Sony története már szerepelt a közösségi oldalunkon, illetve a blogomban is írtam már róla, mégis újra és újra előkerül az ő szomorú története.
Sony egy ónémet juhászra felettébb hasonlító kedves, barátságos, nagyon jó természetű kutya, akinek azért akadnak az idegrendszerével problémák, de csak bizonyos körülmények között.
Ő is egy talált kutya, aki igen rossz állapotban kóborolt, de chipes, így mindent megtettünk, hogy értesítsük a gazdát a kutya hollétéről, és persze nagyon érdekelt minket az is, hogy miként került ilyen állapotba.
A gazdával semminemű kapcsolatfelvétel nem sikerült. Mobilt nem veszik fel, a hivatalos levelet nem veszik át, mikor személyesen kerestük őket, elmondták a környéken, hogy a házban nem lakik senki. A kutya állítólag szinte mindig egyedül volt.
Nálunk is nehezen bírta a veszettségi megfigyelést, hiszen egyedül kellett lennie egy kennelben, nem voltak társai, és természetesen korlátok közé volt szorítva.
Akkor figyeltünk fel rá, hogy a farka vélhetően azért kopasz, mert sokszor rágja. Egyetlen tényezővel azonban, az evéssel, sohasem volt gondja. Bármikor, bármit szívesen, válogatás nélkül elfogadott, így a sovány kutyus szép lassan elkezdte magára pakolni a hiányzó súlyt.
Elképesztően jó természete miatt helyet kapott a nagyudvarban. Igaz fiatal kutya, mégis nagyon jól feltalálja itt magát, ahogyan a korban hozzá illő Helga is, így ők ketten szépen eljátszanak, amíg az öregek kicsit lassabb tempóban élik a mindennapjaikat.
Sokszor Miksa beáll harmadiknak játszani, de ő nem bírja ezt a sebességet, így általában minden harmadik kör futáshoz csatlakozik egy pár méteren...
Sony beilleszkedése annyira jól és gyorsan sikerült, hogy a farokkergetést, rágást azóta teljesen elfelejtette, gyönyörűen nő vissza a szőre. Sajnos azonban furcsa tartásával, görbe hátával nem tudunk mit tenni, kölyökkori elhanyagoltság okozta a problémát.
Habár a vírus folyamatosan kiszámíthatatlan helyzetek elé állít minket, azt azért elmondanám, hogy egy ilyen Sony típusú kutya nagyon nagy népszerűségnek örvend, sokszor érdeklődnek utána.
Noha a nagytestű kutyákért ritkán kapkodnak az emberek, ő éppen az a fajta, akire csoda, ha egy nap nem érkezik telefon. A héten legalább négy kérője akadt volna, de abban a pillanatban, hogy kiderül, hogy nem lesznek kölykei, nem alkalmas telephely őrzésére, hirtelen eltűnnek az érdeklődők.
Eddigi élete tele volt balszerencsével. Mi azt ígértük neki, hogy feledtetjük vele a múltat, és lehetőséget adunk egy új kezdésre. Már csak az igazi álomgazdi hiányzik. Egy olyan ember, akinél családtag lehet.
Hétfő
Jól indult ez a hetünk is, ugyanis Ciklonnal nyitásra mehettünk is dr. Farkas Attila rendelőjébe, foghúzásra. Reggel észrevettük, hogy sokat piszkálja a száját, és amikor belenéztünk, döbbenten láttuk, hogy egy szemfoga nemes egyszerűséggel kettétört.
A foghúzás után nem is mehetett vissza Bambához, hanem egyelőre egyedül egy kennelben lábadozik, antibiotikumot, fájdalomcsillapítót kap, és csak pépeset ehet.
Kedd
Végre előbújtak a legelső napsugarak, és a reggeli csípős hideg után van esélyünk egy kis D vitamin kúrára. Hihetetlen, hogy mennyire látszik a kutyákon is, hogy a zord tél után mennyire igénylik a napsütést. Amikor tehetik elnyúlnak a napon, és képesek addig szunyókálni, amíg árnyékot nem vet egy fa.
Az egykoron rettegő Helga, akit korábban kikötve találtunk a szomszédos romos tanyán, nagyon sokáig került minket. Amikor azonban letelt a megfigyelése, és bekerült a nagyházba, szép lassan elkezdett nyitni. Aztán közbejött egy ekcémás bőrgyulladás, ami miatt naponta többször kellett kezelni, és ez nagyon visszavetette a fejlődését. Miután kikezeltük, a nagyudvarba került, ahol maximálisan megtalálta a számításait, különösen amióta Sony is ott van.
Helga egy tündéri, barátságos kutya lett, aki minden reggel ugrik a gondozók nyakába. Régen meg sem lehetett közelíteni, most pedig úgy kell eltuszkolni az ajtótól amikor épp napfényfürdőzik.
Szerda
Dr. Sebő Ottó rendelőjébe igyekeztünk vizsgálatokra, mára sajnos nagyon sok rossz hír jutott:
Sherlock feje hetek óta úgy néz ki, mint akit összeharaptak a társai, sokszor volt vizsgálaton, kezelésen, de a szőre nem akar kinőni. Sajnos elképzelhető, mint ma megtudtuk, hogy elhalt a szőrtüsző és nem fog regenerálódni. Ez egy immunhiányos állapotban elkapott fertőzés, aminek kimenetele egyelőre kétséges.
Ha még ez nem volna elég, idős Csöpi kutyánknak is van baja bőven. Ahogy sejtettük, egyik szemére teljesen vak, ráadásul több emlődaganatot is találtak nála, ami nem műthető, elsősorban a kora miatt.
Lordi egy vérképre, fogkőeltávolításra utazott, szerencsére ő teljesen egészséges.
Sony pedig szintén vizsgálaton volt. Ő csontsoványan, behajlott gerinccel, csontig rágott szőrrel érkezett hozzánk.
Nálunk a farokrágásnak nyoma sincs, ellenben igazán boldogan él a nagyudvarban sok más kutyával, és mint említettem legjobb barátja Helga, akivel óriásiakat játszanak. A soványságának egyetlen oka az éhezés volt, ugyanis nálunk egyre szebb állapotban van. Viszont furcsa lábtartása, görbe gerince sohasem jön helyre. Ez a fiatal kutya így fogja leélni az életét, és egyetlen oka a mozgásszervi deformációjának a kölyökkori elégtelen táplálás. Vagyis azért néz ki így Sony, mert kiskorában nem kapott rendesen enni, vagy ha kapott, akkor olyan ételt, ami nem volt neki jó. Természetesen a gazdájának nyoma veszett...
Csütörtök
ma a szokásos állatorvosos, kutyaoltásos napra készülünk. Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas kiosztott 6 veszettségi oltást, 12 kombinált oltást, 10 mikrochipet és 14 veszettségi-kombinált oltást.
Péntek
Ma volt Guszti és Seréna nagy napja. Őket egymástól függetlenül, Budapestre vitték a gazdik. Kívánunk nekik nagyon hosszú, boldog életet!
A menhelyi kutyák közül négyen szintén utaztak, igaz ők csak dr. Tímár Endre rendelőjéig. Ma Cukker, Kormos, Darázs és Berci esett át az ivartalanításon és szívféregszűrésen.
Szombat és Vasárnap
A hétvégén ismét sok menhelyi kutya kezdhette meg merőben más életét, mint amihez eddig hozzászokott. Lédi, Csibész, Rocky, Derbi, Joker, Kacér, Libi, Fickó és Lordi gazdás kutyaként hajthatja álomra a fejét Németországban.
A Sárga üdülőtelepen több állatbarát példás összefogásának köszönhetően sikerült egy félénk szuka kutyát megfogni. Egy férfi magához szoktatta, búvóhelyet készített neki a háza mellett és rendszeresen etette, amíg nem sikerült neki helyet biztosítani a menhelyen. A kutyus annyira bizonytalan volt, hogy önkénteseink többször próbálkoztak élőcsapdával, de képtelenség volt megfogni. Mától azonban ő is biztonságban van, tőlünk az Arany nevet kapta.
Egy másik, bajbajutott kutyacsaládnak is elő volt készítve a hely, de sajnos a befogásuk csak félsiker lett. Több hónappal ezelőtt egy félénk kutya a kiskertekben lefialt a nádasba, de a kölykeit csak akkor hozta elő, amikor már elég nagyok voltak. Egy bácsi addig etetgette őt, habár nem tudta, hogy kölykei vannak. Sajnos a kicsik emiatt nem is szoktak kézhez, azonban a bácsi segítséget kért, és sikerült is bezárnia az egész kis családot a házának udvarába. Másnap jöhettek volna a menhelyre, csakhogy az anyakutya és egy kölyök a bezártság okozta pánik miatt kitalálta hogyan lehet elmenekülni, így mindössze két kölyköt sikerült behozni. a többiek elszöktek, mire az önkéntesünk odaért értük.
Fontos és Gala természetesen tele van bolhával, kullanccsal és módfelett szocializálatlanok. Ellenben gyönyörűek, és úgy tudnak nézni, hogy az ember minden baját elfelejti... Íme a két gyönyörűség...
Köszönjük a 154 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások