A hèten a rekkenő hőségé volt a főszerep, amiről már írtam, hogy mikènt tudjuk viszonylag komfortosabbá tenni kedvenceink èletèt.
Nagy forrósàgban kimarad nálunk a séta. Ennek az az oka, hogy ez a kutyàk kedvenc programja, és ilyenkor képesek arról is elfeledkezni, hogy túlhevülnek. Nem èrdekli őket semmi, csak a séta. Az ő egészségük vèdelmében tehát nyàron sajnos előfordul, hogy kimarad egy-két alkalom,sőt akàr még több, ha az èrdekük úgy kívánja.
Most viszont nem is a forróságról szeretnék írni, hanem a menhelyi önkènteskedésről. Noha ez is volt már téma a blogban,azért viszonylag ritkán kerül szóba,hogy mit is jelent nálunk önkénteskedni.
Először is, a menhelyi önkénteskedés alsó korhatára 16 év. Ez azért van így, mert a menhelyünkön élnek olyan kutyák,akik azért kerültek be, mert a gazdásjuk nem boldogult velük. Emellett nálunk a legkevesebb kutya pont a 20 kiló alatt cukiságokból van. Inkábba nagytestű,sokszor domináns természetű kutyák aránya a számottevő a csapatban. Azért lássuk be, ilyenre nem feltétlenül van mindenki fizikailag felkészülve. Sok embernek már ezeknek a nagy kutyáknak a látványa is félelmet keltő. Nem szabad elfelejteni,hogy sok kutya hosszú hónapokig, akár évekig él nálunk, így nem csoda,hogy a benn élő kutyák saját területüknek tekintik a helyüket.
Az önkénteskedést két külön részre kell választani, először a kevésbé népszerű részét mutatnám be,erre a legkevesebb ember jelentkezik. Ez a kenneltakarítás, etetés, fésülés, mosogatás, napi teendők. Piszkos munka,sok kosszal jár.
Most az etetésre sokan felkapják a fejüket,hiszen rengetegen jelentkeznek nálunk a kutyusok etetésére, csakhogy ez nem egyezik meg a vadasparkokban látható kis idilli csemegezéssel, amikor a kiskecskék aranyosan elveszik a gyerekek kezéből a szépen előre felszeletelt répát.
Itt sok rossz körülmények közül mentett, egykor éheztetett kutya él, akik egyszerűen rámarnak az eledelre,és nem restek olykor még a táljukat is bevédeni emberek, vagy más kutyák elől. A jutalomfalat adásánál ugyanez a helyzet, van olyan kutya, aki az ember fél karjával együtt bekapja a falatot. Ez nem feltétlenül azért van,mert agresszív. Lehet csak simán mohó is egy kutya, de ettől függetlenül nagyon könnyen sérülést okoz.
Mi minden hónapban jutalomfalatba rejtett szívféreg elleni tabláttával etetjük a kolléganőmmel a kutyákat. Első kézből tudunk róla beszámolni, hogy sérülések nélkül nagyon nehéz megúszni. A gyógyszer beadására egyébként külön taktikát alkalmazunk.
Nálunk mindenhol kutya van, nincsenek átjárók. Udvarról udvarra jutunk, tehát figyelni kell az ajtó csukásra, valamint,hogy mindenki azon a helyen maradjon, ahol erdetileg a helye van.
A másik önkéntes program jóval népszerűbb. Ez a kutyasétáltatás. Persze ezt sem úgy kell elképzelni,hogy szép türelmesen,boci szemekkel végigvárják kutyák, amíg nyakörv kerül rájuk,majd szépen csendben végigsétálnak egy útvonalon és boldogan visszamennek a helyükre.
A valóságban ilenkor teljes transzban vannak, annyira várják a sétát.
Ugrálnak, csipkednek, kiveszik az ember kezéből a pórázt, karmolnak és csaholnak,mert alig várják,hogy jól körbeszimatoljanak. A séta nem úgy zajlik,hogy szépen nyugodtan végigsétálnak, inkább az első pár percben végigvontatják az embert,mert az sem tudják mit szaglásszanak. Aztán jön a következő kör a következő kutyussal.
A séta közben nagyon sok mindenre kell figyelni:
Jöhet az úton autó, olyankor félre kell húzódni
Ellenőrizni kell,hogy a nyakörv nem túl szoros,vagy laza
A póráz karabiner részenek is rendesen kell csatolódnia
Nem szabad túl közel menni más kutyákhoz,mert nem minden kutya barátságos az összes többi kutyával
Az egy helyen élő kutyák egyszerre sétálnak
Figyelembe kell venni,hogy egyszerre túl sok új önkéntest nem tudunk fogadni,hiszen ki kell ismerni,hogy melyik önkéntesre milyen típusú kutya bízható. Mivel fizikailag is nagyon megerőltető a sétáltatás, így azt is figyelembe kell venni,hogy nem mindenki egyformán terhelhető.
Az első pár alkalommal még senki nem fogja tudni feltalálni magát, átlátni a szabályokat.
Az önkénteskedés arról szól,hogy ellenszolgáltatás nélkül segítünk másoknak, jót cselekszünk. Ez persze a mi lelkünknek is jó,de itt elsősorban azt kell figyelembe venni,hogy a sétáltatás a kutyákért van. Nekünk ők az elsők,az ő érdekeik élveznek prioritást. Tehát csak egy bizonyos fokig tudjuk figyelembe venni az emberek egyedi kívánságait,hiszen ha mindenki csak a saját kis kedvenclt sétáltatná, akkor biztos lenne olyan kutya, aki hatszor is sétálhatna egy nap,míg mások egyszer sem.
Az önkénteskedés tehát nem arról szól,hogy az egyedi igények és kívánságok teljesüljenek, hanem arrról, hogy ezeknek az állatoknak jobbá tegyük az életét,még akkor is, ha ha így be kell tartanunk azokat a szabályokat.
Hétfő
Ma Odri kutyánk Hódmezővásárhelyre gazdisodott,míg a menhelyen maradt kis társai azon igyekeztek,hogy valahol le tudják magukat hűteni. Minden lében kanál Fütyesz kutyánk például kreatívan megoldotta ezt a problémát. Beköltözött a medencébe, és nyakig elmerült benne. Egyébként a Fütyesszel együttélő többi növendék kölyök hozzá hasonlóan imád fürdőzni, ezért náluk egyszerre két kád üzemel,és nem győzzük utántölteni a vizet.
Kedd
Egy igen fiatal labrador került ma a gondozásunkba,egy teljesen klasszikus történettel. Idősödő gazdája kérte a kutye elhelyezését,mert elmondása szerint túl aktív neki. Hozzáteszem, a kutyus valójában felelős gazdához került: beoltatta,chippeztette, az ajánlott védőoltásai is megvannak, ráadásul még ivartalaníttatta is,gondolom annak reményében,hogy talán lecsitul. Azt azonban az emberek többsége elfelejti,hogy mindannyian öregszünk. Nem ugyanaz 30 évesen és hetven évesen magunkhoz venni egy kölyökkutyát. Figyelembe kell venni,hogy nem a kutyák "romlottak" el időközben,hanem csak a mi életvitelünk,tempónk változott meg.
Sokszor egyébként az unokák, gyerekek kényszerítik a nagyszülőt arra, hogy kutyát vállaljon, mert így nem lesz egyedül. Nem a kutya vállalással van gond, a fontos, hogy belássuk,hogy egy korban, habitusban hozzánk passzoló kis kedvencet válasszunk, ne pedig egy 6 hetes cukiságot a piac mögött egy autó csomagtartójából.
Sokszor az is gond,hogy a segítségkérő nem látja be, hogy ő maga változott már meg, hanem egyértelműen a kutyát hibáztatja a sok csínytevésért. Sajnos gyakran nem képes szembenézni az ember az idő múlásával,épp ezért újabb és újabb kiskutyákat képes hazavinni, akik szintén nem a várt viselkedést hozzák. Ebben az esetben azt gondolom,hogy a gazdi volt annyira tudatos, hogy ne essen még egy ilyen hibába,de sok más esetben erről nem vagyok tökéletesen meggyőződve.
Szerda
Az ilyenkor szokásos menhelyi állatorvosos napon dr. Farkas Attila 12 kombinált oltást, 6 mikrochipet, 5 veszettség elleni oltást, valamint 7 knnelköhögés elleni vakcinát osztott szét.
Mai munkánkat Alexa önkéntesünk segítette, aki Isidót és Felséget fésülte ki. Már mindkettejükre nagyon ráfért egy alapos fésülés, bár ami azt illeti, ilyenkor szinte kéthetente újra termelődik ez a mennyiség.
Csütörtök
Ma igencsak mozgalmasra sikerült a napunk, így aztán extra kösznet illeti meg Melinda önkéntesünket, aki ma besegített nekünk.
Korán reggel indultunk három kutyusért a szegedi ebrendészetre. Ez alkalommal három kutyus költözött át a menhelyre. Drazsé kutyus idősebb korú, látszódik,hogy nem bővelkedett a jóban eddigi élete során. Ellenben nagyon-nagyon kedves.
Bagi és Merész nála óvatosabb, jóval félősebb. Bagiról nem sokat tudunk, annyit,hogy ő a legfélősebb a trióból, illetve,hogy egy fiaal lány kutyusról van szó. Minden mást pedig majd az idő megmutat vele kapcsolatban.
Merész pedig hozza a szokásos husky viselkedést. Keresi a szökési útvonalat, ráadásul most az új helytől, új helyzettől is eléggé meg van ijedve. Igen, már a második huskyt hozzuk át a gyepmesteri telepről, de még mindig nem azért, mert gyűjtjük a már meglévő tucat husky jellegű kutyánk mellé, hanem mert most neki(k) kellett a segítség. Nyilvánvalóan egy szökős kutyát még nekünk is igen nehéz feladat biztos körülmények közé örökbeadni,nemhogy egy gyepmesteri telepen. Úgyhogy Merész sokadik huskyként keresi nálunk felelsősségteljes gazdiját.
Két vélhetően testvérkutyus érkezett hozzánk Üllésről. Együtt kóboroltak,és a legyek teljesen szétcsípték a fülüket. Természetesen nincs bennük mikrochip, a nevüket is tőlünk kapták. Múltjukról semmit nem tudunk. Annyi biztos,hogy két aktív, vidám és barátságos kutyus.
Délután a Vezér Állatorvosi Központban járt Pajti kontroll vizsgálaton, ahol megjegyezték,hogy óriási változást sikerült nála elérni mind mentálisan,mind egészségügyi szempontból. Említést tettünk a kis hólyagjáról,ami pár napja ismét kijött a bőrén. Sajnos ez még mindig a rettentően elhanyagolt fertőzésének a következménye. Az antibiotikum kúrát így meghosszabbították,viszont a kenegetés és napi fürdetés immár elhagyható neki.
Kenó kutyánkat is bevittük vizsgálatra,mert enyhén fájlalta pár napig a lábát. szerencsére nála nem találtak semmi bajt,csak valószínűleg kicsit meghúzódhatott a lába,mert a térde valamivel lazább,mint a megszokott.
Péntek
Ma viszonylag nyugalmas nap volt a menhelyen. Mindenki pihent,és az árnyékot kereste. A szokásosnál is csendesebb volt minden.
Szombat és Vasárnap
A hétvégén volt Ancika nagy napja, aki mától a gazdis kutyák gondtalan életét éheti Szegeden. Sok-sok boldog együtt töltött éveket!
Tekintve,hogy igen kellemes idő volt,így kozmetikusunk, Vanda megfürdette ma a bőrproblémás kutyáinkat, Mufurcot és Zsoltit, akik élvezték a felfrissülést. A fürdetésben Anabell volt a segítségére.
Drazsét pedig megszabadította Vanda a hatalmas bundájától, aki végig egy hang nélkül tűrte a kozmetikát. Láthatóan jobban is érzi magát a nyári frizurával. Vanda munkáját Lili segítette.
Köszönjük a 180 mentett kutyus nevében,hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások