Ez a hét nem bővelkedett eseményekben, melyek érdekfeszítőek lennének az olvasók számára, mégis azt mondom, hogy cseppet sem mondható, hogy unalmas héten vagyunk túl.
Azt már sokszor leírtam, hogy a menhelyen gyorsan pörögnek az órák: takarítás, etetés, napi teendők ellátása, egy kis pakolászás és vége is van a napnak.
Van amikor nem sok hívás érkezik, és van amikor egész nap csörög. Korábban kész látványosság, ingyen program volt a menhely, mindenki jött, amikor kedve tartotta, és nézelődhetett.
Mivel ez a program kezdett az állatok ellátásának rovására menni, így elhatároztuk, hogy nyílt napokat fogunk tartani, amikor az emberek kedvükre nézelődhetnek, mi pedig programokkal tesszük még érdekesebbé ezt a napot. A menhely a többi napon nincs nyitva a nézelődők számára.
Ilyenkor természetesen az örökbefogadók időpont egyeztetésre érkeznek, és a menhely ugyanúgy működik, kutyákat veszünk át, adományokat pakolunk, de a munkánkat nem szakítjuk meg mert éppen szép napos idő van, és valaki programot szervezett a gyerekeknek a menhelyen a mi tudtunk nélkül.
Sajnos annak ellenére, hogy a nyílt napok erre a célra lettek beiktatva a menhely életébe, még mindig van, aki azt gondolja, hogy őt nem szoríthatjuk keretek közé.
Reklamál, mert neki nem jó az időpont, vagy mert sokan vannak, vagy csak ő most akar és nem máskor. Sok esetben ezt a menhely előtt intézi, hiszen most épp erre járt és most jutott eszébe szétnézni.
Sok esetben nem csak ilyen problémák miatt áll a munka. Volt olyan, aki az állatorvosi vizit napján, épp amikor az állatorvossal a kutyaoltást bonyolítottuk, akkor esett be egy raklamáló pár. Ők úgy gondolták, hogy gyorsan revansot vesznek még a dolgozókon amiért nem kaptak kutyát.
Ezen mèg mindig elképedek, hogy milyen mennyiségű sértettség áramlik felénk egy tisztelettudó elutasítás után. Aki nem tud tőlünk örökbefogadni az elkezdi sértegetni a dolgozójat, akik a munkájukat végzik. Rosszat kívánnak a kutyáknak, akik közül ő is egyet akart volna magának.
Rögtön azzal fenyegetőzik, hogy az adó 1%-át nem fogja nekünk adni.
Mi nem sértegetünk senkit, egyszerűen csak jogunk van eldönteni, hogy kinek és milyen körülmények közé adunk örökbe azok után, hogy a kutya nálunk élt hónapokig. Nekünk van egy szemléletünk, és ugyanolyan szemlélettel rendelkező személyekre szeretnénk rábízni a mentett állatunk további sorsát. Ez ennyire egyszerű.
Attól, mert valaki kijön a menhelyre és kiabál az ott dolgozókkal, még ugyanúgy nem fog változni a véleményünk, sőt még rá is erősít a döntés helyességére. Az időt amit a dolgozó arra kénytelen áldozni, hogy meddő vitát folytasson, csak az állatoktól vesszük el. Persze néhány elejtett mondat után azt érezzük, hogy nem is ők számítanak. Csak az hogy egy ember a másikon levezesse a frusztrációját.
Hétfő
a blogomban általában az új kutyákat mutatom be, vagy azokat a kutyákat, akikkel éppen történt valami. Ma egy kicsit rendhagyó lesz a blogom, ugyanis a most bemutatott kutyák viszonylag régen a menhelyünk lakói, és még hamostanában nem is történt velük semmi különös, ők szépen csendben azóta is nálunk élik az életüket.
Ilyen Dragon is, akinek a bekerülése nagy visszhangot kelltett, mert csontsoványan magára hagyták egy tanyán, a tulajdonos ellen történt feljelentés is. Dragonról kiderült, hogy nyelőcső lefűződése és következményes nyelőcső tágulata van, tehát porrá őrölt táppal kell etetnünk naponta többször kis adagokban, úgy hogy közben neki két lábon kell állnia.
Dragon a tetszetős külleme miatt gyorsan talált volna minden kis körmére gazdit, de ezzel a betegséggel senki nem vállalta. Ő azóta is a menhelyen él, viszont idő közben nagyon szépen megtanult így enni, és sikerült végre súlyban is utólérni a normális testalkatú kutyákat.
Őt szeretném most megmutatni.
Kedd
Vicuskáról éppen a közelmúltban számoltam be új frizurája miatt, hiszen egy igazán tetszetős kutyává változott az öreg hölgy. Ő egyébként hónapokkal ezelőtt érkezett hozzánk egy önkormányzat segítségével. Akkor nagyon lepusztult állapotban volt, csapzott bundával. Azóta kiderült, hogy szívférges, túlesett az ivartalanításon, megkezdődött a kezelése, és kerestünk helyet neki a nagyházban. Sajnos ott több kennelt is ki kellett próbálni, ugyanis sehol nem találta a helyét. Orvos is vizsgálta, mert mindig olyan kedvetlen volt, de nem találtak semmi egészségügyi gondot nála.
Aztán szép lassan rájöttünk, hogy ő a nagy nyüzsgést nem bírja, így kivettük onnan, és egy udvarba költözött. Azóta Vicuska éveket fiatalodott...
Szerda
Ma dr. Sebő Ottó rendelőjében jártunk olyan kutyusokkal, akik a hétvégén gazdisodni fognak, de betegségük, koruk miatt szükség van még egy egészségügyi vizsgálatra.
Katka szívférgesség miatt szívultrahangra utazott, ami negatív lett, továbbá idős kora miatt csináltattunk neki egy vérkéept, ami tökéletes lett.
Mustár szívférgesség miatt járt szívultrahangon, neki is negatív lett az eredménye.
Ugyan korábban Bobi is szívférgesen érkezett hozzánk, de ő azóta már meggyógyult, de korában adódtak más problémái is az egészségével. Ő hallójárat kiírtáson volt korábban füldaganat miatt. Ezt ellenőriztettük, de szerencsére mindent rendben találtak nála.
Ő egyébként már hosszú ideje az előkészítőnk lakója. Kiváló kapcsolatot ápol a többi kutyával, és ugyan hosszú idő után, de az embereket is nagyon megkedvelte. Ő és társai évekkel ezelőtt egy tanyáról lettek kimentve, teljesen szocializálatlanok voltak. Azóta már sok idő eltelt, és Bobi is rájött, hogy jót akarunk neki. Bobi nemcsak lelkileg, testileg is sok problémával küszködött. Szívférgesség, hallójárat daganat, de szerencsére minden problémáját sikerült megszüntetni.
Ma a szokásos kutyaoltáson menhelyünk állatorvosa 16 kombinált oltást, 3 veszettség elleni oltást valamint két mikrochipet osztott ki.
Csütörtök
Ma Kira, Száva és Néró utazott dr. Sebő Ottó rendelőjébe vizsgálatra.
Kirán azt vettük észre, hogy nagyon fáradékony, gyakran rossz kedvű. Mivel szívférges, és kezdetben nagyon étvágytalan volt, így csináltak egy szívultrahangot. Sajnos a szívében több férget is találtak, ez okozza Kira fáradékonyságát. A kezeléseit folytatni kell természetesen, még nagyon hosszú út áll előtte.
Néró a hajéltalan gazdja halála miatt került a menhelyre, és mivel nem ápolt túl jó kapcsolatot a társával, így szétválasztottuk őket. Néró az előkészítőben kiválóan érzi magát, de ő rendszeres állatorvosi felügyletet igényel, ugyanis nagyon elhanyagolt állapotban volt. Szívférges, bőrgyulladása van, erre többféle gyógyszert kap. Fülgyulladását is naponta többször kell kezelni. Már korábban megállapították, hogy egyik lába eltörött, amit nem lehet műteni, viszont most egyáltalán nem használja, így újra orvoshoz vittük. Kiderült, hogy a korábban eltörött lába most újra törött, amit természetesen nem lehet műteni. Tartózkodnia kellene az ugrálástól, de ezt sajnos Néróval képtelenség megértetni. Ugrál mindenhová ahová csak lehet. Legkedveltebb helye egyébként a dolgozói székek egyike. Amióta itt van az előkészítőben, azóta határtalanul boldog, és mindig azt keresi, hogy kinek kedveskedhet egy picit. Mindemellett hihetetlen fotogén is.
Száva röntgenre érkezett gyenge hátsó lábai és rozoga járása miatt. Sajnos nem csak a lábaival, a csipőjével is probbléma van, ami a korának köszönhető. Fájadlomcsillapítóval tudunk tenni a közérzete javulásának érdekében.
Ha még mindez nem volna elég mára, a tegnap oltást kapott kölyök, Zoknis lebetegedett, így őt elkülönítve kell kezelnünk parvó miatt.
Köszönjük állandó önkéntesünknek, Melindának a mai egész napos segítségét!
Péntek
Reggel az első dolgunk az volt, hogy trappoltunk a betegszobába ÍZoknist megnézni, de sajnos már nem volt életben. Megdöbbentünk, le voltunk sújtva, hiszen ez volt a harmadik oltás, amit kaptak. Az első oltást még menhelyen kívül felvették, a második már itt nálunk kapták, ahogy tegnapelőtt a harmadikat is. Eddig semmi probléma nem volt, így értetlenül állunk a dolgok előtt. Nyugodj békében Zoknis!
Szombat és Vasárnap
Bármennyire is elképzelhetetlennek érezzük, hogy az idő nem áll meg, bizony mégis így van. Amíg mi Zoknis halálán agyaltunk, addig Piros, Perge, Zizi, Mustár, Bobi, Kugli, Dani, Dukát, Katka, Csipi, Cuki, Norma és Üde Németországba, Fürtös pedig Ausztriába utazott a gazdijaihoz. Nekik nem hogy nem állt meg az élet, hanem egy teljesen új kezdődött.
Emellett a szombati kutyasétáltatás is elmaradhatatlan része a menhelyi életnek, hiszen az élet megy tovább, bármennyire is nehéz ezt elhinni.
Köszönjük a 177 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások