Kutyamesék 2021. jan. 11-17.

Nagyon sokszor távoznak tőlünk csalódottan, dühösen a látogatók, hiszen mi azt tekintjük elsődleges feladatunknak, hogy a már benn élő kutyáknak biztosítsuk a tőlünk telhető legjobbat, legtöbbet.

Ez azt jelenti, hogy a gazdit kereső kutyusokat körültekintően adjuk örökbe, szigorú szabályok szerint, mert nem célunk a már gondozott állatokat az első adandó alkalommal "kilökni" a menhelyre, és jöhet a következő! Alapelvünk, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi mentést szeretnénk végezni!

Ez azt jelenti, hogy őszintén elmondjuk a gazdijelöltnek, ha nem illik össze a kutyussal, és igen, van hogy mi gondoljuk úgy, hogy nem adjuk örökbe a kutyust. Ez sokszor konfliktust szül.

Az össze nem illő kutya-gazdi páros senkinek sem jó, sem állatnak, sem embernek, csak épp ezt az emberek egy része nem képes magának bevallani, vagy nem akarja.

Egyik óriási hiba az idős személy és kölyökkutya kombináció, amelyben leggyakrabban a közeli családtagok is partnerek szoktak lenni. Sokszor a felnőtt gyerekek, unokák lepik meg a nagymamát, nagypapát egy picike kölyökkel, aki arra hivatott, hogy idős emberek magányát enyhítse.

Az első pár hónapban csodálatos, idilli az együttélés: a pici mindenhová követi a gazdit, de azért néha bosszúságot okoz: egy-egy ellopott papucs, megrágott kabátujj jelzi, hogy a kutyusnak bizony óriási energiái vannak.

Ez a felállás maga az időzített bomba, hiszen sokszor az idős személy is meg van róla győződve, hogy ura lesz a helyzetnek, hiszen annyi kutyája volt már életében, ez a kiskutya sem más! Csak elfelejti, hogy ő sem ugyanaz az ember, aki 20 évvel korábban volt.

A kiskutya egyre több borsot tör az idős személy orra alá, hiszen az energiája egyre növekszik, és muszáj valahogy levezetnie.
A kutya súlya és mérete gyarapszik, egyre erősebb, már nem meri beengedni a néni a házba, hiszen kárt okoz, így az udvaron él, megrág mindent, esetleg szökik.

Ha idős gazdája kilép az ajtón, akkor mindent elkövet, hogy magára vonja a figyelmet: ugrál, csahol, csipked, rohangál körülötte, és meg is van gyorsan a baj: nem elég, hogy mindent tönkretesz, fellöki a mamát, amiből akár komoly baleset is lehet.

Ilyenkor persze minden a kutya hibája, mennie kell a kis bajkeverőnek, aztán lehet, hogy kap egy másik kölyköt, hátha az kevésbé rossz lesz! Hét nem lesz kevésbé rossz!

Mi ehhez nem tudunk segítséget nyújtani! Idős embernek csak korban hozzá illő, nyugodt, kedves kutyust tudunk adni, aki társa lehet a magányban. Akivel együtt leülhetnek a kanapéra, akit megsimogathat, akihez szólhat, esetleg elmehetnek együtt egy rövid sétára.

De ezt meg sem hallják... Sem a család, sem az idős személy, hiszen még mindig vannak emberek, akik azt hiszik, hogy csak egy kölyök, vagy fiatal kutyus képes "hozzászokni" a családhoz. Ez a nézet hiába téves, az emberek csak azt hallják meg, hogy a nagymama nem kapott kölyökkutyát a menhelyen.

Persze ettől még lesz fiatal kölyökkutya a háznál, hiszen most is rengeteg az ingyen elvihető házi szaporulat. Az ott született kiskutyákat pedig minden gondosság nélkül, úgy osztogatják, mint a cukrot, eszük ágában sincs megnézni, hogy kinek adják oda Buksi kölykét, a lényeg, hogy ne maradjon a nyakukon.

Aztán kis Buksi fél éves- egy éves korában elkezd tombolni, és már csörög is a menhelyi telefon, hogy azonnal takarítsuk el onnan a kis Buksit. Ami persze nem megy azonnal, hiszen napi több tucat hívás érkezik...

És ilyenkor tovább erősödik a menhely iránti gyűlölet, hiszen nem elég, hogy annak idején nem adtunk kutyát a mamának, most nem is akarjuk befogadni.

Mert ugye minek is vagyunk?!
Sem örökbeadni, sem befogadni nem akarunk?
Persze, minket csak a pénz érdekel...
Vádaskodni a legkönnyebb, másra hárítani a felelősséget. Bűnbakot keresni magunk helyett, holott az érveinket hallhatták.

Hétfő
Rögtön egy kutya befogadásával indítottuk a hetet, a blogom bevezetőjében feszegetett okok miatt.
Idős személy, kiskutya, nagy öröm, aztán hirtelen mindennapos bosszúság, csalódottság, és egy elhanyagolt, neveletlen kutya... Azt hiszen nem is kell ezen már sokat részleteznem, az egyetlen megoldás az, hogy a kutyának mennie kell. Van aki menhelyre adja, elajándékozza, de ne legyünk naivak, sok ilyen kutya végzi útszélen, elaltatva, a többit nem is részletezném.
Pötyi a szerencsésebbek közé tartozik, hiszen idős gazdája segítséget kért, így bekerült a menhelyre. Sőt az önkormányzat emberei még a kutya szállításában is segítséget nyújtottak! Ő egy fiatal, agilis kutya, aki azért még egy fiatal családnak is feladhatja a leckét!
Felhívnám a figyelmet, hogy Pötyi idős gazdája, és a családja sem volt a menhelyen, hogy kiskutyát szeretnének!
Sok más személy viszont igen, akik nem térhettek haza kutyával, és ezért szereztek máshonnan állatot. A bevezetőmben leírt történet valós, és sajnos nem egyszer történt meg velünk az idők folyamán...

Kedd
Régen adtam már hírt Szélvész kutyánkról, aki decemberben vált híressé, mégpedig azzal, hogy megvádoltak bennünket azzal, hogy kirángattuk őt a menhelyi autóból és a mezőn szélnek eresztettük. A történet körülbelül annyira igaz, mint az, hogy feljelentettek minket.
Nos, később Szélvész valóban a mi menhelyünk lakója lett, többször járt vizsgálaton, mert ízületei nagyon rosszak, így mozgása nehézkes, ráadásul sajnos szívféreg pozitív, és tünetei is vannak. Már túl van egy szteroidos és egy antibiotikumos kúrán, így étvágya kielégítő, de azért vannak hullámvölgyek. Jelenleg a nagyudvar lakója, ahol kiválóan kijön mindenkivel, de a legboldogabb akkor amikor emberek közelében lehet. Reméljük, hogy a kezelések hatására szép lassan elkezdi magára pakolni a kilókat, mert az ráférne!

Szerda
Kis túlzással állíthatom, hogy az állatorvosok pecsétjei még meg sem száradtak a számlán, amit az ivartalanítási kampányért fizettünk, mégis úgy látjuk, semmi látszatja. A kampány novemberben volt, és nagyon-nagyon kevés kutyával jelentkeztek az emberek. Bezzeg mi nem győzzük befogadni a kidobott kiskutyákat, vagy anyakutyákat kölykökkel.
Aki rendszeres olvasója a blognak, vagy követőnk a facebookon, az láthatja hogy az utóbbi időben nagyon sok kölyök került be hozzánk. Erre most itt van a következő alom: Egy befogadott kutya örvendeztette meg a családot kölykökkel, akikkel nem tudta mit kezdeni. A befogadott kutya, onnantól, hogy vállaltuk érte a felelősséget, saját kutyává válik. És mint gazdinak, azért vannak kötelességeink is!

Csütörtök
Ivartalanításra igyekeztünk dr. Tímár Endre rendelőjébe: ezúttal Guszti, Rudi és Seréna estek az át a műtéten, ami szerencsére mindenkinél komplikáció mentesen zajlott. Jó hír, hogy ezúttal minden kutya szívféregtesztje negatív lett.
A szokásos kutyaoltás sem maradhatott el dr. Farkas Attilával, és most sem volt kevés dolgunk. Négy veszettségi-kombinált oltás mellett 3 veszettség elleni oltát, kilenc kombinált oltást és 5 mikrochipet osztott ki az állatorvosunk.

Péntek
Megkezdődött a mai nappal Sebi babáék gazdihoz juttatásának első fázisa, avagy a gazdijelöltek most először találkozhattak élőben a kiskutyákkal. Mondanom sem kell, hogy minden gazdijelölt oda volt a választottjáért, a kicsik pedig lelkesen ugrálták körbe látogatóikat. Az örökbefogadáshoz vezető út azonban még hosszú, hiszen most vannak túl az oltásaik felén.
A menhelyen most ismerkedhetnek a pórázon sétálás fortélyaival, hogy a várakozási idő se teljen haszontalanul.

Szombat és Vasárnap
Ma hajnalban Csontos, Füles, Dzsini, Pöttöm, Pepi, Panna, Tóbiás és Jackie nekiindult a nagy útnak Németország felé, hogy immár gazdis kutyaként folytathassák az életüket.
A megüresedett helyek feltöltése is megkezdődött a hétvégén, hiszen ilyenkor az elutazott kutyák helyét más, karanténidejüket letöltött kutyák veszik át. Mi a kutyákat jellem alapján válogatjuk össze a kennelekbe, de ahogy mondani szokték a puding próbája az evés: akkor dől el, hogy hajlandóak egymást tolerálni, amikor először megismerkednek. Ha már az első találkozásnál sem szimpatikusnak egymásnak a kutyák, akkor inkább más párosokat választunk, hiszen a cél a konfliktusmentes együttélés.
Vili például néhány hete került a nagyházba, Casper mellé. Noha nem voltak ellenségek, azért összebarátkozni sem sikerült, így kicsit átszerveztük őket. Vili Kicsi mellé került az udvarba, Casper új lakótársa pedig a karanténidőt letöltő Otisz lett.
Egyelőre úgy tűnik, mindenki örül az új társának, de itt is örök érvényű, hogy az első pár hétben derül ki, hogy mennyire sikerül tartós barátságot kötni.