Az utóbbi időben felszaporodtak a negatív kimenetelű események. Igyekszünk mindig a legjobb tudásunk szerint örökbe adni, de ez a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem sikerül minden esetben. Mellesleg meg, így is rengeteg vád ér bennünket, hogy milyen nehezen adunk örökbe, és ugyan mi kivetnivalót találunk néhány jelentkezőben?
Mert ugye, ha valaki végül nem vihet haza kutyát, az illető rögtön személyeskedni kezd, sérteget bennünket, gyalázkodik, és természetesen kijelenti, hogy eddig támogatott minket,de innentől ne is számítsunk rá.
Mintha nem lenne jogunk legalább azt eldönteni, hogy milyen otthont szánunk annak a kutyának, akit hosszú hónapokig, esetleg évekig gondoztunk, szerettünk. Kicsit már olyan, mintha nekünk semmihez sem volna jogunk, viszont kötelességünk mindenkinek azonnal segíteni, tanácsot adni, a lelkét ápolni. De ugyanakkor legyünk boxzsákok, akiken ki lehet tölteni a bosszút,a frusztráltságot, akikkel lehet beszélni indulatosan, vagy lekezelően. És ha esetleg kérdezni merünk, vagy kikérni magunknak néhány élethelyzetet, akkor még inkább céltáblává válunk.
Ha valaki kutyája a mi vendégszeretetünket élvezi két hétig, mert gazdája felelőtlen volt, akkor is mi vagyunk a hibásak!
Miért nem adjuk vissza rögtön?
Egyáltalán mi ez a két hét veszettségi megfigyelés?
Most akartam bechippelni, meg beoltani, de a kutya lelépett, nem az én hibám!
Miért kell a költséget kifizetni?
Hú, hogy lefogyott Buksika itt a két hét alatt!! Biztos nem kapott enni...
Hú, remélem nem viszünk haza bolhát!
Kedves felelőtlen gazda!
A kutyája közterületen kóborolt érvényes veszettség elleni oltás nélkül, ami önmagában már kétszeres szabálysértés, mert köteles mindenki a kutyáját kerítésen belül tartani, illetve mikrochippel, évenként veszettség elleni oltással ellátni.
Amennyiben ez hiányzik, akkor a kutya megfigyelésre kerül a menhelyre, mert a törvény ezt írja elő! Nem azért, mert a menhelynek öröm gazdás kutyákra vigyázni, miközben menthetnénk azokat, akik segítségre szorulnak.
A megfigyelési idő alatt a kutya enni kap, inni kap, minden nap kitakarítunk alatta. Féreghajtó tablettát kap, valamint két hét után veszettségi oltást, és ha kell mikrochipet. Ennek költségei vannak, amit meg kell téríteni a felelőtlen tulajdonosoknak. Ez még mindig olcsóbb, mint egy bírság, ami szintén járhat(na) mellé, de erre sajnos nekünk nincs befolyásunk.
Beérkezéskor a kutyák rögtön átesnek egy külső parazitamentesítésen, mert szinte mindig bolhásak! Mi nagy hangsúlyt fektetünk a bolha, kullancs, szívféreg elleni védelemre, pont ezért a bolhairtás az első dolgunk. Itt most a szívférgességre, szívféreg elleni szűrésre és védelemre ki sem térek, mert sajnos a legtöbb "felelős gazda" még csak hírből sem hallott róla.
Úgyhogy kikérjük magunknak, amikor a megfigyelési idő letelte után a felelőtlen gazdák érkeznek a kutyájukért,és megjegyzést tesznek a bolhákra. Egy menhelyen nem kell bolhásnak lenniük az állatoknak. Apropó, ha ő kezelné a kutyáját minden hónapban, akkor nem kellene félnie attól, hogy bárhol lebolhásodik az állata. Ezek szerint azt is elmulasztotta!
Sok esetben nem nagy öröm visszaadni a kutyát, mert alig ismerik meg a gazdájukat, vagy egyáltalán nem is kötődnek hozzá. Számtalan esetben láttunk már ilyet. De ahogy a két hét megfigyelésre köteleznek a törvények, úgy arra is, hogy visszaadjuk, ha a gazda igényt tart rá, bármit is érezzünk, vagy gondoljunk.
Hétfő
Voltunk olyan szerencsések, hogy két hétig Szimatra vigyázhattunk, a tündéri tacsifiúra, akit nem volt nehéz a szívünkbe zárni. Miután letelt a két hét, őt is hazavihette a gazdája. Tipikus kerti kutya lehet, aki unatkozik, ezért a kalandot kereste. Szerencsés volt, mert majdnem elütötték, de megúszta. A gazdái is szerencsések voltak, hiszen nemrég olvastam, hogy egy férfit elítéltek, akinek a kutyája kiszaladt egy bicikli vagy motor elé. A baleset következtében a jármű tulajdonosa életét veszítette később a kórházban. Ebbe a történetbe érdemes belegondolni mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy nem kell aggódni, majd hazamegy a kutyája. Mert nem mindig megy haza. És az sem biztos, hogy egyedül ő lesz az áldozat...
Kedd
Ma Juditka kutyánk nagy napja volt, hiszen gazdisodhatott. Új gazdijai ráadásul nagyon sajnálták Brandyt, Juditka testvérét, aki a menhelyen maradt, és jelezték, ha esetleg ő is gazdisodik, akkor kiadhatjuk a telefonszámát, hogy a tesók később is tarthassák egymással a kapcsolatot. Sajnos azonban egyelőre Brandy még nem olyan szerencsés, mint Juditka, de a felajánlást egy szívet melengető gesztus volt!
Szerda
Ma a helyi ebrendészeti telepről két új kutyust vettünk át a gondozásunkba.
Pamacs fekete-fehér színű, extravagáns kinézetű kutya, aki ráadásul nagyon kedvesnek tűnik így első nekifutásra.
Pamaccsal egy másik kutyus, Picúr is megérkezett. Ő is nagyon cuki, de első nekifutásra egy kicsit tartózkodóbbnak tűnik.Mindketten igazi földszintes kutyák, akik olyan személyeknek valóak, akik nem vetik meg a kozmetika rendszeres látogatását, vagy legalábbis szeretik fésülni a kedvencüket.
Menhelyünk állatorvosa, dr Farkas Attila is megérkezett a szokásos heti kutyaoltásra. Ezúttal szívféregteszteket végeztünk, illetve kiosztott öt veszettség elleni oltást, valamint tíz kombinált oltást a doktor úr.
Csütörtök
Ma is állatorvosos napot tartottunk, de most dr. Sebő Ottó rendelőjébe vettük az irányt. Tessának űj szívféregtesztet csináltattuk, ami negatív lett. Szerencsére a vérképe idős kora ellenére tökéletes.
Csipesz szívultrahangon járt, mert neki sajnos a tesztje továbbra is azt mutatja, hogy szívférges. Szerencsére a szívultrahang nem mutatott férgeket.
Pille szintén szívféregtesztre utazott, neki negatív lett az eredménye.
Artúr kutyánk fején pedig egy hematóma keletkezett,aminek nem értjük az okát, ugyanis ő sajnos egyedül él egy kennelben, nem is tudjuk mit tett magával. Ő a többi kutya társaságát egyáltalán nem viseli el, ezért él egyedül. Éppen ezért érthetetlen, hogy miként szedett össze egy sérülést. Szerencsére a helyzet nem súlyos, pár napig antibiotikumot kell szednie.
Borzasztó nagy bánat ért bennünket, mert Leó kutyánk visszakerült a menhelyre. Neki nem sikerült beilleszkednie a családba, aminek elsődleges oka az volt, hogy Leó borzasztóan félénk, és féltették az unokákat.
Természetesen tudtuk, hogy Leó annak ellenére, hogy kölyök, nem egy egyszerű eset, de hittünk abban, hogy egy család nagyon jó hatással lehet a személyiségére. Nyilvánvalóan egy nyugodt környezet, a közvetlen szerető család egy félős kutya jellemét nagyban tudja formálni. Leó is sokat alakult, de a család úgy érezte, hogy nem tudják őt tovább vállalni, annak ellenére, hogy természetesen tudták, hogy mennyire félénk.
Ilyen esetben természetesen a csalódottságunkat nem úgy kell érteni, hogy az a problémánk, hogy Leó visszakerült a menhelyre! Sokkal inkább az, hogy az általunk legjobbnak tartott hely mégsem volt megfelelő az ő személyiségének, így tehát újra kell kezdenie a gazdikeresést ami egy visszahozott kutyusnak már sokkal nehezebb.
Péntek
Nagy indulatokat váltott ki a közösségi oldalunkon Pupi, az idős, ugyanakkor kedves kedves shar-pei története. Neki mindkét gazdija egymás után, rövid időn belül kórházba került, és nem valószínű, hogy valaha olyan állapotban lesznek, hogy újra gondoskodjanak a kutyusról. Az emberek egy részének gyanús volt, hogy egymás után mindkét fél kórházba került, dehát idős embereknél ez nem annyira meglepő, és számomra teljesen hihető. Ugyanakkor az olvasók hozzáállása is teljesen érthető, ugyanis sajnos néha én is nagyon szkeptikusan fogadom a leadott kutyákhoz fűzött történeteket. Ez nyilvánvalóan azért van, mert sokszor csalódtunk, mert átvertek bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy senki sem lehet őszinte.
Ideiglenes befogadónktól, Vikitől két tacskó-féle növendék kölyök érkezett hozzánk, akik sajnos idáig nem találtak gazdit. Az ő történetük egészen szeptemberig nyúlik vissza, ugyanis Viki akkor hozta el őket, és testvéreiket egy tompaszigeti telekről, ahová csak úgy önkényesen beköltöztek. Echo és Boss testvérei már gazisodtak nála.
Szombat és Vasárnap
Zajlott az élet a menhelyen a hétvégén is.
Zsizsi kutyánk Egerbe költözött, ahol végre ő is megtudhatja, hogy milyen az, ha valakinek saját gazdija van.
Ugyanakkor két kutyusnak most kezdődik egy új élet a menhelyen...
Harcos egy nagyon fiatal, vehemens természetű kutyus, aki testmérete és hiperaktivitása miatt került hozzánk. Őt rossz körülmények közül mentette egy fiatal hölgy, akit a kutya annyira megszeretett, hogy már lehetetlenné vált tőle a közlekedés. A megmentő hölgy testi adottságai miatt a kutya már veszélyessé vált számára, hiszen egyre gyakrabban felborította. Harcosban semmi rosszindulat nincs, mindössze a kölyökkori fékezhetetlen természetes és óriási mozgásigénye volt az, ami megakadályozta, hogy biztonságosan a hölgy mellett maradhasson.
Másik beköltöző kutyusunk egy idős rottweiler szuka kutya, Liza, akinek gazdija két évvel korábban elhalálozott. Ekkor a szomszéd kezdte gondját viselni, de most elkel a ház, ahol Liza eddig éldegélt, így végleges megoldást kerestek számára. Úgy tűnt, hogy nem volt túl szoros kapcsolat a régi gazdi és a rokonok között,így aztán Liza természetéről sem tudtunk semmi közelebbit kideríteni. Beköltözéskor azonban szembesültünk vele, hogy ez a kutya egy igazi kis tündér, aki tele van szeretettel és jóindulattal.
Köszönjük a 171 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások