A heti bevezetőm témája természetesen ismét lehetne az, amiről már oly sokszor beszéltem: az idős ember, fiatal kutya örök problémája. Ezt a témát viszont éppen néhány hete említettem, és csak önmagamat tudnám ismételni, amit inkább nem teszek.
A másik, heti aktuális téma pedig a rossz fajtaválasztás lehetne, de ebben a témában nem érzem magam túl kompetens személynek. A menhelyen legnagyobb százalékban keverék kutyák vannak, sokaknál még a fajta jelleg meghatározása is nehéz feladat, tekintve, hogy a bekerülő kutyák igazi utcai mixek.
Természetesen közkedveltebb fajták, akik idehaza népszerűek gyakran megfordulnak a menhelyen. Ha nem is teljesen fajtatiszta, törzskönyves kutyák, de a fajtajelleget hordozók mindenképen.
Ami általában a jellemző-ez minden fajtára igaz-hogy az emberek hamarabb választanak küllem alapján, és nem veszik figyelembe a különböző fajták eltérő igényeit.
Természetesen hamar kiderül, hogy a szép küllem nem minden, a család életstílusától messze álló viselkedés lehetetlenné teszi a tartós együttélést. A problémák pedig csak egyre fokozódnak, így előbb vagy utóbb a család megválik a kutyától.
Ugyanez igaz lehet a menhelyi kutyákra is, ha nem fogadjuk meg a gondozó tanácsait, véleményét, hogy a család életritmusához melyik kutyus az ideális, ott is lehet nagy csalódás a vége. A keverék kutyák azonban általában több fajta viselkedését hordozzák magukban, amiről a legtöbb információt természetesen az őt gondozó emberek tudnak elárulni.
Tehát mielőtt kutyát veszünk magunkhoz, érdemes alaposan végiggindolni a fajtát, és annak jellemzőit, keverék kutyusok esetében pedig a gondozók véleményét figyelembe venni.
Hétfő
Ma Domaszékről érkezett egy kedves, barátságos tacsifiú. Pár napig kóborolt a környéken, majd sikerült befogni, és próbáltak neki gazdit keresni, ami nem sikerült, ezért került a menhelyre.
Őszintén, egy picit értetlenül állunk a történtek előtt, hiszen a tacskók, annak ellenére, hogy igen makacs természetűek, igen nagy népszerűségnek örvendenek. Elég könnyen váltanak gazdát, hiszen a kisebb testű kutyák könnyebben gazdisodnak. Tekintve azonban az önérzetes jellemüket, nem olyan egyszerű nekik hozzáértő gazdit keresni.
Kis testmérete miatt sokan gyerek mellé szeretnék őket társnak, ami sajnos nem mindig bizonyul jó választásnak, tekintve, hogy a tacsi nem annyira együttműködő. Terméstetesen itt is vannak kivételek, de a legtöbb tacskó épp a keményfejűsége miatt cserél gazdit.
Zsozsó azonban egy igen kedves természetű kutyus, azonban mégsem sikerült helyben gazdit találni neki. Természetesen mikrochipje nem volt, korábbi gazdái feltehetően nem fognak előkerülni.
Kedd
Dr. Sebő Ottó rendelőjében jártunk vizsgálatokon, szívultrahangon. Roxy és Jimi szívféregtesztje pozitív lett, a szívultrahang viszont mindkettejüknél azt mutatta, hogy nincs féreg a szívben. Rex pedig fogkőeltávolításon, valamint vérvételen járt. Szerencsére a vérkép tökéletes lett.
Ma egy fajtatiszta német vizsla került hozzánk, akinek túl sok bűne nem volt, mindössze annyi, hogy a gazdi nem gondolta itt sem végig, hogy milyen fajtájú kutyát vesz maga mellé.
A legtöbb ember küllem alapján választ magának kutyát, nem veszik figyelembe a fajtához tartozó jellemet, ami azért egy fajtatiszta kutya esetében olyan nagy meglepetést nem szokott okozni.
Persze kivételek, mint mindig, itt is vannak, de azért jó eséllyel fel tudunk készülni a fajta igényeire.
Vizslák azért már szép számmal voltak a menhelyen, és amennyiben gazditól kerültek be, ott általában a szokásos problémák merültek fel, már amennyiben nem voltak munkakutyák. Túl aktívak voltak, az aktivitásukat pedig általában önálló programok keresésével próbálták lefaragni, ami többé-kevésbé sikeres volt egy idő után: elszöktek otthonról, és mindenféle kalandokba keveredtek. Emiatt aztán gondok lettek a szomszédokkal is: megrongálták a szomszéd kerítését is, esetleg ritkították a baromfiállományt, esetleg a cicákra vadásztak, így a viszony könnyen elmérgesedett két vagy több család között, aminek rendszerint az volt a megoldása, hogy a vizsla új helyre költözhetett.
Na persze vizslák kerültek már hozzánk olyanért is, mert nem tudták őket vadászatra használni, mert féltek a lövéstől. Vagy egyszerűen túl öregek voltak már, és "leselejtezték" őket. Igen, az egykori hű vadásztárs örgségére, hálából egy leszolgált életért, menhelyre került.
Azért általában a vizslák nagyobb része családi háztól érkezik, ahol hobbi célra tartották őket, csak jellemzően elmérték a saját és a kutya igényeit, ami sok konfliktushoz vezet.
Bingó oltásokkal, mikrochippel ellátva érkezett hozzánk. Aktivitása nem egyezett a családéval, akik nem tudtak rá elegendő időt szánni, így Bingó rendszeresen megszökött. Természetesen a kerítés napi szintű javítgatása nem hozott eredményt, Bingó így menhelyre került.
Szerda
Ma igazán pörgős napunk volt a menhelyen.
Délelőtt állategészségügyi ellenőrzés volt a menhelyen három hatósági állatorvos részvételével. A menhelyi papírokat, engedélyeket, a kutyák állapotát, a mikrochip meglétét, a benn élő kutyák dokumentációját vizsgálták meg.
Ezen felül természetesen hzzánk minden héten kilátogat a hatósági állatorvosunk is, hogy a veszettségi megfigyelést, karnténozott kutyák papírjait lezárja. Ez az ellenőrzés most részletesebb volt. Ezen minden olyan menhelynek át kell esnie, ami legálisan működik.
Az ellenőrzés mellett persze nekünk készülni kellett a szokásos állatorvosi ellátásokra, az oltásokra is. Az ellátó állatorvosunk természetesen nem ugyanaz, mint a hatósági állatorvos. A hatósági állatorvos ellenőriz, az ellátó állatorvos pedig állategyészségügyi szolgáltatást nyújt: oltást ad be, adminisztál, megvizsgál.
Ma délután folytatódott a kennelköhögés elleni vakcizás, most 12 oltást osztott ki az állatorvosunk, valamint 4 kombinált oltást, illetve 3 veszettség elleni oltást.
Csütörtök
Most Ásotthalomról fogadtunk be egy kutyát, aki a gazda egészségügyi állapota miatt kényszerült elhagyni az otthonát.
Az újabb heti aktuális történet, ahol mindig csak a szereplők változnak, a történet nem: Idős asszony fiatal kutyát választ magának, majd egy év elteltével ráébred, hogy a kutya teher száára, mert nem tudja megfelelően ellátni, vagy túl aktív, fellöki, tehát élhetetlenné válik együtt az élet.
A fiatal kutyának legalább neve van, Teddynek hívta, amire nagyjából hallgat is a kutya, persze semmilyen oltása, dokumentuma, mikrochipje nincsen.
Mivel eddig nem nagyon látott a tanyavilág zárt udvarán kívül nagyon semmit, így természetesen pórázon annak rendje és módja szerint be is pánikolt, így sikítva, visítva kezdett körbe-körbe rohangálni, attól féltünk, hogy elszabadul. Rövidebb "udvarlás" után szerencsére sikerült gyüttműködésre bírni, így elhelyezni a helyén. Sajnos az is teljesen általános, hogy az ilyen kutyák halálra rémülnek az első pillanatokban, ami nem is feltétlenül a menhelyi hangzavar hibája, pusztán az új, ijesztő szituációé.
Péntek
A tegnapi napon ellenállás nélkül sikerült beoltanunk Gombócot, aki az eémúlt két hétben izgalomban tartotta a rutinos állatgondozóinkat is. Hatalmas termet, ereje, az irányunkba mutatott agressziója bizony nem volt megnyugtató. A tegnapi 2 hét karanténidő, és első oltás teljesítése után úgy döntöttünk, hogy mi is kedvezünk neki: kivittük a kennelből, és elvittük az első önálló séátra, valamint az átadó konténerhez tartozó udvaron hagytuk egy picit, hogy lemozogja a felesleges energiáját.
Gombócot sokkal jobban érdekelte az első pár perc izgalom után a mi jelenlétünk, mint a szabad mozgás az udvaron. A séta még elég kaotikus, vontató stílusban zajlik, de bízunk benne, hogy hamarosan a séta is normális keretek között fog zajlani.
Szombat és Vasárnap
A hétvégén a szokásos kutyasétáltatásé volt a főszerep.
Emellett végre Modul kutyánk is gazdira talált, ő a távoli Martonvásárra gazdisodott.
Vasárnap azzal kedveskedtünk a menhelyi kutyusoknak, hogy konzervet kaptak ebédre. Ezt sajnos nem szokott rendszeres lenni, ugyanis a konzervet jellemzően imádják, és hatalmas elánnal fognak neki az evésnek, ugyanakkor az eltúlzott mennyiség hashajtó hatású, ami senkinek sem jó. Így aztán módjával, ritkán kapnak ebből a finom falatból, viszont ilyenkor óriási csámcsogással fogyasztják.
Köszönjük a 157 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások