Kutyamesék 2024. júl. 8-14.

Nem is tudom, hogy miképp kezdjem a mondandómat. Ülök a gép előtt, keresem a szavakat. Amit írok,kitörölöm,majd újra nekifogok. Azt gondoltam,hogy ömleni fog belőlem a szó egy borzalmas állapotú kutya miatt, aki a héten került gondozásunkba.

Mégsem egészen tudom,hogy mit is írjak,hogy át tudjam adni azt a rengeteg információt,és el tudjam mesélni azt a mérhetetlen szenvedést,amin neki keresztül kellett mennie. Kezdem a legelején...

Hétfő
Egy szegedi benzinkútról állatbarát dolgozók kértek segítséget egy igen rossz állapotú kutya miatt. Mi sajnos már minden bejelentést kétkedve kell fogadjunk,hiszen nagyon sokszor kapunk fals bejelentést. Eben az esetben a dolgozók még azt is jelezték,hogy becsukták a kutyát,mert tényleg orvosra lesz szüksége,és nem szeretnék ha elmenne. Ugyanis akármennyire tűnik rossz állapotúnak,betegnek,azért a benzinkútig is elment valahogy. 

Ennek is nagyon örültünk,mert sajnos sok esetben előfordul,hogy teljesen feleslegesen indulunk el egy kutyáért,vagy megyünk chipet olvasni,hűlt helyét találjuk,mert senki nem marad a kutyával.

Két önkéntesünk érkezett chipolvasásra,és abban maradtunk,ha nem chipes, akkor behozzák a menhelyre. A kutyus sajnos egyáltalán nem volt együttműködő,így önkénteseinknek nem volt egyszerű dolguk vele. Jelezték is rögtön,hogy biztos ellátásra van szüksége,ugyanis valóban borzalmas állapotban van.

A testén a szőr egy része hiányzik, borzalmasan vékony, illetve a farka egy része hiányzik,azt rágja is, valamint egy nagy Lyuk éktelenkedik a kutya fején. A menhelyen töltött néhány óra után már nyitáskor hívtuk a Vezér Állatorvosi Központot,hogy segítséget kérjünk neki. Most is azonnal fogadták a legújabb védencünket.

Maradjunk annyiban,hogy ők is megdöbbentek a kutya állapotán, és benn is tartották őt a rendelőben. Egész nap infúziót kap,illetve átesik a vizsgálatokon.
Ami biztos,hogy rendkívül elhanyagolt,sovány, biztosan sokat éhezett. Félénk,bizalmatlan és erős fájdalmai vannak. A  farkán és a fején lévő sérülés már régebbi,talán egy hetes lehet, ami ebben a melegben az ellátatanságban el kezdett bomlani. A fején a gennyes váladék nem tudjuk milyen mély, de már zöldes, a farkát pedig szintén azért tépkedi mert szabadulni akar a sérülésétől.

A röntgenen kiderült,hogy van egy nagyon régi lábtörése is, ami valószínűleg nem menthető,tehát amputálni kell a későbbiekben,de most sajnos ez a legkisebb gondja. 
A fején lévő seb nem egészen egyértelmű, annyi bizonyos,hogy éles tárggyal okozott neki valaki több sérülést. Az egyik ilyen sérülés pedig igen mély,és teljesen elfertőződött. Ma infúziót kap,és felkészítik a holnapi műtétre, amikor megtudjuk,hogy mekkora károsodást okozott a fején lévő seb.

Kedd 
Csöpit ma előkészítették a műtétre. Tegnap nem tudták a röntgen alapján egyértelműen megmondani a sérülés mértélét,hiszen nagymértékben begennyesedett a seb.
Műtét előtt még konzultáltunk az orvosokkal. Először az volt az álláspont,hogy először a fején lévő sebre koncentrálnak,mert életveszélyes, a többi gond, mint a farka,lába, bőre csak másodlagos. Később mégis úgy döntöttek,hogy a farkát is leamputálják még most. 
Közvetlenül a műtétet megelőzően sajnos nagyon komolyan felmerült az eutanázia lehetősége is, ugyanis a fején lévő seb a baktériumokkal nagyon könnyen utat tör magának az agy felé,ami egy iszonyú fájdalmas,szenvedéssel teli vég lenne Csöpinek. Ennek ellenére végül mégis a műtét mellett döntöttek.

Nehéz, egészen pontosan le sem tudom már írni azt a dilemmát, ami aznap délelőtt átéltünk. Többször beszéltünk az orvosokkal, mindannyian nagyon bizonytalanok voltunk,hogy etikus-e kitenni egy ilyen szenvedésnek valakit. Ugyanakkor a saját lábán ment be az állatorvosi rendelőbe,ami felülír minden mást.
Úgyhogy megtörtént a műtét, adtunk egy nagy esélyt Csöpinek,és abban maradtunk,hogy neki az a legjobb ha műtét után még kórházban marad, figyelik, és ha esetleg romlana az állapota,mert sajnos ez nagyon benne volt, akkor el kell engednünk őt.

Szerda
Időközben azért a menhelyen sem állt meg az élet. Küzdünk a forrósággal, minden létező módon próbáljuk hűteni a kutyákat. A nagy meleg elől Gizi és Virág úgy menekül,hogy együtt,közösen úgy döntöttek,hogy beköltöznek a mosdóba a hideg kőre. Mások gödröt ásnak,míg vannak,akik a fürdőmedencét nem akarják elhagyni. Pokoli ez mindenkinek.
Segítségkérés érkezett a rendőrségtől is. Ők tegnap este találtak Béketelepen a Zsámbokréti soron egy kisebb testű puli jellegű fiatal kutyust,aki az éjszakát a kapitányságon töltötte. Reggel érkezett hozzánk,de megint csak nem tudjuk hová tenni a dolgot!
A kutya nem chipes,viszont nem állítom,hogy nem törődtek vele,hiszen egyértelműen kozmetikázva van,még akkor is, ha csak otthon igazította meg valaki a szőrét,de időt szánt rá, törődött vele. A lábai és a kis pofija kivételével megszépítette valaki. Az arca nyilvánvalóan a kóborlás következtében láthatóan beszennyeződött.  A kutyust Csutinak neveztük el.

Menhelyünk állatorvosa,dr Farkas Attila ma kiosztott 17 veszettségi oltást, 5 kombinált oltást, valamint 5 kennelköhögés elleni vakcinát.

Csütörtök
Egy autó alatt árnyékot kereső kutyához kértek segítséget Szegeden,és önkéntesünk el is indult chipet olvasni. Hamar ki is derült,hogy a kutya hova tartozik,valamint hogy mikrochipes,csak éppen a gazdát nem sikerült semmilyen módon elérni. Hiába jelezték tehát,hogy hová tartozik a kutya, nem tudta az önkéntesünk hazajuttatni,mert senki nem volt otthon,vagy nem nyitottak ajtót. A kutyus a menhelyünkre került. Sajnos már nem is most először. Pár évvel korábban már hasonló okok miatt vendégeskedett nálunk két hétig. 

Péntek
Ma igazán nagy napja volt Rezső kutyánknak,akit Mórahalomra fogadtak örökbe. Őszintén szólva Rezső már elég régen a menhelyünk lakója,és tartózkodó természete miatt sorra másokat választottak helyette. Mi most úsztunk a boldogságban,hogy egy család végre neki is esélyt adott. Bízunk benne,hogy ha még lassan is, de sikerül a beilleszkedés.
Ma a Vezér Állatorvosi Központban jártunk Tamival,és kiderült,hogy korábban járt ott a kutyus vizsgálaton a szeme miatt,de ők biztosan nem műtötték meg. Az nem egyértelmű teljesen,hogy más orvos műtötte-e,vagy a szem magától húzódott vissza.
Csöpit is hazaengedték a kórházból a szükséges gyógyszerekkel, utasításokkal. Csöpi fejében most egy draincső van, amit egy sóoldattal naponta át kell mosni,hogy semmi csúfság ne tudjon ott benn megtelepedni. Szerencsére az általános állapota, a kedve az étvágya kiváló, így van okunk bizakodni. Roppant hálásak vagyunk az orvosoknak,és az őt ellátóknak,mert mintha kicserélték volna Csöpit. Legközelebb kedden kell bejönni a rendelőbe,hogy eltávolítsák a draincsövet, addig is naponta egyszer ki kell mosni a sebet,és szednie kell a gyógyszereit.

Szombat és Vasárnap
A menhelyi kutyasétáltatás a rekkenő hőség miatt ismét elmaradt. Sajnos már lassan úgy kell befejeznem a heti blogom,hogy szokás szerint elmarad a séta,de ebben a hőségben teljesen értelmetlen és veszélyes sétáltatásra adni a fejünket.
Jó hír,hogy a hétvégén két kutyánk is gazdihoz került. Mosolyt Szegedre fogadták örökbe. A másik örökbefogadott kutyánk Elli, akit mi csak Arankának hívtunk a menhelyen,és erre a névre is hallgatott. Neki már hosszú hónapok óta van gazdijelöltje, aki nagyon kitartóan várta,amíg Aranka örökbefogadható lesz,és nem mondott le róla, bármennyire rögös volt az út. Volt két emlősor eltávolítása, ami között hosszú a gyógyulási idő, ráadásul egyszer meg is betegedett Ari a menhelyen,és több,mint egy hetet kórházban töltött. Ha még az idő nem volna elég visszatartó tényező, Aranka az örökbefogadókkal végig kis utálatos,tartózkodó kutya volt,aki nem volt hajlandó barátkozni. Azt éreztette a gazdijelöltekkel,hogy neki itt megvan a saját kis élete, a kedvenc gondozója, neki nincs szüksége extra figyelemre. Nem félős volt,és elvonult, hanem egy kis határozott kis utálatos kisasszonyka. A gazdik a sok akadály ellenére nagyon kitartóak voltak,és biztosak vagyunk benne,hogy Aranka idővel nagyon erősen bekötődik az új családjához.

Ezt a történetet azért meséltem el,mert a legtöbb ember felállít magában egy idilli képet arról, ahogyan a menhelyen Ő,és leendő családtagja összenéznek,és onnantól kezdve örökké összetartoznak.

Mert a jól ábrázolt képeken csupa szomorú kutya várja a rácsok között a leendő gazdáját. Ehhez képest mi mindig azt állítjuk,hogy kevés ilyen nagy egymásra találás van. Ahhoz kell egy nyugodt,végtelenül kedves és jól kötődő kutya, akiről lehet ilyen szomorú képet csinálni. Ez a kutyus, ha kellőképpen nyugodt,és emberközpontú, akkor képes a gazdijelöltet egyetlen alkalommal elvarázsolni,de ez a legritkább. Nálunk a menhelyi kutyák nem igazán szoktak foglalkozni azzal,ha valaki érkezik a menhelyre,maximum jól megugatják. Aztán elmennek a kapuból,és mindenki éli a saját életét,játszanak, futkároznak, vagy elvonulnak a meleg elől. Ez nem azt jelnti,hogy nem vagynak saját gazdira,csak sajnos a többség nem tudja az milyen. És nem fog valamire várni, ami azt sem tudja mit kójelent, hanem éli az életét. Kihozza a maximumot a jelenlegi élethelyzetéből. Játszik a többiekkel,élvezi a nagy fák árnyékát, és a gondozókról gondolja,hogy valamiféle gazdi szerűség. Nem vágyik olyanra, amit nem ismer, vagy nagyon régen ismert. 

De a kutyákban az a csodálatos,hogy ha elérkezik a megfelelő és eltökélt ember, aki ad egy esélyt egy menhelyi kutyának, akkor ez a menhelyi kutya szépen lassan, hétről hétre, napról napra elkezdi neki adni a szívét. Szépen lassan, az új otthonában,az új életében.A titok nyitja csak annyi, hogy időt kell neki adni,és esélyt arra,hogy el tudjon kezdeni egy ismeretlen embert szeretni. Ennek egyetlen módja pedig az,ha hagyjuk,hogy megismerjen,és beengedjük őt az otthonunkba, a szívünkbe.
Örök Aranka Szeged, Mosoly Szeged 

Köszönjük a 180 mentett kutyus nevében,hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda