A heti blog bevezetőjét ezúttal egy nem hétköznapi kutya bemutatására szentelem. Az ő neve Miksa, és december közepén került a gondozásunkba. Nem mondanám, hogy ez gazdikeresős poszt, ugyanis tisztában vagyok vele, hogy egy ilyen idős és karizmatikus kutyának bizony nem nő minden bokorban kérője....
Miksa Ásotthalomról érkezett hozzánk, regisztrálatlan chipes kutya. Ez azt jelenti, hogy ugyan a gazdi bechipeltette, kifizette a költségeket, de az állatorvos nem regisztrálta a rendszerben a kutyát. Így semmit nem tudunk róla_ sem, hogy kié a kutya, sem a kutya adatait, sem a gazda adatait, sem az állatorvos adatait. Tehát lehetetlen kideríteni, hogy honnan jött Miksa.
Az eltűnése biztosan óriási veszteség a gazdájának, már ha vette a fáradságot, hogy megismerje őfelségét.
Mivel nem ismerheti őt az egész világ, így megkísérlem, hogy egy blogban leírjam micsoda lelki nagyság lakozik egy rozoga kis testben...
Szóval Miksa egy közepesnél kisebb, hályogos szemű öregúr, akinek a lábai nem úgy mozognak, mint a többi kutyának: neki önálló életet élnek, dobálja őket össze-vissza, emiatt meglehetősen mókás élményt nyújt, amikor látjuk őt szaladni. Mindezt emelt fővel teszi a nagyudvarban a többi kutyus társaságában, akik nála jóval nagyobb mérettel rendelkeznek.
Egész nap jön-megy intézkedik, ugat.Nagyon bírja a sétákat, a jutalomfalatot, a simogatást, ezzel szemben oltáskor kimondottan agresszívvé válik. Olyankor kigúvadnak a szemei, hörög-morog, kilátszik mind a tíz foga, és úgy néz, hogy Isten irgalmazzon mindenkinek, amikor túlesik a szurin és útjára engedik. Aztán elengedjük, és megint ő a legvidámabb kutya, elfelejti a sérelmeket.
És a kutyákkal a viszonya? Maga a tökély! Minden kutyával jól kijön, aki előtte már ott élt az udvarban!
De mi van azokkal, akik utána érkeztek a nagyudvarba?!
Megtámadja! Mindegy hányszor akkora mint ő...
Nekiesik és csüng rajta, miközben az új kutyának fogalma sincs mi történik, hiszen egy fehér kis semmiség lóg rajta. Ezt minden új lakóval megcsinálja.
Ezt persze így nem hagyhatjuk, és mivel jól ismerjük őt, rájöttünk, hogy egyetlen módja, hogy elfogadjon más kutyákat az az, hogy néhány napra elzárjuk a többiektől, és az új jövevénytől. Így mikor 2-3 nap múlva újra visszakerül a helyére, akkor már ő lesz az új fiú, és esze ágában nincs incselkedni senkivel. Ez a módszer nagyon jól bevált az ő esetében, de be kell valljam, hogy ez számomra olyan viccessé és imádnivalóvá teszi ezt a kutyát, hogy muszáj volt bemutatnom őt.
Sok kutyát megismertünk már az évek alatt, hihetetlen egyéniségeket, nagyszerű egyéniségeket, de valahogy az ilyen öreg, sztárallűröktől nem mentes kutyák olyan könnyen belopják magukat a szívembe.
Hihetetlen öröm őket megismerni, és rájönni, hogy micsoda önérzet lapul néhány kisöregben, akik bizony határozott elképzeléssel rendelkeznek a világ rendjéről. Ugyanakkor ők is nagyon vágynak a szeretetre, és hajlandóak mindenféle kompromisszumot is kötni, csak meg kell találni hozzá a megfelelő utat.
Nem állítom, hogy Miksa megfelelő lenne egy többgyermekes család számára, mert ő nem ilyen életre vágyik. De biztosan tudom, hogy egy fiatal, nyitott pár, akiknek van elég türelmük, ugyanúgy beleszeretnének ahogy mi, dolgozók is. Hogy miért írom, hogy egy fiatal pár lenne az ideális a számára? Mert könnyebben autóba ülnek, ha esetleg Miksának gondjai vannak, és orvoshoz kell vinni, illetve az a tapasztalatunk, hogy a fiatal párok sokkal nyitottabbak arra, hogy egy idős kutyának is esélyt adjanak.
Hétfő
Ahhoz, hogy minden nálunk történt eseményt leírjak, ennek a blognak a terjedelme igen csekély. És valljuk be, senki nem arra kíváncsi, hogy egy nap alatt hány hívásunk érkezett, és mi volt a beszélgetés érdemi tartalma. Pedig sokszor megérné erről is írni.
Múlt hétvégén épp egy olyan telefonhívásunk volt, aminek következménye átnyúlik erre a hétre.
Azt már mindenki jól tudja aki olvassa a blogot, hogy nagyon sok a segítségkérés, csak éppen bármennyi helyet szabadítunk fel, a többszörösére akad jelentkező, így sajnos az a legritkább, hogy valakinek rögtön tudunk segíteni.
A hétvégén egy kutyus szökött be egy család udvarába, és munkatársam javasolta, hogy ha meg tudják oldani helyezzék el a kutyát, és hétfőn a várólistával egyeztetve igyekszünk megoldást találni.
Erre hétfőn reggel már robogtak is ki a kutyával a menhelyre, a kollégák pedig össze-vissza szaladtak, hogy megoldják a család gondját. Éppen szerencséjük volt, és lett hely a kutyusnak, akit elneveztünk Kudónak.
Sajnos azonban ez nem mindig van így, hiszen ahogy írtam, nem csak tőlünk függ, hogy mikor tudunk új kutyát fogadni. ennek nagyon feltétele, hogy legyen üres karantén kennel, ehhez pedig az kell, hogy egy kutyát, akinek letelt a karanténideje, be tudjuk illeszteni más kutyák közé.
Kedd
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe igyekeztünk ivartalanításra váró kutyusokkal: Gulyás, Gofri és Geri mellett Rubi és Liza is áetesett az ivartalanításon, szívféregszűrésen.
Liza egyébként már teljesen különvált a kicsinyeitől, ő azóta a "Nyóckerben" éli zajos mindennapjait. Azért írom, hogy zajos mindennapjait, mert bizony kevés kutyát tudok mondani, aki annyira szereti hallatni a hangját mint ő. Akárhányszor embert lát, azonnal éktelen visításba kezd. Leendő gazdijának szüksége lesz egy nagy adag türelemre, mire erről sikerül leszoktatnia.
Szerda
Sajnos nálunk azt nem lehet mondani, hogy unalmasan telnek a mindennapok. Akkor is sok a munka, ha nem történik semmi, de ez nem az a nap volt. Idős, és nem éppen együttműködő Trampli kutyánkat ma hirtelen orvoshoz kellett vinni.
Ó 2007 óta a menhelyünk lakója, és bizony már a 14. életévét tapossa.
Dr. Farkas Attila ellátta, és kényszerpihenőre fogta a fűtött betegszobába, ráadásul minden nap többször gyógyszert kell kapnia. Aki ismeri őt, az tudja, hogy Tramplit ápolni nem éppen könnyű feladat, úgyhogy bízunk benne, hogy gyorsan felépül!
Csütörtök
Tegnap mi mentünk dr. Farkas Attila rendelőjébe, ma ő jött el hozzánk, hogy a heti vakcinázást letudjuk és persze megvizsgálta Tramplit, de erről nem beszélünk, mert betegen is terrorista.
Dr. Farkas Attila ma kiosztott 14 kombinált oltást, 6 veszettségi oltást, valamint 3 mikrochipet.
Tramplit tovább tartott megvizsgálni, de ugye erről nem beszélünk...
Ma egy chipes, ivartalanított, oltott, idősebb kutya érkezett hozzánk, akinek idős gazdája nem tud róla tovább gondoskodni. Bundás a neve. Az állunk majdnem leesett, amikor megláttuk, ugyanis a mi gyönyörű Miksánk kiköpött mása. Tényleg!
Ember legyen a talpán aki meg tudja őket fotó alapján különböztetni. De hogy bizonyítsam, nem a levegőbe beszélek... Íme a két kutya karanténos képe. Felhívom mindenki figyelmét, a két kutya nem ugyanaz!
Péntek
Szegény embert az ág is húzza. A baj csőstül jön!
Múlt héten beszámoltam, hogy ismét egy alom kiskutya érkezett hozzánk, de mentésük körülményeit nem részleteztem, mert sajnos a mentés még itt nem ért véget. Nos, ebből a kutyacsaládból kellett ma az egyik legsoványabb kiskutyát külön venni, megvizsgáltatni, ugyanis csökken az étvágya és híg a széklete. Sajnos nekik még azért az anyukájuk mellett lenne a helyük, de ez lehetetlen... Rengeteg gyógyszert kapott, mi pedig bizakodunk.
Közben ugyanezen alom egy további tagja ma érkezett a menhelyre, de sajnos a biztonságukra való tekintettel egyelőre őt sem tudjuk még megmutatni...
Dr Sebő Ottó rendelőjébe is össze kellett készülnünk, sok kutya várt vizsgálatra: Joker például szívultrahangra, mert pozitív lett a tesztje. Neki nem találtak férget a szívében.
Derbi és Bobi szintén vizsgálatra utazott. Bobinak szívférgessége miatt volt szívultrahang is, negatív lett, viszont sajnos hólyaggyulladás miatt gyógyszert kell szednie.
Forgács pedig kontroll vizsgálaton járt. Ő májbetegsége miatt ment újra vizsgálatra. Gyógyszereit továbbra is szednie kell.
Ezen felül megérkezett partnerszervezetünk, a Nothilfe für Hunde adománya, 300 kg táp, amit még a mai napon el kellett raktározni. Jelenleg fogytán van a száraztápunk mennyisége, így a segítség a legjobbkor jött!
Szombat és Vasárnap
Úgy tűnik, hogy Trampli állapota javuló tendenciát mutat, ami nagyon jó hír! Aggasztó azonban, hogy ezzel fordított arányban az "együttműködése" jelentősen csökken, tehát eléggé intenzív ellenállást mutat a kezelésekkel szemben. De azért ez mégis jó hír!
Köszönjük a 163 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások