Ismét egy tucat bevezetőnek való kutyasorssal ismerkedtünk meg, tele tanulsággal. Folytatnom kellene a 21 kutya történetét, amibe már belekezdtem, de most annyi minden más történt, amit ep kell elmondanom, hogy az ő szomorú történetüket kénytelen leszek később folytatni.
A bevezetőmben pedig már a szokásos kárálásomat kezdem, mert az emberek még mindig nem értik: Karácsonyra nem ajándékozunk élő állatot!
Közeleg a szeretet ünnepe, számomra ez a legszebb ünnep. Ilyenkor feldíszítjük a házat, megbeszéljük a menüt és szűk családi körben ünnepelünk. Nem veszünk egymásnak ajándékot, épp a drága ajándékok veszik el az ünnep varázsát. Csak együtt vagyunk: eszünk, beszélgetünk, társasjátékozunk.
Ilyenkor a családé a főszerep. Az ember a családját nem választhatja meg, de egy részét azért mégis. Ilyenek a négylábú családtagok, akik természetesen ugyanúgy részesei az ünnepnek. És nem csak Karácsonykor, hanem egész évben. Nekik ez az ünnep ugyanolyan, mint a többi hétköznap. Illetve mégsem, hiszen ilyenkor kicsit többet lehetünk együtt, már ha az embernek olyan munkahelye van. A négylábúaknak igazából minden hosszabb együtt töltött idő ünnepnap.
Az együtt töltött idő a legfontosabb számukra. Ez a legnagyobb ajándék, amit nekik adhatunk. És nem arról beszélek, amikor kimegyek a hátsó kertbe, és lerendezem a bűntudatomat azzal, hogy megsimogatom, és kétszer eldobom neki a labdát, hogy érezze a törődést.
Mint mondtam, a szeretteinkkel töltjük az időt. Ők nálunk a család teljes jogú tagjai. Ugyan nem ülnek be társasjátékozni, de itt vannak körülöttünk. Közös programot csinálunk, kirándulunk, játszunk, majd együtt bejövünk, megmelegszünk. Tévét nézünk, zenét hallgatunk, ők pedig mellettünk pihennek.
De nem csak ilyenkor!
A hét minden egyes napján!
Hiszen a családtagok mindegyikének ugyanaz jár. Ezt azonban csak azok tudják, akik együtt élnek a kutyával. Mert az, hogy van egy kutyám, vagy együtt élek a kutyámmal az nagyon nem ugyanazt jelenti.
És akkor most elérkeztünk az ilyenkor aktuális témához: nagyon sok kisgyermek álma, hogy kutyája legyen... na itt van a probléma. Lesz egy tulajdona, amit majd megun, mert két hónap múlva már nem lesz olyan izgalmas.
Karácsonykor beültetjük a fa alá, aztán december végén már az udvarban meg a kazánházban alszik egyedül.
A menhelyünk nagyon rég nem ad örökbe Karácsonyra, vagy ajándékba kutyát.
A kutya ugyanis nem ajándék!
Persze kivételek mindig vannak, és a nagy számok törvénye alapján nem is egy.
De sajnos legtöbbször a Karácsonyra megvásárolt, vagy hazavitt kutyák nagy része feleslegessé válik.
Leginkább az időseknek és a gyerekeknek szánt kutyák fognak az ünnepek után utcára, menhelyre, gyepmesteri telepre kerülni.
Ha én felnőttként szeretnék kutyát, akkor arra nem kell alkalom. Csak az erős elhatározás, hogy akarom, vállalom. És mindegy, hogy december, szeptember, vagy épp március van.
A menhelyen élő kutyák jelentős része is szinte biztos, hogy valamikor ajándék volt.
Ajándék a nagyinak, mert elment az idős kutyája. De ez a kis rakoncátlan nem olyan, mint Buksi volt. Nem a nagyi hibája, hogy a kutya neveletlen. Értjük!
Ajándék Mártonkának Karácsonyra. Csak elkezdődik az iskola, jönnek a barátok, edzések. Nincs rá idő. Nem a család hibája, a kutyáé. Értjük!
Szép meglepetés csak mégsem egészen olyan, amilyet megálmodtam. Én kicsit világosabbat, kicsit nagyobb szőrűt szerettem volna. Aranyos, de másmilyet gondoltam. Csak félreértés volt, a kutya nem olyan. Értjük!
Pannikának szülinapra is csodás ajándék egy érző lény. Az első három hétben minden rendben, de ahogy eltűnik az újdonság varázsa, úgy a kutya egyre magányosabb lesz. Szökik, szétszedi a kerítést. Nem az ő hibájuk, a kutyáé. Értjük!
És lehet még számos ok, számos érv, hogy miért nem fér bele a Karácsonyi, szülinapi, akármilyen ajándék az életünkbe.
Leadjuk a menhelyre, odaadjuk másnak, és többé felé sem nézünk, rá sem gondolunk. Megszűnik létezni a világunkban. És ezzel egy időben egy másik világ összeomlik azért, mert ő akkor érti meg, hogy nem volt több számunkra, mint egy használati tárgy.
Hétfő
Szívet facsaró történettel kezdtük a hetet. Zákányszék és Domaszék között egy állatbarát egy elütött kutyára lett figyelmes. Sajnos ő már nem élt, de kiderült, hogy nem volt egyedül. Mellette hat árván maradt növendék kölyök kuporgott, akiket két körben sikerült hiánytalanul befogni. Ez a kitartás már önmagában nagyon dícséretes dolog. Ez a hat halálra rémült kölyök bizony egy valódi hőssel találkozott, még akkor is, ha ők ezt nem így érezték. Ez a kényszerutazás a menhelyre nekik most egyet jelent az élettel.
Kedd
Ma sem volt éppen eseménytelen napunk:
Tomit külföldre költözés miatt adta le a gazdája.
Kócosnak és Fickónak pedig elhunyt a gazdája, így teljesen magukra maradtak.
Ezek a történetek nem szorulnak hosszas magyarázatra. Sajnos mindennapos történetek, nagyon sok menhelyen élő kutya tudhat a háta mögött hasonló eseményeket.
Azért sokszor megjegyeztem már, hogy számomra egy örökölt kutyus menhelyi elhelyezése elfogadható indok. Ezer dolog állhat annak hátterében, hogy egy örökös miért nem tudja vállalni a hátrahagyott kutyát.
A valaha gazdával rendelkező kutyák sorát Merlinnel zárom, bár a kedves tulajdonos aligha érdemli meg, hogy gazdának nevezzem.
Őt egy állatbarát férfi fogta meg Algyőn. Merlin nem rendelkezik mikrochippel, és eléggé félős. Egy nyakába nőtt nyakörvvel viszont rendelkezik, és ennek következtében rothadó sebe olyan szagot áraszt, hogy nehéz mellette megmaradni. Tekintve, hogy ez egy igen erős fájdalommal járó, veszélyes seb, így megtörtént a nyakörv sebészeti eltávolítása a Vezér Állatorvosi központ jóvoltából.
Hihetetlen, de Merlin a fájdalmai ellenére az első ijedség után egy hihetetlen barátságos, vidám kutyus.
A műtét több óráig tartott, mert szövetei egészen a nagy nyaki vénájáig elhaltak.
Ne legyenek illúzióink, ez a műtéti heg igen fájdalmas, bár össze nem hasonlítható azzal, amit eddig át kellett élnie!
Ez a kutya nem így született tegnap. Ő hónapok óta így élte az életét, és senkinek fel nem tűnt, hogy a nyakán folyamatosan gennyes váladék folyik, és orrfacsaró bűzt áraszt. Sem a gazdájának, sem a szomszédoknak, sem az oda látogató rokonoknak. Ezt nagyon nehezemre esik elhinni!
Ez a szörnyű nyakörv valószínűleg kiskölyök korában került rá, és maradt rajta egészen mostanáig. Majdnem egy évig.
És abban is biztos vagyok, hogy Merlin egész eddigi életét egy láncon, száműzve élte. Talán fel sem tűnt a tulajdonosnak, hogy megszökött.
Merlin története, eddigi szenvedései bizony borzasztóan megviselt minden menhelyi dolgozót.
A sebről készült fotók és a műtét utáni állapot a közösségi oldalunkon megtekinthető. Én kizárólag Merlin arcát mutatom meg a blogomban.
Szerda
Folytatódik a feleslegessé vált kutyusok elszállásolása a menhelyen, már amíg győzzük hellyel.
Karamellt ma egy férfi hozta be, akinek túl sok köze nem volt a kutyához, mindössze annyi, hogy ő is gondozta. Karamell gazdája elhunyt, és a feleség, tehát a kutya másik gazdája nem tartott rá igényt. Oly annyira, hogy beküldte a kutyát a menhelyre egy megbízottal. Azért kötött útilaput a kutya talpára, mert állandóan szökött, és nem akarta, hogy anyagi kára, vagy bármi baja származzon abból, hogy a tulajdona az utcán van. Valami külföldre költözés is szóba került. Őszintén szólva megszámolni nem lehetett az okokat.
Azt hiszem abban egyet értünk, hogy Karamellnek is így lesz a legjobb...
Rexi pedig zabolátlan természetének következtében került hozzánk. Kutyaiskolába is jártak, de láthatóan nem sikerült orvosolni a problémát.
Mintha egy bomba robbant volna, úgy érkezett hozzánk, óriási energiával testében, lelkében.
A gazdáik képtelenek voltak ezen úrrá lenni, ráadásul a gyerekeiket is féltették, hogy kárt tesz bennük Rexi. Nem azért mert ártani akar, pusztán fékezhetetlen természetétől tartottak, és attól, hogy véletlen megkarmolja a gyerekek bőrét. Ez bizony még egy nyugodt kutya esetében is benne van a pakliban...
Csütörtök
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott a két hónapja érkezett 21-es csoport öt tagja. Múlt hét óta a menhely a kutyák új gazdája, így elkezdhettük pótolni az elmaradt egészségügyi beavatkozásokat.
Bella, Brúnó, Bogi, Dáma és Bukfenc túlesett az ivartalanításon, szívféreg teszten.
Bogi tesztje pozitív lett, így neki elkezdődik a kezelése néhány nap múlva.
Dáma arcát is megnézettük, mert beérkezése óta szőrhiányos. Sokáig kezeltük, a szőre és bőre már egészséges, de bizonyos foltokban nem nőtt ki újra a szőr. Valószínű, hogy ilyen marad az arca, korábbi igen súlyos atkafertőzésének a következtében.
Természetesen a menhelyi oltások sem maradtak el. Most állatorvosunk, dr. Farkas Attila 10 kombinált oltást, és 5 veszettségi oltást osztott ki.
Németországba gazdisodott Vacak és Zseni. Ők ma mindketten elhagyták a menhelyünket, hogy családban élhessenek tovább.
Ma sem maradtunk bajba jutott kutya nélkül. Egy kis rosszcsont kölyök Szegeden a villamosmegállóban kamikáze akciót hajtott végre: felszállt a villamosra. Az ott dolgozók vették le a járműről a kis kalandort, akit az egyik állomáson helyeztek el, míg önkéntesünk elment chipet olvasni. Hát természetesen nem volt benne, így került a menhelyre. Mi Tobinak neveztük el a kis bajkeverőt.
Péntek
Algyőn napok óta kóborol egy közepes testű kutyus, akin már sokan próbáltak segíteni. A legegyszerűbb nyilván az lett volna ha a gazdája eleget tesz a kötelezettségének és beoltatja, chipezteti. Akkor a jószándékú emberek hazavitték volna, és mindenki boldog lenne. De nem így lett, Brútusz bekerült hozzánk, és ezzel egy időben a gazda is előkerült. Ahogy lenni szokott, nehezményezte a megfigyelési időt, és azt, hogy bizony neki ezzel költségei lesznek.
Sajnos nekünk sem álom egy gazdis kutyust két hétig vendégül látni a menhelyen, miközben mások veszélyben vannak az út mentén, de ez nem választás kérdése.
Amennyiben a kedves gazdi megteszi ami a kötelessége, akkor a két hetes huzavona meg sem történik.
És mi sem gazdás kutyákkal töltögetjük a karanténunkat, amikor megszámlálhatatlan a bajba jutott kutyák száma.
Négy kiskölyök is érkezett a menhelyre, őket állítólag berakták a megtaláló tanyájára.
Sziszi, a hófehér kölyök pedig Baktóból érkezett. A megtalaló kereste az eredeti gazdit, de nem járt sikerrel. Vàllalta, hogy addig gondoskodik a kutyusról, amíg nálunk nem szabadul fel hely.
Sajnos mostanában Baktóból rengeteg bejelentés, segítségkérés érkezik. Jó lenne, ha az emberek komolyabban vennék a kutyatartást. A mikrochip 2013 óta kötelező...
Szombat és Vasárnap
A hétvégén egy gazdis kutya került hozzánk. Némi bonyodalmat okozott hogy két chipje van. Mondjuk ez a biztos, inkább, minthogy egy sem!
Bundás, azaz Vacak Bella azért került menhelyre, mert gazdája kórházba került, és sajnos nem lehet tudni, hogy valaha felgyógyul-e.
Az ő érkezésével zárom a heti mondandómat. Egy hét alatt 20 új kutya került a gondozásunkba, mégis folyamatosan érkeznek újabb és újabb segítségkérések. A bajba jutott állatok nem fogynak.
A 185 mentett kutyus, valamint minden dolgozónk és önkéntesünk nevében kívánok Önöknek Békés, Boldog Ünnepeket!
Linda
Hozzászólások