Sokáig nem tudtam mi legyen a blog bevezető témája, de vasárnap reggel egy telefon után megvilágosodtam.
Egy olvasónak akkor élvezetes a blog, ha peregnek az események. Ez a hét nem bővelkedett ilyen eseményekben, mégis pörgős kis hetet tudhatunk magunk mögött, de ezek csupa olyan dolgok, amelyek egy blogot nem tesznek színessé.
A menhelyi élethez hozzátartozik a fűkaszálás, átállás a nyári hónapra, kutyaházak áthúzgálása, szalma kiszedése. Ilyen dolgokkal töltöttek a hetet a dolgozók, ami rengeteg idő, mégis, blogban leírni kevés és eseménytelennek tűnik.
Helyette inkább írok egy-egy kutyusról, hogy miként alakul az élete, de fontosnak tartottam azt is, hogy a látszólag eseménytelen hetek is nagyon sok munkával telnek. Olyan ez valahogy mint a jó tyúkhúsleves készítés: nagyon sokáig tart elkészíteni, de olyan egyszerű leírni, hogy tyúkhúslevest készítettem. Igaz, a leves mellett nem kell ott állni míg megfő, ezek a munkák viszont komoly fizikai erőt igényelnek. Leginkább a terület nagysága miatt.
Most pedig visszakanyarodnék a bevezető temájához. Megvenni egy bevásárlóközpontban egy szép cipőt, vagy a negyvenedik felsőt, amit aztán fel sem veszünk, hirtelen döntés eredménye. Az a baj, hogy egyre több ilyen hirtelen döntést hozunk, amelyekkel mások életére is befolyással vagyunk.
Vasárnap reggel 7 körül már csörgött a telefon, egy hadarós hölgy volt a vonal túlsó végén, aki akkor azonnal kiskutyát szeretett volna. Most lenne rá szüksége.
Röviden tömören vázolta is a helyzetet, hogy milyen legyen a kutya:
Ne legyen több 3 hónaposnál
Legyen bolyhos
Maradjon kicsi
Ne legyen vele különösebb teendő
Azonnal kéri
Vigyük el, mert messze vagyunk
Legyen ingyen!
Hol is kezdjem ezt a sok ponton sérült igény kivesézését?
Először is egy kutya nem egy szoknya, amit hirtelen megveszek, aztán vagy hordom, vagy nem.
A legtöbb menhelynél van örökbefogadási adomány, így nalunk is. Ez nem fedezi közel sem azt az összeget, mit mi a kutyusra költünk, de mégis jó szűrő. Aki nem hajlandó erre pénzt áldozni, az vajon elviszi majd állatorvoshoz ha beteg?
Még mindig sokszor felmerül kérdésként, hogy ugye nekünk ingyenes az állatorvosi ellátás? Az ellátás senkinek sincs ingyen! Noha néhány orvos kedvezményes áron számláz, akkor is nagyon sok pénz az állatorvosi költség. És nem mindenki ad kedvezményt, beteg állat pedig mindig van.
A cukimuki 3 hónapos kölykök mindenkinek a kedvencei, csakhogy ide jellemzően oltások nélkül hozzák a kölyköket, felnőtt kutyákat. Mire az oltási program letelik, addigra a kutya már nem három hónapos.
A habos yorki babákat pedig nem nálunk érdemes keresgélni. Általában véve kistestű kutyusból sem sok van nálunk. Ilyen extra pici kutyák pedig végképp nem szoktak hozzánk kerülni. Az ilyen kutyák még általában menhelyre kerülés előtt új gazdára találnak.
Mi azoknak az állatoknak keresünk gazdit akiket befogadtunk, akik itt vannak a menhelyen, tehát félreértés ne essék, nem megrendelésre dolgozunk!
Összefoglalva tehát az örökbefogadásnak, vagy bárminek, ami azzal jár, hogy élőlényt veszünk magunkhoz egy milliószor átgondolt döntésnek kell lennie. Nem vasárnap reggel 7 órakor kell meghozni a döntést, és addig telefonálni amíg el nem érünk valakit (a közelben) aki tud adni (ingyen) egy kiskutyát.
A szomorú az, hogy ha elég kitartó, vagyis 10 percnél tovább keres, akkor találni fog ingyen elvihető kiskutyát nem messze tőle, mert csak úgy hemzsegnek nálunk a tudatos emberek...
A házi szaporulatot meg alig várják, hogy el tudják passzolni, mindegy hova. Aztán ez a kiskutya 5 hónap múlva már nem is lesz olyan kicsi, és nem is fognak vele annyit foglalkozni. Valószínűleg sokat lesz utcán, és ő is vemhes lesz, vagy hozzájárul ahhoz hogy még több kóbor vagy önsétáltato kutya legyen.
A hirtelen született döntések ritkan felelősségteljesek. Minél könnyebben megszerezhető valami, annál kevésbé értékes az emberek szemében. Ha egy kutyát többször kell látogatni, utazni érte, tenni azért, hogy hazahozzuk akkor már más a helyzet. Valaki vagy nem vállalja (a kutya szerencséjére) a "nahy felhajtást", vagy mindent megtesz hogy hazavihesse, éppen ezért valószínűleg jó és felelős gazdája lesz az állatnak.
Hétfő
Ahogy a bevezetőmben említettem, nalunk icipici kutyák nem igazán vannak, de azért akad egy kivétel: Pocok. Ő néhány hete került hozzánk, akkir szőrtetves volt, ami fertőző. Valószínűleg éppen ezért nem talált neki gazdit a megtaláló.
Azóta mi a szőrtetvességből kikezeltük, újra van szőre, és igazi miniatűr cukisággá fejlődött. Mondanom sem kell, hogy jelen pillanatban már tolonganak érte az emberek. Neki pélsául több olyan "kérője" is akad, akinek szívesen örökbeadnánk, de egyetlen kutyát csak egyetlen gazda vihet haza.
Kedd
Végre valahára nap közben már nincs az a farkasordító hideg, bár mi tagadás, a reggelek még most is eléggé csípősek.
Így aztán, ahogy érkezik a fepmelegedés, a kutyák is igyekeznek minél többet a napon lenni. Fityisz az a típus, akinek egyszerre minden kell. Napsütés, játék, így ő a labdájával feküdt ki egy kicsit sütkérezni, nehogy lába keljen a kedvenc játékának, amíg ő a D vitamint szívja magába.
Érdekes egyebként megfigyelni, hogy hem csak nekünk, embereknek, hanem a kutyáknak is ugyamúgy hiányzik a napsütés. Amikor tél után az első napsugarak megjelennek, akkor a kutyáw is szabályosan kergetik a napfényt. Ilyenkor némiképp hasonlítanak a verőköltő bodobácsokra. Egymás hegyén-hátán is képesek feküdni.
Szerda
Nem is olyan régen költözött Véder kutyánk Németországba, gazdijai pedig a menhelyünket a szívükbe zárták. Most pedig hatalmas mennyiségű adomány érkezett tőlük. Mivel hallották, hogy itt a menhelyen szerezik a szárított fület csócsálni a kutyák, így nem kevesebb, mint ezer darab szárított marhafület küldtek Véder régi sorstársainak.
Természetesen menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila is megérkezett a heti kutyaoltásra. Most 2 veszettségi oltást,3 kombinált oltást, valamint 2 mikrochipet osztott ki.
Ma 6 kölyökkutya érkezett ismét a menhelyre. A mamakutyát már egy ideje etették a Ballagi tónál, ő pedig lefialt egy eldugottabb zugba. Az anyakutyát végül valaki befogadta, a kölykök pedig hozzánk kerültek.
Csütörtök
Ma Pixel, Skála és Julcsi ivartalanításra utazott, de ez alkalommal a Vezér Állatorvosi Központ volt az ivartalanítás helye. Az ivartalanítás sem a szokványos volt, ugyanis dr. Szigeti Gábor és csapata ingyenes laparoszkópiás ivartalanítást ajánlott fel három kutyusunk számára. Mint ahogy a bevezetőmben írtam, az állatorvosi ellátás mindenkinek pénzbe kerül, ez a mostani rendkívüli felajánlás ingyenes volt. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a felajánlásért. A kutyusok egyébként nagyszerűen vannak.. sajnos Skálánál, mint kiderült, gondok voltak. Neki kezdődő gennyes méhgyulladása volt, így végül neki megtörtént a méheltávolítás is.
Péntek
Ma egy hatalmas doboznyi spotont kaptunk ajándékba. Az adomány ötletgazdái állatbarát fiatalok voltak, akik ruhaüzletükben garázsvásárt tartottak. A befolyt bevételt pedig nekünk vásárolt hasznos dolgokra szerették volna elkölteni. Köszönjük szépen neki ezt a nemes gesztust!
Alig hogy az adományozók elmentek, Üllésről érkezett egy igen mutatós, barátságos, de kezdetben kissé félős kan kutya, akit mi Káplánnak neveztünk el. Sajnos nincsen benne mikrochip, pedig nem tudom elhinni, hogy senkinek sem hiányzik.
Szombat és Vasárnap
A hétvégén ismét több kutyusunk gazdira talált:
Beki Szegedre gazdisodott, Jack és Zsombor Ausztriába, Rege, Kökény, Nimbusz és Pálma pedig Németországba.
Egyik legrégebbi lakónk, a veséjével sokszor küzdő Boxosunk, aki két agyvézésen is túlesett ma Kecskemétre utazott a gazdijával. Igen, idehaza is vannak csodák, akik egy 15 éves, egykoron problémás kutyának is adnak esélyt egy új életre, egy otthonra, hogy az utolsó hónapokat, éveket megszépítsék a számára. Sok-sok együtt töltött időt kívánunk, és köszönjük!
Egy újabb regisztrálatlan chipes, fiatal németjuhász érkezett hozzánk Ásotthalomról. A regisztráció állatorvosi feladat, de sajnos nagyon sok esetben elmarad, és a kutya hiába rendelkezik chippel, nem tudjuk hazajuttatni.
Ennek az az oka, hogy a 15 számjegyből álló mikrochip kezdetben üres, tehát nincs a számsorhoz adat rendelve. Ez azért van, mert minden chip egyedi sorszámú, az állatorvos a beültetés után írja be a kutya és a gazda névre szóló adatait, elérhetőségét. Ezután a chipszám tartalmazni fogja a legfontosabb információkat a kutyáról és gazdájáról, így van lehetőség az állatot hazajuttatni. Ebben az esetben a chipszámhoz nincsenek adatok rendelve. Nem tudjuk hogy a kutya kicsoda, honnan jött, van-e oltása és hogy ki a tulajdonosa. Csak abban bízhatunk, hogy a tulajdonos is keresi, és hogy megtaláljuk egymást. Ellenkező esetben Ordasnak, mert hogy ezt a nevet kapta tőlünk, új gazdit kell keresni.
Köszönjük a 178 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások