Ma reggel korai blogírásra adtam a fejem. Meg is volt az ötlet, úgyhogy gyorsan főztem egy kávét, és le akartam teríteni a plédet a dohányzóasztal elé a nappaliban, és nekifogni. A kutyák úgyis a kanapén szoktak feküdni, de nagyon igénylik a közelségem,így én a kanapé meg a dohányzóasztal közé fészkeltem magam.
Idekészítettem a laptopomat, tehát tudták, hogy valami készül. Mikor ideértem és elkezdtem a fejemben összeállított idilli kép szerint nekifogni a blognak, akkor már láttam, hogy komplikáltabb lesz a dolog:
Démon a helyén aludt, Csibi teljesen elterült a kanapén, Csuporka ráfeküdt arra plédre, amit magamnak készítettem az asztal mellé. Sziporka meg szokás szerint a nyomomban volt,és amikor a forró kávét az asztalra tettem volna épp akkor találta ki, hogy ő a hátam mögé fekszik a kanapéra.
Úgyhogy összeütköztünk, kávé kiborult, rá a lábamra meg a plédre, úgyhogy vihettem a mosásba, és kezdhettem feltörölni mindent, mert az egész nappali úszott, a lábam meg ragadt a cukortól.
Úgyhogy ezzel a lendülettel a kigondolt reggeli blogírás és az ötletek elszálltak. Úgyhogy eldöntöttem, hogy folytatom tovább végtelen szilveszteri történetemet a felelőtlenségről.
Furcsa telefonokból az év első napjaiban sem volt hiány, nagyon sokan még csak most jöttek rá, hogy valami nem stimmel, és mitől van hiányérzetük: hát nincs meg a kutya!
Úgyhogy gyorsan telefonáltak is párat. Volt olyan aki még a mikrochipről sem hallott, de olyan is akadt, aki rácsodálkozott, nem is tudta, hogy micsoda okos szerkezet ez.
Újévkor általában az optimistább emberek tele vennek tervekkel, fogadalmakkal: lefogynak, meghíznak, munkahelyet váltanak, jól beolvasnak valakinek, azt az életet fogják élni, amire valóban vágynak. De vajon hányan gondolják úgy, hogy idén megfontoltabbak lesznek? Telefonhívások alapján nem sokan.
A pár napja elveszett kutyájukat még ma gyorsan visszapótolnák valami menhelyi "korcsból". Ez szép beszélgetésindító...Nem is értik, miért nem, azt hitték "ezek" azért vannak, hogy tudjanak belőle vinni...
A legmegdöbbentőbb telefon számomra azonban egy igen idős házaspártól érkezett. Mindig két nagytestű kutyájuk volt, most mindkettő, szinte egyszerre eltávozott az élők sorából. A kérdést, hogy miért, rövidre zárták: öregek voltak!
Elmondtam nekik, hogy igen, gazdijelöltnek hozzánk úgy tudnak jelentkezni, ha kitöltik az utálatos kérdőívet, amitől ők mereven elzárkóztak, hiszen idősek, hát hogy?
Javasoltam unoka, szomszéd, akárki segítségét, de egyik sincs! Ők könnyen átléptek azon, hogy nálunk ez így működik, egy sor kérdéssel kezdtek bombázni: ugye ivartalanítottak a kutyák?
Nekik olyan kutya kell, akinél tudjuk garantálni, hogy egészséges, és a jövőben sem lesz beteg...
Olyan kutya aki jó házőrző. Esetleg kettőt is vinnének (főleg ha nem esznek sokat).
Oltva, chippelve szeretnék, és legyenek fiatalok, de már felnőttek, hogy ne legyen velük sok gond.
Nem tudják látogatni őket, egyszer kijönnek, választanak, viszik.
És ami a legfontosabb! Ingyenesen szeretnék a kutyát, vagy kutyákat, nekik nincs pénzük fizetni!
Nem célunk senkinek a pénztárcájában kotorászni, de én bizony megkérdeztem, hogy mi lesz a kutyával, ha oltást kell kapjon évente?
Az volt a válasz, hogy nem kell azt minden évben oltani, meg egyébként is szokott lenni oltási akció, arra majd jelentkeznek.
Arra a kérdésemre, hogy mi lesz ha beteg a kutya, azt a választ kaptam, hogy olyat kérnek, ami nem lesz beteg. Mintha azt meg lehetne mondani mi lesz egy év múlva. A szívféreg elleni prevenciót meg sem kérdeztem, mert tudtam, hogy ez a beszélgetés rég hamvában holt.
Tovább érdeklődtem az orvosi ellátás után, aztán végül elmondták, hogy a helyi állatorvos nem drága, kijön házhoz, ott mindent meg lehet oldani. Hát persze!
Az ügyelet szóba sem jöhet, arra nem költenek, a kutya ne legyen beteg. A többi sem volt az soha!
És mi történne ha esetleg mégis műtétre szorulna? Hát elaltatnák, hangzott az egyszerű válasz! Ilyenre nem tudnak pénzt áldozni, szenvedni nem hagynák. Ha tehát mondjuk felvágja a lábát, ami nem tud meggyógyulni magától, mert túl nagy sérülés, akkor véget vetnének a szenvedésének.
Aztán jöhet a következő kutya, hiszen ők (is) értünk vannak.
Mivel nem jutottunk közös nevezőre, így elbúcsúztunk, és elmondták, hogy akkor majd az utcáról fognak szerezni egy kutyát, az legalább ingyen van. Jeleztem, hogy az utcáról befogadott kutyára is költeni kell, de hajthatatlanok voltak. Nekik ingyen kutya kellett, aki sohasem lesz beteg.
Én is ezt kívánnám minden kutyának, de mind tudjuk, hogy ez lehetetlen. Azt is jól tudjuk, hogy az állatorvos nem tud ingyen dolgozni, mert neki is fenn kell tartania magát, a családját. A kutyatartás költséggel jár. És nem csak az évi veszettségi oltásról, prevenciós szerekről beszélek. Felsorolni is nagyon hosszú, hogy mi mindenre van szüksége egy kutyusnak. A kutyatartás nem kötelező. Egy vállalt felelősség. Addig viszont, amíg egyes házaknál egyik jön, másik megy, addig tele lesznek a menhelyek és az utcák.
Hétfő
Az év első napját kutyabefogadással kezdtük. Önkéntesünknél, Vikinél töltötte az éjszakát. Őt egyébként szilveszterkor szedték össze a vértónál. Béketelepről rohant el odáig a zűrzavaros éjszakán.Mondanom sem kell, hogy nagyon fél a durrogástól. Mivel egyik szemére nem lát, így mi egy kicsit kalózos nevet adtunk neki, ezért lett Jack. Egyébként pedig egy tüneményes, bújós, végtelenül embercentrikus kutyus.
Kedd
Szép lassacskán visszatér minden a normál kerékvágásba, a petárdák lassan elfogynak, a hangok elcsendesednek. Az új év is kezd kicsit hétkönapivá válni. Ez persze nem baj, jó visszatérni a hétköznapokhoz. A menhely ugyan egy erdőben található, de a zaj elhallatszódik ide, még ha nem is olyan hangosan. A minap éppen Chester és Szifon barátságát figyeltem, ahogy élvezik a kevéske napsugarat és a nyugalmat. Olyan jó volt ezt látni az elmúlt napok őrülete után.
Szerda
Ma egy olyan kutya érkezett hozzánk, aki nem a szilveszteri petárdázás és tűzijáték miatt veszett el, hanem egyszerűen az emberi felelőtlenség miatt. Őt körülbelül két hete találták Domaszéken. Mivel chipje nem volt, és nem jelentkezett seni érte, ezért ma hozzánk került. Mi egészen biztosan találunk neki gazdit, mert egy kedves kutyus, ráadásul igen szép is. Az telejesen biztos, hogy tartozott valakihez.
Az emberek többsége azért tiszteli legalább valamennyire a törvényt. A mikrochip 2013 óta kötelező, tehát éppen tíz éve. Ez ugyanúgy beletartozik az állampolgári kötelezettségeink közé, ahogy a buszon jegyet váltani, vagy ahogyan a boltban kifizetni amit vásároltunk, függetlenül attól, hogy élőlényről van szó.
Csütörtök
Van ami nem változik. Ilyen például dr. Farkas Attila érkezése minden héten csütörtökön, hogy a szokásos heti vakcinázást megtegyük.
Most 5 veszettségi-kombinált oltást, 4 veszettségi oltást, 10 kombinált oltást, valamint két mikrochipet osztott ki.
És ha már az állandóságról beszélünk, önkéntesünk, Melinda évek óta, hétről-hétre a segítségünkre van csütörtökönként,de ha szükséges a hét bármely napján. Köszönjük neki!
És akkor ne feledkezzünk meg másik állandó önkéntesünkről, Józsiról sem, aki szinte az egész hetet végigdolgozza a menhelyen ha esik, ha fúj!
Péntek
Ma Ásotthalomról érkezett hozzánk egy kutyus, aki még kölyök, habár már mikrochipje kellene, hogy legyen. A 7-8 hónap körüli barátságos kutyus ugyan chippel nem rendelkezik, ellenben bolha és kullancs szép számmal van benne. Még december közepe körül ment be egy tanyára menedékért. Biztosan neki is volt gazdája, hiszen kézhez szokott, barátságos. Azt viszont aligha hiszem, hogy túlsokat foglalkozott vele.Tőlünk a Kökény nevet kapta.
Szombat és Vasárnap
Rafi életében ma nagy változások következtek be, hiszen még eglszen pici korában került a menhelyre, és azóta itt él. Ma azonban saját családjával Szegedre költözött. Boldog gazdis éveket kívánunk!
Természetesen a heti kutyasétáltatás sem maradt el, aminek a kutyák, önkéntesek egyaránt nagyon örültek. A sétáltatást azonban beárnyékolta, hogy idős kutyánk, Igor szombaton gyengélkedett. Ő már sokszor került az utóbbi időben rossz állapotban, szteroid kúrán is átesett. Igornak elsősorban mozgásszervi problémái vannak, ami idős kora és nagy testmérete miatt már egyre gyakrabban fordul elő.
Köszönjük a 180 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások