A minap elgondolkodtam, hogy néhány percnyi ismertség után is mennyi mindent megtudhatunk egy kutya-ember alkotta szövetségről.
Leadáskor a volt gazdi és kutyája kapcsolata sok esetben nagyon jól látható, az egymáshoz fűződő viszonyról a testbeszéd mellett a kutya és gazdi reakciója is nagyon sokat elmond.
A héten például egymás után, de egymástól teljesen függetlenül érkezett hozzánk Lili, utána pedig Lecsó.
Lilit a gazdája azért adta le, mert megbetegedett, és el kell költöznie otthonából, az új helyre pedig nem viheti magával. Itt ugye egy személyi tragéda áll a háttérben, nem tudhatjuk, hogy milyen betegsége van a gazdinak, de jó okkal dönthetett így, és látszódott, hogy a kutya érdekeit nézi.
Mindent tudott Liliről: Hogy sétál, milyen a viszonya más emberekkel, más kutyákkal, milyen a jelleme. Komplett jellemleírást kaptunk róla pár perc alatt. Ez nagy segítség Lili további gazdásítása szempontjából.
Hogy kapcsolatuk bensőséges volt, az egyértelműen látszódott, Lili minden mozdulatát követte. Ez az idős Pumi gyönyörű állapotú, szépen kozmetikázott, láthatóan igazi családi kedvencként tartott kutya volt eddig, aki kötődik a gazdihoz, és ez kölcsönös.
A gazdit láthatóan nagyon megviselte ez a döntés, és Lili is elkezdett pánikolni, amikor látta, hogy a gazdi nélküle száll vissza az autóba. Ő is új életet tud kezdeni a menhelyen, szépen alkalmazkodik az új környezethez, de egyértelműen nagy megrázkódtatás volt számára, hogy gazdája nálunk hagyta.
Ilyenkor nagyon nehéz bármit is mondani!
Aztán Lili érkezése után nem sokkal érkezett Lecsó és eddigi családja. A németjuhász jellegű energikus kutyust a fiatal pár nem viszi magával a lakásba, eddig ugyanis kertben tartották.
Látszódott is egyértelműen, igazi kerti kutya volt. A kertben pedig nincsenek szabályok, azt csinált amit akart, vagy ha mégsem, maximum leszidták, de egyértelmű, hogy azt sem értette.
Amikor kiugrottak a kocsiból, a kutya egyenesen a többi kutyához szaladt volna csaholva, mint aki életében soha nem látott volna ilyen furcsa szerzeteket. Kérdeztem, hogy hogyan éltek., találkozott-e más kutyával, de szinte éreztem, hogy ez költői kérdés...
Aztán kiderült hogy bizony találkozott! Még kölyökkorában a testvéreivel....
Azóta persze semmi, ki sem jött az udvarból, a pórázt sem nagyon tudja, hogy valamiféle fizikai korlátot jelent, mert módszeresen rángatta, és menni akart minden felé, amíg készítettük a papírokat. Annyit megtudtunk a jelleméről, hogy jó házőrző...
Lecsó teljesen felizgatta magát mindenen. Az új szagokon, az új környezeten, pláne a kutyákon. Folyamatosan csaholt, ugrált, semmi kontroll nem volt felette.
Munkatársaim is olyannyira érdekesek voltak a számára, hogy teljesen elfelejtette a jelenlévő gazdikat, akik búcsúzóul megborzolták a buksiját. A fiatal pár láthatóan boldogan szállt vissza az autóba, valószínűleg nekik most kezdődik az igazi élet.
Eközben Lecsó, aki észre sem vette a búcsút, módszeresen próbálta a gondozók figyelmét felhívni magára, és örömmel indult velük be az ismeretlenbe, észre sem vette, hogy gazdái búcsút intve távoztak.
Hogy milyen kutyus ő, azt nem tudjuk egyelőre, vélhetően olyan, aki saját szabályai szerint élt egy udvarban. Neki bizonyára nehéz lesz megérteni, hogy itt vannak szabályok, amihez mindenkinek alkalmazkodni kell.
Lili 12 éves, Lecsó pár éves kutya. Mégis, Lilinek ezerszer könnyebb lesz gazdit találni,akkor is ha idősebb. Lecsó óriási hátrányból indul, hiszen szocializálatlan, neveletlen, túlságosan heves.
Nagyon sokan keresnek épp ilyen kutyát a tanyára, ki az udvarra kennelbe, vagy láncra. Csakhogy Lecsó többé nem lesz házőrző, nem lesz többé olyan kutya, aki kontroll nélkül, saját szabályok szerint élhet.
Lecsó akkor fog búcsút inteni nekünk, amikor valaki olyat garantál neki, ami eddig soha nem lehetett. Családtag!
Hétfő
Délelőtt Üllésről érkezett hozzánk egy nagyon jámbor, jó természetű, fiatal szuka kutyus, így már el is dőlt, hogy ennek megfelelően a Kedves nevet kapja tőlünk.
Ahogy azt már megszokhattuk, chipet nem találtuk benne, pedig aligha hiszem, hogy egy ennyire kedves, nagyobb termetű kutyahölgy hiánya senkinek nem tűnik fel.
Egy üllési tanyán tűnt fel először egyébként Kedves, az ott lakó hölgy el is kezdte etetni, hogy odaszokjon, és meg tudják fogni, de megtartani a kora, és egészségi állapota miatt nem tudta.
Kedd
Múlt heti blogomban beszéltem Harcosról, akit ügyeletes orvoshoz kellett vinnünk, és azonnali életmentő műtéten esett át gyomorcsavarodás miatt.
Harcos, nevéhez hűen a műtét után nagyon gyorsan, szinte hihetetlen tempóban gyógyul fel. Mivel egyszerre csak pár falat élelmet ehet, naponta több kisebb adagot fogyaszthat el.
Ezt ő elég nehezen viseli, folyamatosan enne, ami nagyon bíztató jel. Az evésben nagyban gátolja a gellérja, így leginkább villáról fogyasztja a kis porciókat, ráadásul hihetetlenül ügyesen.
Ha valaki, akkor ő egész biztosan fel fog épülni!
Szerda
Harcos már annyira jól van, hogy a betegszobából szabályosan kirontott, pedig ő aztán nagyon élvezi a bentlétet. Ma úgy döntött, hogy a nap egy részét már nem pihenéssel akarja tölteni.
Szinte egész délelőtt a nagyudvarban bóklászott, szimatolt. A gallérját persze nem vehettük le, hiszen még a műtéti varrat benn van, és nem szeretnénk, ha esetleg megpiszkálná.
Ettől függetlenül ő tette, amit tennie kell, az orra folyamatosan lenn, és szimatolt teljes gőzzel.
Csütörtök
Reggel úgy érkeztünk a menhelyre, hogy az ütő majdnem megállt bennünk amikor megláttuk Kefét. Aki ismeri őt, az jól tudja, hogy elég bonyolult személyiséggel rendelkezik.
Akik kijönnek a menhelyre, mindannyian megcsodálják, és csodálkoznak, hogy mit keres egy ilyen gyönyörű német vizsla a menhelyen?! Akkor pedig még jobban csodálkoznak, amikor eláruljuk, hogy 9 éve él itt.
Persze ennek oka van...
Kefe egy belevaló, makacs, végtelenül magabiztos kutya, aki amennyire kedves, legalább annyira félelmetes is tud lenni. Maradjunk annyiban, hogy nem a legkönnyebben kezelhető kutya, és ezt már sokszor bizonyította.
Emellett persze van egy tündéri, de enyhén manipulatív személyisége, amivel az "ujja" köré tud minket tekerni, és bizony ezt az oldalát is gyakran megmutatja, így annak ellenére, hogy rengeteg probléma volt vele korábban, mindenki imádja.
Oldalakat lehetne megtölteni a személyisége lefestésével, vagy azzal, hogy néha hogy viselkedik, és mitől olyan kedves a szívünknek.
Egy szó, mint száz, amennyire domináns és ravasz, annyira elesett és sajnálatra méltó is tud lenni, ha éppen úgy tartja az érdeke, vagy valamit el akar érni.
Mint említettem, reggel mikor megpillantottuk megállt bennünk az ütő:
Kefe a kapu mellett egy kicsi gödröt kapart, és ott aludt mozdulatlanul, mintha nem is élne. Persze rögtön szólítgatni kezdtük, de ő erősen (alkalmi)süket, így némi pánik után láttuk, hogy csak békésen alszik.
Mivel neki mindig fix helye van, hogy hol alszik, ezért volt annyira szokatlan, hogy befeküdt a kapuba. Valószínűleg egyébként valami izgalmasat látott, ezért sátorozott le őrködni, mindenesetre ránk a frászt hozta.
Ettől az ijedtségtől eltekintve minden a szokásos mederben zajlott: Melinda önkéntesünk a kutyák körül takarított a tőle megszokott precizitással és hévvel, mi pedig a szokásos heti állatorvosos napra készültünk.
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila most 9 veszettségi oltás mellett 6 kombinált oltást, 5 mikrochipet és 2 parvo elleni oltást osztott ki.
Péntek
Ma két új kutya érkezett a menhelyre, mindkettő gazdától:
Lili gazdája azért vált meg kedvencétől, mert lebetegedett, és el kell költöznie otthonából. Az új helyre pedig nem tudja Lilit magával vinni. Persze mindenki állíthat bármit, de ebben az esetben teljesen egyértelmű volt, hogy Lili gazdájának nagyon fájt meghozni ezt a döntést.
Ráadásul nem csak őt, Lilit is nagyon megviselte, már csak az is, hogy a gazdája elindult az autó felé, ő pedig velünk maradt a póráz másik végén.
Lecsó szintén ma érkezett a menhelyre, őt is gazdái hozták be. Lecsó egy energikus fiatal kutya, aki láthatóan nem nagyon kötődött fiatal családjához. Ők úgy vettek búcsút egymástól, hogy látható volt, hogy egyik félnek sem okoz traumát.
Míg gazdái átadták, és beszálltak az autóba, addig Lecsó elfoglalta magát a dolgozókkal, és a rengeteg újdonsággal, amit lát. Persze neki jóval könnyebb lesz beilleszkedni, új életet kezdeni, mint Lilinek, de valahol nagyon szíven üt, ha egy kutyának nem okoz problémát elválni a gazdájától.
Szombat és Vasárnap
Ma ragyogott a szívünk, hiszen két kutyánk is gazdisodott a hétvégén. Csöpi is, Fontos is egyaránt Budapestre kerültek, de egymástól függetlenül.
Azért volt különösen nagy az öröm, mert hihetetlen, hogy idős, daganatos Csöpi kutyánknak itthon is sikerült gazdit találni. A család pontosan tudta, hogy vele minden nap ajándék, de ennek ellenére vállalták őt.
Nem számított a távolság, a többszöri látogatás gondolata, csak az számított, hogy ők szerették volna megszépíteni Csöpi hátralévő életét, nem nézve a saját boldogságukat.
Példaértékű cselekedet, melyre sajnos itthon még elég kevés példa akad.
Ma egy 2003-ban született kutya érkezett hozzánk, amikor az oltási könyvet megnéztem, azt hittem nem jól látok. A története számomra legalább annyira megdöbbentő, mint a kora, de mielőtt valótlanságot állítanék, gondoltam utánanézek a dolgoknak.
A kutya oltási könyvében a 2003 akár lehetne 2009 is, ha az állatorvos, aki kiállította az oltási könyvet kellőképpen csúnyán ír, de akárhogy néztem, nekem ez a dátum 2003, vagyis a leadott kutya 18 éves!
A leadás oka pedig az, hogy a szülők nem bírnak a kutyával, ugrál. Gondolom évek óta velük él, nem értem korábban hogy nem jelentkeztek ezek a gondok. Most, 18 évesen mennie kell a kutyának.
A tulajdonosok lánya hozta vele az oltási könyvet, nyilván jó néhány alkalommal be volt oltva veszettség ellen. Kértem volna az állatorvosunkat, hogy mégis nézzük meg a születési dátumot, de kiderült, hogy hiába oltották a kutyát veszettség ellen, regisztrálni mindenki elfelejtette a kutyát.
Így hiába a mikrochip, a kutya sohasem találhatott volna haza, ha megszökik, hiszen senki nem regisztrálta fel őt a nyilvántartó rendszerbe az oltást beadó állatorvosok közül. Tehát sem a kora, sem a többi adata, sem a tulajdonos adatai, sem az oltásai nem szerepelnek az egyébként kötelezően vezetendő rendszerben.
Így tehát ma érkezett a menhelyre egy regisztrálatlan chipes, gazdás kutya, aki feleslegesség vált otthon, mert nem bírnak vele, és vélhetően 18 éves...
Köszönjük a 153 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások