A szokásos heti bevezetőt ezúttal kihagyom, s helyette egy zárszót tennék a blogom végére. Az oka egyszerű, ezt a fejezetet lezárjuk végleg. Az okok, a körülmények, a miértek, és a magyarázat a blogom végén olvasható.
Hétfő
Ha valaki nyomon követi a mentéseinket, akkor talán emlékszik Dodira, akit Szegeden egy csatornából mentettek ki igen rossz állapotban. Adri önkéntesünk ezután segítette a befogadót, Dodit kozmetikába is elvitte. Szegénynek a szőre borzalmas állapotban volt, helyenként nem is volt szőre. Akkor a befogadók tanakodtak, hogy megtartják, de mivel a kutyus öreg volt, és nem voltak benne biztosak, hogy anyagilag megengedhetik maguknak, így végül lemondtak róla.
A menhelyre is igen lepusztult állapotban került, és mivel szőre nem sok volt, így az előkészítőbe költözött, ahol fűtött helyen lehet a hidegebb napokon, és szinte állandó felügyelet mellett. Hát természetesen Dodi a karantén idő után fel is költözött és igen gyorsan be is illeszkedett. Azt hiszi, hogy minden fekhely, amit csak meglát. Legutóbb például a nyomtatványos fiókba vackolt be, amit pár percre nyitva hagytam...
Kedd
Ivartalanításos nap volt a mai: Adri önkéntesünk ismét dr. Tímár Endréhez fuvarozta a kutyusainkat. Most Líra, Maszat, Aphrodité, Maci és Pumesz esett át a műtéten. Az ilyenkor esedékes szívféreg szűrésen is átestek, az eredménye mindenkinek negatív lett.
Örömmel jelenthetem, hogy igen nagy fába vágjuk a fejszénket: egy nyertes pályázatnak köszönhetően a karanténunk régi szárnyát, ahol zömében kistestű kutyák megfigyelése zajlik, végre felújíthatjuk. Ez nagyon jó hír, hiszen esztétikusabb, könnyebben tisztán tartható lesz, és igaz, ami igaz, évek óta tervezzük a felújítását, mert egyszerűen elhasználódott. Ez most azt jelenti, hogy az ott karanténozott kutyák mindannyian átköltöztek a másik szárnyba, a megfigyelés végén járók pedig átköltöztek társaikhoz. Sajnos ez azt is jelenti, hogy amíg a felújítás be nem fejeződik, addig erre a részlegre nem érkezhetnek kutyák. A befogadás is le fog lassulni, hiszen fele annyi helyünk lesz a beérkező kutyusok számára.
Szerda
A szerdai nap mindig előkészületi nap, ugyanis csütörtökönként szokott az állatorvosunk kijönni a menhelyre a heti oltásokat beadni, és ilyenkor rengeteg az adminisztratív munka. A héten Dumbó és testvérei megkaphatták volna az utolsó oltásaikat, és elhagyhatták volna a menhelyet, csakhogy észrevettük, hogy Dumbó és Dömötör mintha kicsit köhögnének, ahogy Aphrodité kölykei is gyanússá váltak. Állatorvosunk tanácsára elkezdtük az antibiotikum kúrát, és jelezte, hogy nála több kennelköhögéses esett is volt az elmúlt pár hétben, tehát valószínűleg nálunk is ez a gond.
Csütörtök
Dr. Farkas Attila ma összesen 2 veszettségi oltást, 6 kombinált oltást, valamint 2 mikrochipet osztott ki, viszont vizsgálatból akadt bőven. Dömötör és testvérei nem kaphatták meg az oltást, helyette most kezelhetjük őket, amíg helyre nem jönnek, így a gazdisodás is csúszik.
Sajnos nemcsak ők betegek, hanem Aphrodité kölykei is, bár csak két kicsi, Ani és Aladin köhögött, a többieknél is kezdődik a zörej a tüdőben, annak ellenére, hogy egyelőre tüneteik nincsenek. Úgyhogy minden picinek adni kell az antibiotikumot.
Péntek
Ma nagyon mozgalmas napunk volt, kezdem is az elején: Panka kutyánkat örökbefogadták Szegedre, és még meg sem száradt a tinta az örökbefogadási szerződésen, már érkezett is Ásotthalomról egy kutyus.
A története a következő: az önkormányzat embereit értesítette egy fiatal pár, hogy megtámadta őket egy kutya az úton, akit ők ezek után megfogtak. Hát a történet elég sántítós volt mindenkinek, főleg amikor megláttuk a vérebet. Egy cukimuki egy éves körüli kutyalány, akit alig tudtunk lefotózni, így el is kereszteltük Zoomnak.
Úgy körülbelül itt véget is ért a mai napra a jókedvünk, ugyanis viharos szél támadt a menhelyen, aminek következtében a kutyák szabályosan megőrültek: X-et állatorvoshoz kellett vinni, mert megsérült a lába, ahogy ki akart mászni a helyéről. Rocky úgyszintén, de neki a talppárnája sérült meg.
Ha ez még nem volna elég, Bikatavi Totó epilepsziás rohamot kapott, habár rohama nem járt teljes eszméletlenséggel, azért egyértelműen epilepszia. Eddig nem volt nálunk rohama, és volt gazdája sem jelezte, hogy ilyen jellegű problémája adódott volna, bár sok esetben a gazda annyit nem foglalkozik a saját kutyájával, hogy észrevegye a bajt. Tehát Bikatavi Totó túl van az első regisztrált epilepsziás rohamán, bár ilyen őrült időjárás közepette ez egyáltalán nem meglepő.
Szombat és Vasárnap
Félős Kifli kutyánknak rövidke menhelyi élete alatt sikerült teljesen kinyílnia, pedig igencsak félős kutyaként kezdte nálunk a pályafutását. Mivel fiatal, dekoratív kutyus, így mivel feloldódott a kezdeti feszültségből, gyorsan búcsút is intett a menhelynek, és mától gazdis kutyaként élheti tovább az életét.
Nemcsak ő, hanem Konor kutyánk is egyre inkább kezd nyitottá válni, a kezdeti farokbehúzás, morgás, szájhúzogatás már egyre ritkábban fordul elő, sőt már a menhelyi séták rendszeres résztvevője is. Azt hiszem, hogy nála is beszédesebb egy kép minden szónál...
A menhelyen is átalakult egy kicsit az élet: Zénó a karantén ideje letöltése után beköltözött a nagyudvarra, ahol azonnal feltalálta magát, és most úszik a boldogságban!
De nemcsak Zénó örülhetett, hanem Bella is, aki végre kapott kutyatársaságot is, ami úgy tűnik hiányzott neki. Most Kófic és Boldizsár élettársa lett, és rögtön sikerült összebarátkozniuk.
Ezzel el is érkeztem blogom zárszavához, Bella gazdájához, aki remélhetőleg mindannyiunk életében utoljára szerepel.
Akik nem ismerik a történetet, azok kedvéért visszakanyarodunk egész májusig, amikor is Bella balesetes kutyaként került hozzánk. Állítólag korábban két napig feküdt egy pálya mellett, de senki nem nyújtott neki segítséget.
A megtalálók menhelyre szállították, ahol kiderült, hogy chipes, de a beregisztrált telefonszámon nem lehetett elérni senkit, így nem volt mit tenni, robogtunk vele az állatorvoshoz.
Közben a megtalálók kiderítették honnan szökött ki a kutya, értesítették az ott lakókat, de a környéken élőknek bizony nem volt jó véleménye a családról.
Nálunk Bella megkapta az állatorvosi kezelést, majd néhány NAP múlva jelentkezett a tulajdonos családja, hogy igényt tartanának a kutyára. Beszéltem én mindenkivel: édesanyával, nagybácsival, unokatestvérrel, nagynénivel, mindenkivel, de volt olyan aki az oltási könyvre, mint szóra is rácsodálkozott, így a gazda felkutatása kezdett egy rossz kabaréhoz hasonlítani.
Volt aki az állatorvosi kezelésre annyit mondott nekem a telefonban, hogy ők ilyen szolgáltatást nem kértek! Jah, kérem szépen! Én kérek elnézést!
Pár hét elteltével aztán előkerült a kedves gazdi, aki elnézést kért a családja viselkedéséért, és biztosított róla, hogy ő komolyan akarja Bellát. Jelenleg külföldön dolgozik, meg Covid meg minden egyéb, csomasgol, hazajön, és soha többé nem bízza a családjára, mindent megbánt... Hihető volt..
Vártunk...
Aztán hetek teltek el, telefont megint nem vette fel, emailre nem válaszolt, mi meg persze vártunk, hiszen ígéretet tett, nekünk ilyenkor a feladatunk az, hogy az eredeti gazdához visszajuttassuk.
Aztán újabb hetek teltek el, néha egy-egy emailben feltűnt a kedves gazdi, és jelentkezett, hogy jön a kutyáért, de egyre kevésbé hittünk neki, és kiderült, hogy a hölgy hetek, vagy hónapok óta itthon tartózkodik, csak épp hőn szeretett kutyáját felejtette a menhelyen.
Aztán pár napja a párja telefonált, és jelezte, hogy a barátnője igényt tart a kutyusra, bár nem értem ezt miért nem az ő szájából hallom... Azt a határozott választ kaptam a kérdéseimre, hogy igényt tartanak Bellára, kifizetik a költségeinket, és vasárnapig elviszik a menhelyre.
Beleegyeztem azzal az egy feltétellel, hogy ez a legutolsó esélye a családnak, ha nem jelentkeznek azt úgy veszem végleg lemondanak róla.
Már jó ideje tudom, hogy üres ígéreten kívül másra nem számíthatok, de ezzel végre egy régen húzodó huzavona végére sikerült pontot tenni. Ők nem jöttek, a határidő lejárt, Bella továbblépett, mi is.
Szívből kívánom, hogy soha többé nem forduljon meg a fejükben az, hogy kutyát vegyenek magukhoz...
Köszönjük a 147 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások