Abban mindenki egyetért, hogy az elmúlt hónapok nagyon sok ember életét negatívan befolyásolták. Az emberek egyre inkább meggondolják, hogy mire költenek. Természetesen ezen negatív következményeket mi is érezzük, ráadásul nagyon sokan szeretnének megszabadulni a kutyájuktól gazdasági okokból.
Egyre több kutya van utcán, és egyre többen fogalmazzák meg magukban, hogy a kutyának mennie kell. Ahogy eddig sem, úgy ezután sem lesz kötelező senkinek sem állatot tartani. Jó esetben a kutya társállat, azért választjuk magunk mellé, mert társat szeretnénk, vagy közösen sportolni, valamiféle hobbit űzni. Azért ne tartson senki kutyát, hogy csak úgy ott legyen az udvarban, és csengő helyett ő jelezze, ha jött valaki.
Mert általában pont ezek a kutyák azok, akik rendszeresen utcán vannak, vagy éppen ezektől az állatoktól szabadulna a gazda, mert a házőrzésen kívül "semmi haszna", sőt! Még etetni is kell, csak a pénzt viszi.
A kutya leadás igénye mellett egyre többen telefonálnak azért, mert segítséget szeretnének kérni a kutyájuk állatorvosi kezelésében, esetleg a műtétben. Van olyan, hogy egy napon akár több segítségkérés is érkezik. Sajnos az anyagi helyzetünk nekünk sem teszi lehetővé, hogy a menhelyi kutyákon kívül még a lakosság kutyáit is segítsük az állatorvosi kezelésben.
Nálunk is rengeteg az ellátásra váró kutya, akiknek nem győzzük fizetni a gyógyszereit, műtéteit, így tehát a lakkosság megsegítésére semmi sem marad, mi ezt a pénzt a menhelyi kutyák ellátására kapjuk, és arra is kell fordítanunk.
A minap azonban egy olyan segítségkérő telefonom volt, ami most is nagyon megvisel. Mégsem tutam segíteni, hiszen akkor mi alapján nem segítünk másokon?
Újszegedről telefonáltak egy fajtatiszta puli ügyében, és meg is jegyezték, hogy fajtatiszta kutyáról van szó, tehát nem is holmi kis keverékről, hanem egy jóval értékesebb kutyáról. Már itt éreztem, hogy nem ugyanazt a világot látjuk!
A telefonáló a hét közepén kért segítséget, elsőre nem is értettem mit szeretne, úgy, hogy a saját kutyája már hét elején is beteg volt.
Először elmondása szerint a szomszédait kérdezte, hogy szerintük mi lehet a kutyával, aki elvonul, illetve egy bokor alatt fekszik. A szomszédok persze nem tudták megmondani, így aztán várt még pár napot a telefonáló, mielőtt cselekedett. Elmondása szerint a kutya napok óta ilyen, és most ő nem is tudja mit csináljon. Azt gondolta, hogy a tünetek alapján majd én megmondom mi a baj. Persze olyan nagyon sok információ a tünetekről sem volt, egyszerűen annyi, hogy beteg.
Elmondtam, hogy én nem vagyok állatorvos, de az állatorvosok sem szoktak vizsgálat nélkül diagnózist felállítani, tehát hívni kell sürgősen egy állatorvost, vagy bevinni egy jól felszerelt rendelőbe-én ez utóbbit javasoltam erősen. Aztán állatorvosok elérhetőségét kérte, miközben kiderült, hogy a kutya tíz év körüli, mégsincs állatorvosuk. El tudom képzelni, hogy volt a kutya évente oltva.... Gyanítom, hogy egész életében nem látta még orvos, hiszen akkor csak nem adta volna fel ennyire a feladatot felhívni bárkit.
Aztán a beszélgetés már abba az irányba terelődött, hogy bizony neki nincs most pénze ilyen kiadásokra, meg egyébként is kevés pénzből kell élnie, tehát az volna a legjobb, ha mi kifizetnénk helyette az orvosi kezelést. Persze volt egy olyan érzésem, hogy ez csak egy próbálkozás, hogy hátha ingyen megoldódik a kezelés, így több marad a kasszában. Szívem szerint, kizárólag a kutya miatt szerettem volna segíteni, de ahogy mondtam, nekünk is meg kell gondolnunk minden centet, hiszen a benn élő állatok ellátása az első számunkra.
Nem csak állatorvosi kezelésben, hanem ivartalanításban, mikrochipezésben, az éves veszettségi oltás kifizetésében is kérnek tőlünk segítséget, ahogyan műtétre is. Bárcsak tudnék olyan alapítványt, egyesületet, bármit javasolni, ami olyan jól áll anyagilag, hogy jut a lakosság kutyáinak gyógykezelésére is. Olyan alapítványt, ami nem a túlélésért küzd, de nem tudok!
Az egyetlen megoldás, ha felelősen döntünk, ha mérlegelünk, hogy belefér-e egy állatorvosi kezelés a költségvetésbe, illetve szánunk-e egyáltalán ilyen kiadásokra. Mert ha nem, ha a kutya csak azért kell, hogy őrizze a házat, vagy legyen mivel játszania a gyereknek, akkor inkább keressünk más megoldást. Mert az állatok néha megbetegszenek, és orvosra van szükségük. Néha csak egyszerűbb fertőzések, ami gyorsabban orvosolhatóak, és nem kerülnek súlyos tízezrekbe. De sajnos előfordul, hogy komolyabb a baj, és jóval magasabbak lesznek az állatorvosi költségek. Akinek kutyája van, annak költségei is lesznek, és most nem az eledelről, fekhelyről és pórázról, valamint az oltásokról beszélek,mert azzal előre kell számolnunk, azok mind előre látható, várható kiadások.
Ahogy mondom, kutyát tartani nem kötelező. Gondoljuk meg, hogy valóban nem fogjuk-e sajnálni a pénzt az ilyen kiadásokra.
Hétfő
A reggelek még olykor elég hűvösek, illetve most nem panaszkodhatunk, van csapadék bőven. Ha valaki ki nem állhatja az esőt és a hideget, az Kira, aki már több hónapja a menhelyünk vendégszeretetét élvezi. Kira szívférges, sokáig küzdöttünk az étvágytalanságával, rossz közérzetével, vékonyságával, de állapota szépen lassan javul, és már nagyon sokat felszedett magára, ennek ellenére még mindig nagyon vékony.
Kira előszeretettel követ minket az irodáig és zörgeti addig a konténer oldalát vagy a kaput, amíg nem vesszük a lapot, hogy ő be akar jönni,mert nem óhajtja a szeles időt, vagy az esőt. Kira egyébként nagyobb termete ellenére ideális lakáskutya. Nem rombol, nem csinál semmit, csak egy kényelmes kis zugot keres magának. Nem is hangos, és teljesen szobatiszta, úgyhogy minden adott ahhoz, hogy végre valaki adjon neki is egy esélyt. Kira elsősorban olyan gazdit keres, aki tudja neki biztosítani, hogy minél többet benn lehessen!
Kedd
Időről időre ki kell pakolnunk a raktárunkat, hogy átnézzük az eledeleket, rendszerezzük őket, szétválogassuk a készletet. A raktár hátulján található eledeleket előre kell pakolni, mert ha mindig ugyanonnan szedjük az élelmet, akkor a hátsó részen lévő eledel esetleg tönkre is mehet. A mindennapokban arra nincs lehetőség, hogy mindent átnézzünk és nagytakarítást tartsunk, de most itt volt az ideje, hogy ezt megtegyük. Az egész raktárkészletet az utolsó falatig kipakoltuk, és rendszereztük, és nagyon igyekeztünk befejezni, de még másnapra is volt tennivaló.
Szerda
Ahogy már említettem, az eddig szokásos csütörtöki kutyaoltás ettől a hónaptól szerdától lesz esedékes az ellátó állatorvosunk egyéb teendői miatt. Mivel hosszú-hosszú évekig a csütörtök volt az állatorvosos nap, így még nekünk is szoknunk kell az új helyzetet. Ma az állatorvosunk 14 kombinált oltást, 2 mikrochipet, a veszettsége elleni oltást, valamint 6 parvó elleni vakcinát osztott ki.
Csütörtök
Ma egy rossz fajtaválasztás élő példája érkezett a menhelyre. Lia állítólag a családja álma volt, ezért is vásároltak huskyt. Lia azonban megkeserítette a családja életét, mert folyamatosan szökött, ráadásul állandóan kárt tett a szomszédok jószág állományában. Azt mondták, hogy a szomszéd birkát is leölte, és ez volt a hab a tortán, elhatározták, hogy mennie kell. Így aztán Lia a menhelyre került. Őszintén szólva ezt a kicsit félszeg, igencsak vékony kutyust nem nagyon tudom elképzelni, amint elkap és megöl egy birkát. A leadás indoka mindenesetre ez volt, ezt el kell fogadjuk, de kicsit nehéz elképzelni.
Következő beköltözőnk pedig egy komplett család, mamakutya és 6 pirinyó kislánya, akik mindössze pár naposak. Szuszi, a mamakutya gazdija egészsége nagyon leromlott, és kórházba került, onnan pedig otthonba fog költözni. Amíg a gazdát a kórházban ápolták, addig Szuszi válagra hozta a kicsinyeit, szám szerint 11 kölyköt. A gazdi testvére segítséget kért, így egyik önkéntesünk szállította be a kutyusokat, de sajnos csak hat kiskutya volt életben. Szívből reméljük, hogy ők túl fogják élni!
Péntek
Ma dr. Sebő Ottó rendelőjébe utaztunk Pálmával, Lucával és Zsömivel. Zsöminek feltáró műtétre lesz szüksége, Lucát vissza kell vinnünk egy másik alkalommal kontrasztanyagos vizsgálatra. Pálma pedig gyógyszereket kapott, diszpláziája miatt fájdalmai vannak.
Eközben Lóri kutyánk Szegedre gazdisodott, továbbá újabb kutyus érkezett a gondozásunkba, aki tőlünk a Dukát nevet kapta.
Őt Bordányból fogadtuk be, az általános iskola előtt bóklászott, ráadásul úgy tudjuk, hogy egy gyereket is megkapott. Nálunk a kutyus teljesen barátságos és együttműködő oldalát mutatta, tehát elképzelhető, hogy ez a harapás nem is harapás volt. Sokkal inkább valami karcolás, ami nem is szándékos lehetett. Mindenesetre ilyenkor a kötelező veszettségi megfigyelés után oltva, chippelve viheti haza a gazda, de nagy esélye van annak, hogy nem is fog jelentkezni
Szombat és Vasárnap
A hétvége a nálunk megszokott módon telt: önkénteseink érkeztek a heti kutyasétáltatásra, valamint a leendő örökbefogadóink találkozhattak a kiválasztott kutyusaikkal.
Köszönjük a 182 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások