Már korábban is írtam arról, hogy a gazdikeresés milyen nehéz, felelősségteljes feladat a munkánkban. Pontosan azért, mert nem áll végtelen idő a rendelkezésre,hogy megismerjük a jelentkezőt, illetve nehéz az emberek valódi arcát azonnal megismerni.
A leendő örökbefogadókra nagy figyelmet fordítunk, több alkalommal kérjük, hogy látogassák meg leendő kedvencüket.
Az örökbefogadás egy kérdőív kitöltéssel kezdődik, ami még a folyamat legeleje. Épp ezért már sokan itt elakadnak, hiszen nem akarnak időt, energiát belefektetni, hiszen "csak" egy kutyát akarnak az udvarra, nem egy "bonyolult hercehurcán" átesni. Egyébként sincs ilyen dolgokra felesleges idejük, csak ki akarnak jönni, kiválasztani egyet, betenni a kocsiba, aztán kész. Tehát fél óra bőven elég egy kutyára ugye...
Hát, ezek nem mi vagyunk, mi nagyon szeretjük az emberek idejét rabolni kérdőívekkel, amelyben csupa haszontalan dolgot kérdezünk. Aztán elváruk a gazdijelölttől, hogy kijöjjön hozzánk beszélgetni, személyesen ismerkedni a kutyával. Aztán egy másik alkalommal elvárjuk azt is, hogy ha van már kedvence, akkor őt is hozza magával, hogy összeismerkedhessenek. Még oltási könyvet is kérünk, meg érvényes oltást is...
És aztán még elvárunk további időrabló látogatást is, mert mi nagyon ráérünk, és szeretjük az emberek idejét ilyen felesleges dolgokra vesztegetni...
Érdekes módon azt azonban nem kedveljük, ha a mi időnk megy feleslegesen....
Hétfő
A szarkazmust félretéve, tudjuk, hogy ez nagy idő és energiabefektetés a gazdijelölt részéről. Viszont még így sem lehetünk biztosak benne, hogy a kutya-gazdi kapcsolat működni fog. Illetve, hogy amikor a gazdi szembesül a kutyatartás nehézségeivel a hétköznapokon nem gondolja-e meg magát. Például a lakásban tartott kutyát igenis naponta többször le kell vinni, és most csak az egészségügyi sétáról beszélünk.
Ez azt jelenti, hogy munka előtt jóval korábban kell kelni, mint ahogy előtte megszokhattuk. Ebédszünetben, munka után pedig bizony trappolni kell haza, hogy megint könnyíthessen magán a blöki, tehát nem tudunk elmenni még egyet kávézni.
Kijárni a menhelyre meglátogatni a kutyát azért nem ugyanaz. De bizonyítja, hogy valaki tényleg akar kutyát, ha hajlandó többször meglátogatni. Viszont együtt élni a kutyával ezért nem egészen ugyanazt jelenti, mint meglátogatni néhány órára. Épp ez szokott lenni a valódi örökbefogadás egyik buktatója. A mindennapi élet nem olyan, mint a kép a fejünkben, amit elképzeltünk.
A kutya sem lesz ugyanolyan, mert senki nem fog azonnal beilleszkedni. Ez szokott lenni a másik buktató.
És mi a harmadik?
Nos, a blogom heti témája.
Amikor valaki jelentkezik gazdijelöltnek, és úgy tűnik a kérdőívben, hogy minden rendben, de aztán érkeznek a problémák már a látogatás előtt.
Most épp Tofu kutyánk járt úgy, hogy egy ígéretes gazdi húzta az idejét.
Először lemondta az időpontot, mert lebetegedett. Természetesen ezt mindenki megérti, senki nem szeret beteg lenni. Ráadásul a betegség nem időpontra jelentkezik be, egyszercsak érkezik.
Egyeztettünk tehát egy következő időpontot első látogatásra, ami szintén meghiúsult, ez alkalommal a családtagok voltak betegek. A gazdijelölt most is szólt, így hát kerestünk egy másik időpontot.
Harmadik alkalommal azonban hiába vártuk az érkezését., már nem is telefonált.
Ilyenkor a legnagyobb probléma az, hogy nekünk ezekre a látogatásokra készülni kell. Van egy udvarunk, ami kizárólag ismerkedésre szolgál. Ide fel szoktuk hozni a kutyát még a gazdijelölt érkezése előtt, ha már megvan előre, hogy melyik kutyust szeretné. Ez segít abban, hogy a kutya jól kiszimatolja magát az új helyen, és amikor a gazdijelölt érkezik, akkor könnyebben rá tudjon figyelni, nem vonja el a figyelmét az új környezet. Sajnos azonban nem egyedülálló a Tofu esete, úgyhogy erről egyszerűbb lesz leszokni.
A menhelyen nem minden dolgozó foglalkozik örökbeadással, így be vannak táblázva azok a napok, amikor a kutyáinkhoz érkezik a gazdijelölt. Sokan szeretnének kutyát, és természetesen mindenki minél hamarabb szeretné látni a leendő kedvencet. Ilyenkor üresen marad egy időpont, amire esetleg egy másik gazdijelölt eljött volna.
Egy időben egy gazdijelölt tartózkodik a menhelyen, ezért fontos az időpont. Egyszerre csak egyetlen családra, az ő igényeikre koncentrálunk, nem futószalagon gazdásítjuk a védenceinket. Már amennyiben nem feleslegesen várunk valakire. Tofu tehát hoppon maradt...
Kedd
Ma a megszokottól eltérően helyettesítő állatorvosunk, dr. Bárkányi Pál volt kinn a menhelyen vakcinázni. Most 6 veszettség elleni oltást, 2 veszettségi-kombinált oltást, 2 kombinált oltást, valamint 7 kennelköhögés elleni vakcinát osztott szét.
Korábban már beszámoltam róla, hogy Negró-vagy ahogy mi hívjuk KisMufi- állatorvosnál járt, ahol megállapították, hogy a kora miatt sajnos fáj a gerince és a lába.Úgy döntöttünk, hogy társával, Dagival, akivel együtt érkezett beköltöztetjük őket az egyik udvarunkba. Ez azért változás nekik,mert úgy élhetnek, mint bármelyik másik kertes házban élő kutya, életvitelszerűen az udvaron. A puha homok kevésbé fogja megterhelni a mozgásszerveit, így a fájdalomcsillapítás is hatékonyabb. Ők egyébként Stefán helyét vették át, aki jelenleg a betegszobában lábadozik, de be fogok róla is számolni.
Természetesen az udvarban Mufiékon kívül más, hozzájuk hasonlóan idős kutyák élnek, a beilleszkedésük teljesen jól sikerült. Persze még azért bizonytalanok az új helyükön.
Szerda
Ahogy már említettem, Stefán egyelőre a betegszobában lábadozik, de mivel sokkal jobban van, így beköltöztettük az előkészítőbe, ahol többet lehet emberek között. Jövő heti blogomban egészen biztosan ki fogok egy kicsit bővebben térni az ő esetére, mert egy facebook poszt miatt kaptunk hideget-meleget.Erre szeretnék majd reagálni egy kicsit hosszabban. Most elöljáróban annyi, hogy Stefán 10 évig viszonylag ritkán volt beteg, leszámítva pár hasmenést, gyomorrontást, nem volt komolyabb panasza. Viszont tavaly óta sajnos nagyon kijutott neki, november óta folyamatosan jönnek nála az egészségügyi problémák. Túl van már egy daganateltávolításon, kennelköhögésen, most pedig a csigolyameszesedés miatt voltak fájdalmai. Így tehát arra jutottunk, hogy a legjobb helye az előkészítőben lesz. Ma be is költözött. Egyelőre nagyon gyámoltalan, de korábban még fiatalon élt itt, így nem volt teljesen idegen számára a benti élet.
Csütörtök
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott Zsazsa, Mendi,Turmix és Tofu ivartalanításra, szívféregtesztre. A műtétet mindenki jól viselte, de sajnos Zsazsa szívféregtesztje pozitív lett.
Melinda önkéntesünk ma is rááldozta a napját a menhelyi munkára, köszönjük a segítségét!
Péntek
Egy-egy nagyobb munkára nem mindig elég egyetlen nap. Délelőtt mindig az etetés, takarítás, reggeli gyógyszerek beadása zajlik, délután tudnak a dolgozók nagyobb volumenű munkába belefolyni, de nem mindig sikerül a nap végére végezni, hiszen akad délután is bőven teendő, hiszen sok kutya többször eszik egy nap, illetve a délutáni gyógyszereket is ki kell osztani, itatni.
Mára sikerült befejezniük a gondozóknak a konzerves raktár rendberakását.
Szombat és Vasárnap
Ma ismét útnak indult egy nagyobb csapatnyi kutyus, hogy Németországban, illetve Ausztriában gazdi mellett új életet kezdhessenek: Palkó, Dzseni, Lédy, Merész, Csibi, Bátor, Muki, Kóla, Laska, Boss, Noris, Neo, Nessi, Nati, Harcos, Vénusz és Dörmi Németországba, Nasi és Naga pedig Ausztriába utazott. Boldog gazdis éveket kívánunk minden kutyáknak!
Természetesen a hétvégén sem maradhatott el a kutyasétáltatás. Köszönjük szépen önkénteseinknek áldozatos munkájukat, amivel hétről-hétre boldogabbá teszik a menhelyi kutyák életét.
Köszönjük a 153 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások