtkrémben elrejtve szívesen megeszik a gyógyszereiket. Ez nekik pozitív élmény, nekünk pedig sokkal könnyebb, hiszen nem kell erőszakoskodni a betegekkel. És ha a hűtő tönkremegy, az baj, mert akkor nem tudjuk hol tárolni a romlandó élelmiszert. Szerencsére azonban egyik gondozónk felajánlotta, hogy ő a megörökölt, használaton kívüli hűtőjét szívesen a rendelkezésünkre bocsájtja. Így lett egy szempillantás alatt megoldva a gond. Úgyhogy nagyon köszönjük, Reni!
Csütörtök
Dr. Farkas Attilának ma akadt bőven dolga a menhelyen, 13 veszettségi-kombinált oltást, 3 kombinált oltást, 2 veszettség elleni oltást és egy mikrochipet osztott szét. Megvizsgálta Kokót, aki látszólag már teljesen egészséges, bár gyógyszereit még néhány napig szednie kell.
Az egyik veszettség elleni oltás azért kis híján meghiúsult, ugyanis Dínó teljesen bepánikolt attól, hogy vele is történni fog valami, és körbe-körbe ugatva rohangált az udvaron. Ő az a kutya, aki pár hete érkezett a menhelyre, s gazdája egy árva szót nem tudott mondani arról, hogy milyen kutya is ő. Dínó egyébként végtelenül kedves, ragaszkodó kutya, de iszonyúan könnyen pánikba esik a sok embertől, illetve nagyon tart a férfiaktól is. Mivel oktalan kergetőzésbe nem kezdtünk bele, tovább haladtunk az oltásokkal, és a végén visszatértünk hozzá. Akkor már megnyugodott,mert egyetlen gondozó közeledése nem okozott nála pánikot, így könnyen pórázra tudtuk venni.
Péntek
A Rókusi Tescoban szerveztünk ma adománygyűjtést, ahol önkénteseinknek sikerült néhány napra elegendő cica és kutyatápot összegyűjteni, mert sajnos jelenleg elég rosszul állunk száraz eledellel is. Hálásan köszönjük a segítséget önkénteseinknek, és mindenkinek, aki adakozott!
A menhelyi élet sem telt eseménytelenül: egy út közepén fekvő, látszólag sérült kistestű kutyának kértek segítséget, akit az autók kerülgettek. A fiatal kan kutyusnak nem volt chipje, így a menhelyen a Rómeó nevet kapta. Egyelőre nagyon riadt, úgy tűnik, hogy a balesetet némi zúzódással megúszta, semmije sem törött el. Valószínűleg az ijedtség a legnagyobb problémája.
Szombat
Ma Bojtár, Szuzi, Renzó és Huszár utazott Németországba, hogy gazdis kutyaként élhessék tovább az életüket. Az elmaradhatatlan kutyasétáltatás mellett önkéntes kozmetikusunk, Vanda Vici szőrét vette kezelésbe, de kutyát sétáltatni is beállt.
Melegre agresszív Böbe is felköltözött az előkészítőbe szocializáció céljából, és megismerhettük rendkívül cuki énjét is. Ám munkatársamnak, Icunak már a kevéssé kedves arcát is bemutatta a kisasszony.
A hétvége azonban leginkább Morgóról, és az ő állapotáról szólt. Egyelőre semmi biztosat nem tudunk, csak a tényt, hogy Morgónak agyvérzése volt, és most rengeteg pihenésre van szüksége. Etetjük, itatjuk, pelenkázzuk, és beadjuk neki a gyógyszereket, amit az orvos előírt. Sajnos ezek a gyógyszerek azonban csak a tüneteket enyhítik. Csak a remény maradt nekünk!
Köszönjük a 153 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások