Kutyamesék 2022. jan. 10-16.

Nem szeretnék hosszúra nyúló bevezetőt írni, mindenféle szaftos részlettel, pusztán egy kutya életét szeretném bemutatni. Rövidke élete alatt nagyon sok rossz dolgon kellett keresztül mennie, és ez rányomta a bélyeget a viselkedésére is. Igyekszem kizárólag a tényekre hagyatkozni.

Athos a héten került a menhelyünkre, de kálváriája már hosszú hetek óta tart. Sajnos nagyon nehéz azonban úgy segítséget nyújtani, hogy a kutya tulajdonosa nem ad életjelet magáról.

Kezdjük az elején: egy szervezet vette őt és testvéreit magához, árokból mentették őket. Természetesen akkor még Athos nagyon pici volt. Egy kölyök kutyának, mint tudjuk nagyon könnyű gazdit keresni, kérdés, hogy mennyire komoly az elköteleződés az emberek részéről. Gyönyörű zsemle színű pofi, gombszemekkel, cukin ücsörögve a kamera előtt....

Szinte mindenkit elvarázsol. Aztán persze a gombszemű kiskutya gyorsan rakoncátlan tinikutyává cseperedik, akinek természetesen nem elég az udvar. Kalandokat keres...

Nos, azt nem tudjuk pontosan hány helyen járt, annyi biztos, hogy 2019 januárjában még pici kölyökként vált gazdissá, majd szeptemberben már arról szólt egy poszt, hogy Athos egy másik kutya társa, és bizony megléptek otthonról együtt. Szerencsésen elő is kerültek.

A szeptemberi posztból, amikor Athos és társa elszöktek otthonról, az derült ki, hogy Athos azért is került ahhoz a gazdihoz, hogy hátha megakadályozza a másik kutyus szökését. Ez működött is egy darabig, aztán persze ahelyett, hogy otthon maradtak volna, inkább már ketten mentek csavarogni.

Ez persze egyáltalán nem meglepő. Egy szökős kutya ilyen jellegű problémáját aligha oldja meg, ha egy másik kutyát odavisznek mellé. Ilyenkor általában az szokott lenni a forgatókönyv, hogy mindkét kutya elszökik. Ezen persze nincs mit csodálkozni: két udvari kutya, akik unatkoznak otthon, természetes, hogy szórakozást keresnek maguknak. Jó esetben végeznek a locsolócsővel, meg kinyírják a virágokat, vagy felássák a kertet... Rosszabb verzió, hogy a tyúkokat kezdik mészárolni. vagy elmennek szórakozni a környező utcákba.

Ilyen esetben persze könnyen baleset is véget vethet a szórakozásnak, ami ugye teljes egészében a gazdi felelőssége.

Ezután valamennyi idő múlva mindkét kutya visszakerült a szervezethez, mert nyilván a szökdösés ugyanúgy folytatódott, a gazda meg már nem kívánt tovább kínlódni azokkal az állatokkal akikért felelősséget vállalt.
Itt azért megállnék egy pillanatra, mert itt aztán végképp nem értem, hogy bárki is hogy gondolta, hogy egy szökős kutya gondját az oldja meg, ha mellé elvisznek egy másikat. Abba meg bele sem megyek, hogy miért kaphattak még egy kutyát, ha már az elsőre sem tudtak vigyázni...

Persze ezek a dolgok nem ránk tartoznak, minden szervezet a saját belátása szerint ad örökbe. Ebben az esetben azonban nemsokára mi is a történet részesei leszünk...

A két kutya tehát visszakerült az említett szervezethez, Athosról pedig ezután sokáig nem nagyon volt hír. 2021 szeptemberében azonban ideiglenes befogadóhoz került.

Sajnos itt kiderült róla, hogy nagyon félénk, nehezen kezelhető, ráadásul leamortizálta a bútorokat, a függönykarnist, mindent, amit ért. A befogadó egyre jobban kétségbe esett, és hiába kért segítséget, a szervezet nem foglalkozott a problémájával. Hozzáteszem ekkor már a szervezetnek is megvoltak a maga gondjai, nem is volt hová visszafogadni a kutyát.

Mi ekkor kerültünk a képbe, ugyanis a befogadó minket is megkeresett, hogy helyezzük el a kutyust. Közben a kutya tulajdonjogával is gondok adódtak. Az egyik fél azt mondta, hogy a kutyát ő örökbeadta a hölgynek, míg a hölgy azt állította, hogy ő pusztán ideiglenes befogadó. Ezt papírokkal is alá tudta támasztani.

Mivel a szervezet nem reagált hosszú időn keresztül a befogadó panaszaira, akinek időközben egészségügyi gondjai is adódtak, úgy döntöttünk, hogy nem várjuk meg, amíg nagyobb baj lesz. Athost elhoztuk.

Ez a kedves, de sok viselkedésproblémával küzdő kutya csupán két éves, de már annyi minden történt vele, hogy leírni is hosszú volt. És ez csak az az információ, amit mi is tudunk...

Sok kutyával egész élete során nem történik annyi minden, mint Athossal rövidke élete során.

Ő nálunk jelenleg a megfigyelési időt tölti. Ha ezen túl van, akkor túlesik az ivartalanításon, szívféregszűrésen, és ha sikerül megkapnunk az oltási könyvét, akkor megnézzük, hogy milyen oltásokat kell neki pótolnunk. Ezután pedig egy olyan gazdit keresünk neki, aki valóban megérdemli őt...

A szervezet nevét nem tartottam fontosnak kiírni, a történet ugyanis kizárólag a kutyáról szól. Mindenesetre ha bármilyen szervezetet támogatunk, előbb érdemes utánanézni a tevékenységüknek. Ezután pedig mindenki eldöntheti, hogy érdemesnek tartja-e az adott szervezetet arra, hogy támogassa.

Hétfő
Sajnos Triniti, aki a hétvégén betegedett le, nem érte meg a reggelt. Néhány napos menhelyi léte arra is kevés volt, hogy jobban, valójában megismerhessük őt.
Már csak abban bízhatunk, hogy a parvó nem fog tovább terjedni a többi elkülönített kennelbe, mert sajnos nagyon nehezen leküzdhető betegségről van szó, ami ellen nagyon nehéz védekezni.

Újév után a Tisza árterében találtak egy nagyon kedves, barátságos kutyust, akit hazavittek, és felírattak nálunk várólistára. Türelemmel várták amíg bekerülhet, sőt még kozmetikába is elvitték, hogy csinosan kezdhesse meg nálunk a gazdikeresést.

Kedd
Délelőtt Ficsúr kutyánk megkapta a veszettség elleni oltását, mivel lejárt a 2 hét megfigyelési idő, így gazdája hazaviheti. Természetesen már a chipje sem regisztrálatlan, a becsületes neve pedig Dagi volt. Ma a családja hazavihette. Reméljük, hogy ezentúl jobban fognak a kutyusra figyelni!
Dalos kutyánkat is orvoshoz kellett vinni: neki egy szalmaszál fúródott a bőrébe, és ott gyulladást okozott. A szalmaszál darabot ki kellett szedni a bőre alól, fertőtleníteni, sebet kezelni. Dalos hősiesen viselte a beavatkozást.

Ma hihetetlen forgalmat bonyolított a menhely:
Ili például egy közeli településről érkezett. Valamikor őt Salgótarjánból hozták el, majd ide keveredett a jelenlegi családjához. Sajnos azonban Ili nem olyan kutya, akivel egyszerű az élet. A kisasszony ugyanis valódi szökőművész, ráadásul nem is mindig sikerül rájönni hogyan lép meg. Épp ezen probléma miatt kérte a család az alapítványunk segítségét.

Dezső is egy Szegedhez közel eső településről érkezett. Neki gazdája sajnos elhalálozott, ezért került a menhelyünkre. Dezső egyébként egy nagyon jó természetű kutya, minden más állattal nagyon jól megfér.

Pampa pedig Bordányból érkezett, őt szintén a Sregélyes dűlőről sikerült begyűjteni. Jobb szeme korábban sérülhetett. Pampa egyelőre nagyon fél, és mindennemű közeledésünket elutasítja. Mitöbb, jelzi is, hogy az volna a legjobb, ha távol tartanánk magunkat tőle.

Önkéntesünk, Viki már hetek óta próbál Szegeden becserkészni egy kóbor kutyát, aki valahogy mindenki markából kicsusszan.
Többször becsukták már, de mire Viki odaért a helyszínre, addig neki mindig sikerült tovább állnia. Ma azonban végre siker koronázta Viki próbálkázást, így Dina a telet már nem az utcán tölti. Természetesen ő most ettől még nem boldog, mindentől, mindenkitől fél, de bízunk benne, hogy idővel sikerül velünk megbarátkoznia.

Szerda
Dr. Tímár Endre rendelőjébe készülődtünk Ellával, Eszterrel, Bundással, Baéeyvel és Áfonyával. Az ivartalanítás mellett a szívféregteszten is túlestek. Sajnos Ella és Bundás tesztje pozitív lett. Bundásnak ráadásul egy daganatot is kellett távolítani az ivarszervével. Valószínűleg ez okozta nála a szőrkopást is.
Mivel az éjszakák nagyon hidegek, a betegszoba pedig jelenleg tömve van beteg kutyával, így az éjszakát az ivartalanított kutyák az átadó konténerben töltötték.

Ma is szép számmal érkeztek a menhelyre segítségre szoruló kutyák:

Diesel Szatymazról került hozzánk. Őt egy hónappal ezelőtt fogták be az önkormányzat emberei, a náluk lévő kennelsorban helyezték el. Hirdették, keresték a kutya gazdáját, de senki nem jelentkezett érte. Mától menhelyünk gondozásában fog élni. Az igencsak aktív, pörgős kutyát Dieselnek neveztük el.

Bodri egy idős vizsla, akinek gazdája elhunyt. A gazda felesége azonban nem bír egy ekkora testű kutyával, elmondása szerint rá egyáltalán nem is hallgat, mindig is a férje volt a kutya gazdája. Az idős asszony nem tud neki parancsolni, ráadásul megfogni sem bírja, mondjuk egy kezelés erejéig sem. Erre pedig Bodrinak valószínűleg szüksége lesz, idős kora miatt ugyanis bármikor előfordulhat, hogy orvoshoz kell vinni. Jelenleg is kezelés alatt áll egyébként, ugyanis meglehetősen vékony.

Athos ideiglenes befogadójától került a menhelyre, miután kissé leamortizálta a befogadója házát, de ahogy a bevezetőmben írtam, más gondok is voltak Athossal. Mától ő is Tappancsos kutyaként válik gazdikeresővé.

Csütörtök
Reggel dr. Sebő Ottó rendelőjébe készülődtünk kutyákkal vizsgálatra.
Dalos ezúttal a hátán lévő szőrkopás miatt volt vizsgálaton, ami valahpgy nem akar neki elmúlni.
Csipke szőrével már régóta küzdünk. Neki hol intenzívebben, hol pedig alig, de hullik szőre. A mai vizsgálat cushing kórt állapított meg nála, szőrhullására pedig egyelőre vitaminos folyadékot kell kapnia. Lehetséges, hogy a folyadék teljesen helyrehozza a bundáját, de az is elképzelhető, hogy hatástalan lesz. A megnövekedett kortizol szintje okoz problémát. Sajnos a jelenleg forgalomba lévő gyógyszerek annyi mellékhatással bírnak, hogy nem javasolták alkalmazásukat.
Lara kutyánk egy általános vizsgálatra utazott, mert néha olyan passzívnak látjuk. Szerencsére nála nem találtak semmi problémát.
Védő szívférgesség miatt okozott szívultrahangra, a szívében nem láthatóak férgek.
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila is érkezett hozzánk a szokásos heti kutyaoltásra. Most 11 veszettségi-kombinált oltást, 12 veszettség elleni oltást, 4 kombinált oltást, valamint egy mikrochipet osztott ki.

Domaszékről egy igazi kis öleb került ma a gondozásunkba. Valószínűleg eddigi életét kertben töltötte, legalábbis a bundája állapota erről árulkodik. Domaszéken lett is volna számára befogadó, csak sajnos a család másik kutyájával nem jöttek ki, így neki mennie kellett.
Az igen apró, emberekkel nagyon kedves természetű kutyust mi Sushinak neveztük el.

Péntek
A héten ez volt az egyetlen olyan nap, amikor nem érkezett új kutya a gondozásunkba. Egyszerűen nem értjük.... Ez a mérhetetlen mennyiségű segítségre szoruló állat honnan jön? Az elmúlt másfél hónapban több, mint hatvan új kutya került a gondozásunkba. Csak azért nem több, mert elértük már a kapacitásunk maximumát.

Szombat és Vasárnap
A hétvégén két újabb kutyus került a gondozásunkba, szintén nem mindennapi történettel:
Mirtill eddig ideiglenes befogadónknál, Nikinél várta, hogy helyet készítsünk elő neki. Őt nemes egyszerűséggel valaki betette egy fodrászüzletbe. Mire a fodrász feleszmélt, már a "jótevőnek" sem híre, sem hamva nem volt...

Amikor már kezdtünk megnyugodni, hogy megúsztuk a parvó járványt, akkor vettük észre, hogy Csillám is lebetegedett. Természetesen rögtön elkülönítettük, és a orvossal is felvettük a kapcsolatot. Hiába cselekedtünk gyorsan, és kapta meg szinte azonnal a gyógyszereket, a vírus ez alkalommal sem kegyelmezett. Csillámot még aznap délután elveszítettük. Természetesen ezzel még nincs vége, hiszen a testvérei is ugyanúgy elkaphatták. Egyelőre mindenki tünetmentes, de sajnos ez semmire nem biztosíték, hiszen tegnap még Csillag is jókedvű,vidám kutyus volt.

Pizsi valódi meglepetés kutya volt, őt Domaszékről szállították ide állítólagos megtalálói. Elmondásuk szerint egy hete találták, eddig a gazdáját keresték, mivel nem találták, úgy döntöttek, hogy kérdezés nélkül behozzák.
Kicsit pikánssá tette a történetet, hogy elmondásuk alapján télen szoktak bevonulni a városba, nyáron kinn a kiskertekben tevékenykednek. És persze jövőre, ha jönnek ismét a kiskertekbe dolgozni, akkor majd újra kivinnék, aztán majd a munka végeztével ismét behoznák, amikor már nincs rá szükségük. Mert ugye azért náluk elmondásuk alapján sokkal jobb helyen volna mint itt, nálunk. Csak most ugye épp nem tudnak vele mit csinálni.
Ilyenkor nehezen fékezzük az indulatainkat. Amikor egy állat életével úgy rendelkeznek, mintha csak egy használati tárgy volna, vagy egy kikölcsönözhető eszköz. Szomorú, hogy még mindig itt tartunk.
A kiskutya egyébként egy bálakötöző madzaggal a nyakában érkezett