Nálunk a távolság definíciója elég megosztó. Sokszor halljuk ugyanis Szeged környéki lakosoktól, hogy a menhely mennyire messze van...
És persze jönnének ők többször látogatni a kutyát, csak hát ugye a nagy távolság, a rossz közlekedés... Meg egyébként is, sok idő az utazás is.
Meg aztán ott van az is, hogy "ez" mégiscsak egy kutya!
Nem gyereket akarunk örökbefogadni!
Mindegy az, hogy milyen, csak jó hamis legyen!
Ugyanakkor azért vannak igények, nem is kevés...
Egy helyre végezze a dolgát
Ne kaparjon
Ne jelöljön
Ne legyen beteges
Legyen fiatal
Ne legyen hosszúszőrű
Ne bántsa a baromfit
Csak akkor ugasson ha kell, és azt akit kell
A családot ne bántsa, de mindenki mást akarjon felfalni
Ne egyen sokat
Ettől eltekintve persze mindegy milyen. Csak ne legyen fekete.
Bár ha csak olyan van, és a többi feltételnek megfelel, akkor legyen. A lényeg, hogy gyorsan legyen kutya, mert az kerti tartozék.
Hogy van-e lelke, és mit érez az az emberek egy részét mai napig nem érdekli. Legyen meg a kívánt tulajdonság, legyen haszna, a többi nem érdekes.
Családi kutya? Az állatvédők agyára ment a sok marhaság! A kutya az kutya! Nem gyerek! Azért van, hogy ugasson. Vagy bármi másért, de nem azért, hogy rövidke életében ő is érezhesse, hogy szabad, hogy egy kicsi szelet neki is jusson a boldogságból.
Aztán jönnek a "furcsa" nagyvárosi emberek. Ők könnyebben szót értenek a csupa furcsa menhelyi dolgozóval.
Más értékek kerülnek elő... nem számít a szín, a kor. Sem az, hogy a kutya félős. Van idő, van hozzá türelem. Családtagot keresnek, és hosszan el lehet beszélgetni arról hogy milyen szokásai vannak a kutyának.
Nevek kerülnek elő, sorsok, történetek. Bonyolult személyiségek, amiket árnyal, hogy eddigi életükben mit éltek át.
És a gazdijelöltet minden kis részlet érdekli, ami szíve választottjával idáig történt. Aggódnak, hogy megfeleljenek a kutyusnak, és izgulnak az első találkozáskor.
Virslivel, falatokkal, játékkal készülnek, és a több száz kilóméter nem távolság a számukra. Annyiszor teszik meg, ahányszor a kutya kívánja. És két találkozás közben érdeklődnek hogy van most a leendő kedvencük. Hámokat, ágyat, szép dolgokat vásárolnak neki, hogy mindene meglegyen.
Egy olyan kutyának akinek azelőtt semmilye sem volt. Sem neve, sem saját élete. Egy mihaszna volt a kert végén , aki csak bosszúságot okozott.
Nem egy helyre végezte a dolgát
Kapart
Jelölt
Bántotta a baromfit
És soha nem azt csinálta amit várnak tőle.
Most nem várnak semmit, csak hogy boldog legyen. Végre egyszer az életben csak ő számít...
Hétfő
Krampusznak megannyi menhelyi várakozás után végre sikerült otthont találni. Ő egy rendkívül szép, és emberekkel nagyon barátságos kutya. Sajnos ő a nehezen örökbeadható kutyusok közé tartozik, hiszen nagytestű, ráadásul más kutyákkal a viszonya nem épp felhőtlen. És akkor még finoman fogalmaztam. Újdonsült budapesti gazdijainak azonban ez nem jelentett akadályt, és hogy szeretetben, odafigyelésben nem fog hiányt szenvedni, az teljesen biztos!
Kedd
Ma egy újabb nagytestű kutya, Kathy hagyta el a menhelyet, Krampuszhoz hasonlóan szintén Budapestre költözött. Szerencsére az utóbbi időben egyre több fővárosi örökbefogadónk van, akiknek a többszöri látogatás és az örökbefogadási feltételek sem jelentenek akadályt.
Kathy mellett ma Savannah, Sármos, Sherlock, Zselé és Nyafi is új helyre költözött, igaz ők meg sem álltak Svájcig, ahol csodás új élet vár rájuk.
A sok örökbefogadás mellett Bordányból egy segítségre szoruló kutyának is segíthettünk. Fredó a tanyák között kóborolt, majd egy helyen sátrat is vert. Az ott élők kértek segítséget az elhelyezésben.
Dr. Sebő Ottóhoz volt időpontunk vizsgálatokra, szívultrahangokra.
Nokedli, Tina és Albi szívében nem lehetett férgeket látni.
Lábfájással küzdő Kicsi kutyánk állapota viszont elkeserített minket: hátsó lábát csontdaganat miatt amputálni kell, élete csak így menthető meg, hiszen a daganat átterjedhet máshová is. Ezt kell megakadályozni.
Mimike múlt héten érkezett a menhelyre, de máris sürgősen ellátásra volt szüksége, mert minden nap hány és nagyon étvágytalan. Ezt lehet az új hellyel, a stresszel, a meleggel, a hideggel, a széllel, a viharral, mindennel magyarázni, de nekünk mégis gyanús volt. A labor értékek és a vérkép súlyos eltérést mutattak. Kiderült hogy Miminek súlyos vesebetegsége van, amit azonnal el is kezdtünk kezelni, és imádkoznunk kell, hogy valóban a gyógyulás útjára lépjen.
Szegény Mimi még a helyét sem tudta megszokni, máris kezelésbe kellett venni, mert bundája brutális állapotban volt. Alig hogy ezt letudta, és végre kényelmesebb életet élhet, jött a betegség!
Sajnos Sacinak ma utolsó útja vezetett az állatorvoshoz. Neki évek óta szájdaganata van, amit korábban már műtöttek, sokszor volt kontrollvizsgálaton is. Mára már olyan mértékű volt a daganat, hogy gyakran vérzett, és lassan az evés is gondot okozott volna számára. Úgy látta mindenki jónak, ha megkíméljük a további, rohamos leépüléstől.
Nyugodj békében Saci!
Szerda
Ma a változatosság kedvéért ismét dr. Sebő Ottó rendelője felé vettük az irányt. Lujzika, Kender, Emese és Baba esett át az ivartalanításon, ráadásul Babának volt egy emlődaganat eltávolítása is. A műtétet mindenki jól viselte. Lujzika szívféregtesztje pozitív lett.
Csütörtök
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe volt időpontunk Franciskával, Fruzsival, Fruttival és Frappéval, valamint Bubival. Az ivartalanítást mindenki jól viselte, de sajnos Bubi szívféregtesztje pozitív lett.
Eközben legújabb lakónk, Dorkó is beköltözhetett a menhelyre. Őt állatbarátok találták a házuk előtt, megsajnálták és segítséget kértek neki.
Elképesztő, hogy bármerre nézünk, kóbor kutyák és megunt állatok hada várja a jobb élet reményét, a segítséget.
Ha megkérdeznék hogy mi az a tényező ami leginkább fontos a menhely életében, akkor azt mondanám, hogy a kiszámíthatóság. Ilyen létszám mellett sajnos éppen ez az, amit a leginkább nélkülöznünk kell, hiszen mi vagyunk az a hely, ahol mindig történik valami.
A csütörtöki nap nálunk a kiszámíthatóság jegyében az állatorvosos nap, amikor a heti kutyaoltást elvégezzük. Ilyenkor rengeteg a munka. Menhelyünk állatorvosa azonban most nem érkezett meg a legnagyobb sajnálatunkra, így az oltások tolódtak.
Péntek
Ma sikerült megfogni Bordányban Fredó kiránduló társát, Albertet is, akinek szintén a tanyán lakók riogatása a hobbija. Természetesen mikrochip benne sem volt, ellenben méretével a frászt sikerült ráhoznia a környéken élőkre.
Szombat és Vasárnap
Önkéntes kozmetikusunknak, Vandának köszönhetően most Bömbi és Gyopár váltott át tündéri nyári frizurára, ami nem csak kényelmesebb, de nagyon csinos is!
A hétvégén további három kutyánk is gazdisodott: Gülü Szegedre, Anabell és Gizmó Budapestre költözködött.
Talán a legmeghatóbb Gizmó gazdihoz kerülése volt, hiszen ő már hosszú évek óta a menhelyünk lakója, és bizony azt gondoltuk, hogy ez már így is marad... Köszönjük Gizmó családjának, hogy esélyt adtak arra neki, hogy megmutassa milyen jó kutya is tud lenni!
A blogomat pedig egy kedves történettel zárom, ami megmutatja, hogy milyen találékony is tud lenni egy bajban lévő kutya.
Luiz Csólyospálosról került a menhelyre, miután egy ott nyaralótól kért segítséget. Bizony, Luiz nemes egyszerűséggel egy lakókocsiban kempingező férfihoz és annak kutyájához csapódott, tőlük várva a segítséget. A segítség pedig nem késett sokáig, ugyanis Luiz hozzánk került. Most elkezdődik számára is az oltási program, szűrések, ivartalanítás, és felkészítjük a nagybetűs életre.
Köszönjük a 166 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrisebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások