Amikor ezeket a sorokat írom, már túl vagyok a szilveszteri mulatságon-már akinek ez mulatság.
Minden évben tépik a szájukat az állatvédők, az állatbarátok, hogy micsoda stresszel jár a tűzijáték, de minden évben bebizonyosodik, hogy a kérések süket fülekre találnak.
Nem csak a kutyák, macskák félnek a tűzijátéktól, hanem minden állat megzavarodik. Idén rengeteg madár is áldozatul esett. Gondolom a korábbi években is, csak talán nem kapott ekkora visszhangot.
A pedárdák, tűzijátékok szerelmesei persze azt mondják, hogy minden évben egyszer ki lehet bírni azt a pár órát. Persze, ez igaz!
Mira kutya meg Sanyi cica a fotelben simán kibírja, szól a tévé, ott van a gazda. Vagy félnek, vagy nem, de ők átvészelik.
Csakhogy idehaza az állatok nagy része sajnos nem a szobában szilveszterezik, hanem kinn a szabad ég alatt.
Ők ijedtükben elmenekülnek, a kerítés sem akadály ilyenkor. Olyan könnyen autó kereke alá szaladnak, vagy esnek áldozatul bármi másnak. És akkor még nem beszéltem a többi állatról. Mert azt senki ne gondolja, hogy például az erdei állatok nem félnek. Bizony, ők nem szeretnék azt a néhány órát sem kibírni azért, hogy mi szórakozzunk.
És mi a helyzet a néhány órával? Nálunk már december 29 körül jndultak az esti petárdázások és folytatódtak az Újév első pár napján. Tehát a néhány órából néhány nap lett.
Az én kutyáim tökélyre fejlesztették a "hogyan éljünk szobakutyaként kertes házban" művészetét, de az utcában szép számmal élnek kutyák az udvaron. El tudom képzelni mit élhettek át ez alatt a pár nap alatt. Visszatérve hozzánk, a kutyáim ugyan a vihartól tartanak, de a tűzijátékot valahogy "értik". Egyáltalán nem reagálnak rá, így azt is tudom, hogy nem kell rettegnem, ha éppen üvölt a petárda, ők nem zavartatják magukat, tehát a pisilést nem kell időzítenem.
Viszont néhány évvel ezelőtt sajnos volt egy olyan kutyánk, aki idegrendszeri probléma miatt nem élt hosszú életet. Számára nem hogy a tűzijáték, vagy a vihar, de egy apró kis puffanás is olyan őrületet okozott, hogy súlyos sérüléseket volt képes okozni magának másodpercek alatt. A gyógyszerek pedig nem voltak hatásosak. Azóta is sokszor gondolok arra, hogy ő mit érezhetett a hét szinte minden napján, miközben mi a szilveszeri petárdák miatt bosszankodunk.
A félős, önkívületi állapotban lévő állatoknak viszont ez az egy nap (már ha csak annyi volna) is maga az örökkévalóság. A tragédiához pedig nem kellenek órák. Csak egyetlen pillanat.
Az idei évben valahogy úgy éreztük, hogy negatív rekordot sikerült dönteni. Rengeteg bejelentés, segítségkérés érkezett. Ami számomra megdöbbentő, hogy nagyon sokan jóval az Újév után jelezték, hogy eltűnt Bobi a kertből. Bízunk benne, hogy nem azért, mert csak akkor tűnt fel.
Az viszont már bizonyos, hogy most is rengeteg kutya végzetét jelentette ez az "egyetlen" éjszaka, ami gondolom "csak" felénk, több naposra sikerült.
Hétfő
Ez a hét a 2022-es év utolsó hete. Az emberek otthon vannak, pihennek. Nekünk ez a hét is nagyon mozgalmasra sikerült, a múlt hetihez hasonlóan. Most is nagyon sokan szerették volna látni a menhelyet. Ez a hétköznapokon nem igazán megvalósítható, erre valóak a nyílt napok, de tekintve, hogy mennyi érdeklődő, adományzó volt, a december kivételt képezett.
Az adományozókon, érdeklődőkön kívül csendes hetünk volt. Sajnos ez annak is köszönhető, hogy sokan még elsején haza sem értek, esetleg észre sem vették, hogy a kutya megszökött. Szilveszterkor a legtöbb utcán kóborló kutya gazdás, és ha chipezett, nem éri baleset, akkor esélye van hazajutni.
Mivel menhelyi mozgás szempontjából csendes hetünk volt, így most lehetőségem nyílik a mi mentett kutyáink egy részének bemutatására. Ő azok, akikre általában rá sem kérdeznek, mivel a honlap végén foglalnak helyet. Hogy miért alakult ez így, az ebből a blogból kiderül.
A 11 oldalnyi gazdit kereső kutyánk legutolsó adatlapja Boxos kutyánké, aki bizony 2010 óta él a menhelyen.
A most 14 éves Boxoson már meglátszik, hogy megette a "kenyere" javát. Az utóbbi időben többször is szerepelt a blogban vesebetegsége, valamint az agyvérzése miatt. Szerencsére azóta Boxos már felépülő félben van, de alighanem nálunk fogja leélni az életét.
Ő világ életében egy kutyákkal, emberekkel szemben igen dominánsan viselkedő kutya volt, ez az oka annak, hogy gazdira sohasem talált. Erős személyisége mellett hatalmas ereje is valószínűleg bizonytalanságot keltett az emberekben, így Boxos oszlopos tagja lett a régi öregeknek.
Kedd
E heti sorozatomból kimaradnak a menhely örökös lakói, akik kicsit markánsabb viselkedésűek még Boxosnál is, éppen ezért nem sorolhatóak a gazdit kereső kutyák közé. Őket már egy jóval korábbi blogomban bemutattam, így folytatnám tovább a gazdikereső régi kutyáink bemutatását.
Mufurc 2014 óta él a menhelyen, és mivel cicakompatibilis, így a cicaház udvarában kapott helyet. Nevét a beérkezésekor mutatott viselkedése miatt kapta, ugyanos mindenkit meg akart támadni aki bement hozzá a kennelbe, esetleg meg akarta simogatni. Autoimmun betegsége van, ami bőrproblémákban mutatkozik meg, de gyógyszerrel tökéletesen karban tartható. Úgy néz ki, mint egészséges társai. Mufurc az idő során Mufivá szelídült, mára egy önérzetes, de nagyon szerethető kisöreggé formálódott.
Valószínűleg tartózkodó természete és betegsége moatt nem került soha gazdihoz
Szerda
Igor a gazdit kereső kutyák harmadika, ha hátulról nézzük az oldalt. Neki semmi viselkedéssel kapcsolatos problémája nincsen. Nagyon embercentrikus, kis és nagytestű kutyával egyaránt kijön, teljesen mindegy hogy kanról, vagy szukáról van-e szó. Ő egyetlen alkalommal gazdihoz került egy rövidebb ideig, de állítólag folyamatosan szökött, illetve egy kutyaiskolában "rábeszélték", hogy nem való más kutya mellé. Pár hónap múlva visszekerült. Igornak valóban van egy óriási hibája, de ez nem egyedülálló a kutyák világában: a cicákat nem bírja. Aligha hiszem, hogy ez állt volna a gazdisodás útjába. Inkább ijesztő kinézete, óriási teste tette őt félelmetessé, pedig valójában teljesen ártalmatlan, bújós kutya. Az utóbbi években a legidősebb kutyákkal él fűtött helyen, mert egészsége nagyon leromlott. Ez sajnos idős korából fakad, megfiatalodni már nem fog.
Igor tehát kizárólag a balszerencséjének köszönheti, hogy nem talált gazdira.
Csütörtök
Zsemle 7 éves, tehát még a fiatalabb kutyák táborát erősíti. Ő gazdától került hozzánk, fiatal kutyaként pedig sokan érdeklődtek utána. Tetszetős külleme miatt nem is kevés kérője akadt, de személyisége miatt komolyabb gazdijelöltig nem jutott el. Zsemle egyrészt igazi kölyök: imád labdázni, szereti a simogatást, az embereket, de nem mindenkit. Aki nem szimpatikus a számára annak azonnal neki akar menni, és nem csak ijesztgetni akar. Az állatorvosi kezelést, vizsgálatot, injekciózást borzasztó nehezen viseli, olyankor hisztérikussá válik. Tehát ő amolyan két személyiségű kutya, akihez óriási elszántság, türelem, és nem kevés kutyás tapasztalat szükséges.
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila termeszetesen most sem mulasztotta el a heti kutyaoltást.
Péntek
Zsaru 2017 januárjában érkezett hozzánk, és azóta töretlenül a menhelyünk lakója. Nevét onnan kapta, hogy azzal indult a "karrierje", hogy Röszkén megharapott egy rendőrt, így veszettségi megfigyelésre szállították be. Eleinte nagyon bizalmatlan volt, és ennek következtében igen gyorsan megharapott bárkit, ha veszélyesnek érezte a helyzetet. Zsemléhez hasonlóan ő is olyan kutyus, akiteljesen megbízni sohasem fog az emberekben, viszont azért nagyon sokat fejlődött nálunk.
Pár éve szájdaganattal kellett műteni, ami idén visszatért, de sajnos olyan helyen van a daganat a szájában, ami nem teszi lehetővé a műtétet. Egyelőre jól van, étvágya, kedve kiváló.
Szombat és Vasárnap
Az utolsó bemutatott kutyánk a héten Pajti lesz, aki szintén gazditól érkezett hozzánk. Egy kistestű, igencsak problémás kutya, Dini volt a társa, aki szintén követte a menhelyrem Dini azonban egy kistestű fiatal kutya volt, aki Pajtinál sokkal nyitottabbá vált, így évekkel korábban gazdisodott. Pajti is sokat változott, simogatható azok számára akiket ismer. Egyetlen hibája, hogy iszonyúan könnyen pánikba esik minden kis semmiségtől, és ilyenkor nem néz semmit, kapálózik, sikít, harap. Emiatt nagyon kitartó, rutinos gazdit keres, aki szimpatikus is neki. Tehát nála aztán tényleg nehezített körülmények között lehet elérni bármit is.
A fentebb bemutatott kutyusokon kívül még bőven van bennrekedt gazdikereső kutyánk. Bízom benne, hogy folytathatom a beszámolómat velük, mert az ő történetüket is érdemes megismerni.
Köszönjük a 178 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak!
Boldog Új Esztendőt kívánok minden munkatársam nevében.
Linda
Hozzászólások