Rögtön a hónap elején nekiláttunk a munkának, ugyanis jónéhány vemhes nőstényről volt még tudomásunk, akiknek sürgősen segítségre volt szüksége, hogy ne szülessen meg a nem várt, felesleges szaporulat...
Subasáról és Szőregről kértek segítséget talált, szelíd cicáknak. Megsajnálták és elkezdték őket etetni, de semmiképp nem szerették volna, hogy megsokszorozódjon a létszámuk. Subasán egy vemhes nőstény és egy kandúrka, Szőregről pedig két nőstény és egy kandúrka érkezett ivartalanításra. Szerencsések, hiszen már tartoznak valakihez, az etetőik minden ivartalanítással kapcsolatos teendőt vállaltak, csak a műtéti költségek rendezésében volt szükségük segítségre. Természetesen nem mondtunk nemet nekik.
Ebben a hónapban több régi helyszínre is visszatértünk, olyan cicákat csapdáztunk be, akiket tavaly nem sikerült, vagy újonnan jelentek meg a területen. Felfedeztünk a Vedres utcában egy új etetőhelyet, ahol két szelíd cicát etetnek és készítettek nekik házikót, búvóhelyet. A nőstény már vemhes volt, még éppen időben sikerült őt ivartalaníttatnunk és ha már ott voltunk, a kandúrka sem maradt ki. Csak a Vedres utcában és környékén egy év alatt 18 cicát ivartalaníttattunk, valamint négy nagyon félős kölyköt sikerült megfogni, akiknek hosszadalmas orvosi kezelések és szocializáció után szerető gazdit kerestünk. Mindvégig segítette a munkánkat Gabi, aki a környéken bérelt garázsát ajánlotta fel lábadozóhelynek a cicák számára, valamint fuvarozta, gondozta is őket. Óriási segítség ez a cicáknak!
Közvetlenül a Rókusi Tesco mellett is etetnek cicákat, konkrétan két vemhes cirmos cicáról kaptunk hírt. Az egyikőjük szelídebb, őt már nagyon vemhesnek néztük, a műtét során viszont kiderült, hogy már ivartalanított volt, sajnos nem látszott a műtéti heg rajta így neki is végig kellett szenvedni a lábadozási procedúrát. De még mindig jobb, mintha vemhes lett volna és megszül. A télen nagyra növesztett hastájéki zsírszövet igencsak megviccelt bennünket. A másik cicát viszont nem sikerült ezidáig befognunk, mert bizonyos emberek a folyamatos jelenlétükkel megakadályoztak bennünket ebben, nem engedtek a cica közelébe. De ami késik, nem múlik.
Elveszettnek hitt cirmos nőstény cica jelent meg újra az Alföldi utcában, sajnos vemhesen, így elindultunk befogni őt. Az etetéskor nem jelent meg, jött viszonyt helyette egy másik cirmos nőstény cica, akit tavaly sehogyan sem sikerült megfogni. Különös cica, mert egészen közel jött hozzánk mindig, de sem a csapdába, sem a kennelünkbe nem tudtuk becsalni. Most hónapok után először újra megjelent és pár perc alatt besétált a kennelünkbe. Szegényke nagyon rosszul viselte a lábadozási időt, a félős cicákkal ellentétben ő nem behúzódott a sarokba, hanem komoly fújásokkal és az etető kezéről történő kesztyűletépéssel jelezte, neki ez így nem tetszik. Pedig ha tudná, hogy attól mentettük meg, hogy újra szüljön, majd végignézze a babái értelmetlen halálát, akkor biztosan nyugodtabban viselte volna azt a pár napot. Mert természetesen ő is vemhes volt már.
Visszatértünk a II. Kórház udvarára is, ahonnan két, nagytermetű kandúrkát sikerült megfogni. Átestek az ivartalanításon, sajnos ők már nem teljesen egészségesek, ezért megkaptak minden kezelést, amivel javítani tudtunk az állapotukon (az egyikőjük tele volt harci sérülésekkel, a sebeket lekezeltük, valamint kaptak Advocate cseppeket is). Sajnos a dominánsabb ivaros kandúroknak az utcán ez a sorsa: tele vannak verekedések okozta sebekkel, sérülésekkel, valamint hordozhatnak halálos fertőzéseket, amelyeket párzás során szereznek és adnak is tovább. Az ivartalanítás után legalább a nemi úton terjedő betegségeket nem terjesztik tovább. Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy ezek a halálos, gyógyíthatatlan betegségek nem kímélik a gazdás, ivaros, kijárós cicákat sem. A verekedések és párzás során ugyanúgy fertőződhetnek leukózis és macska-AIDS betegségekkel. Ezért szajkózzuk állandóan az ivartalanítás fontosságát, amelynek nemcsak szaporulat szabályozó szerepe van, hanem a betegségek terjedését is megállítja. Sajnos azonban ezeket a sorokat vagy nem azok az emberek olvassák, akiket érint, vagy ha mégis, nem veszik komolyan. A megbetegedett cicákat pedig már nem szeretnék gondozni, mert sokba kerülnek, ezért vagy az utcára kerülnek, vagy próbálják betuszkolni a menhelyre. Annak ellenére, hogy Szeged azon városok közé tartozik, ahol igenis tudnak a rászoruló emberek segítséget kérni az ivartalanítás költségeinek csökkentésében, mégsem élnek a lehetőséggel. Mert nehogymár megfosszuk a párzás "élményét" a macskáktól. Óriási hiba a cicákat az ember „párzási szokásaihoz” hasonlítani. A cicának ez nem öröm, sőt, egyenesen fájdalmas, a nem kívánt szaporulatokról és a folyamatosan, városszerte terjedő betegségekről már nem is beszélve. Innen üzenem, ha valakinek beteg lesz az ivaros cicája, nem az a megoldás, hogy kivágja valamelyik etetőhelyre, mondván valaki majd elviszi az orvoshoz és az sem megoldás, hogy menhelyre próbálják azonnal! bejuttatni. Ugyanis nincs olyan menhely vagy önkéntes csapat a világon, akik az összes felelőtlen gazdi feleslegessé vált, többnyire beteg cicáját fogadni és gondozni tudnák.
Április 27-én ünnepelte az Utcamacska Projekt az 1 éves évfordulóját, ugyanis pontosan egy éve fogtuk be az első kandúrt az Eszperantó utcában. Az elmúlt időszak tapasztalatairól egy külön blogban, valamint egy facebook posztban fogunk beszámolni. Gabival azzal "ünnepeltük" az évfordulót, hogy egy szelíd, sérült mancsú kandúrhoz siettünk a Garam utcába. Elvittük orvoshoz, aki altatásban levágta a cica beszakadt karmát, amely felsértette a bőrét és begyulladt. A doktor úr fertőtlenítette a sebet és ha már ott voltunk, gyorsan átesett az ivartalanításon és parazitamentesítésen is. Másnap visszavittük a cicát, akit már segítségkérőnk Ágnes és édesanyja izgatottan várt: a fehér-cirmos, bújós kandúrka végleges otthonra talált Ágnes édesanyjánál.
Elérkezett a hosszú hétvége, amit sokan pihenéssel töltöttek, számunkra azonban nem telt ilyen boldogan. Csillag keresett fel bennünket, hogy újszentiváni kertjükbe fialt egy kóbor cica pár napja, akit figyeltek és magára hagyta a kölykeit. A pár napos babákat közben beköpték a legyek, valószínűleg azért, mert a mama már egy ideje nem takarította őket rendesen. Szombaton dél körül hívtuk orvosunkat, aki mint mindig, most is azonnal segítségünkre sietett. Sajnos a sejtésünk beigazolódott: két kiscica végbelének környékén mindenhol légylárvák hemzsegtek, amelyektől megtisztítottuk őket, valamint mindhárom baba kapott infúziót, mert ki tudja, mi óta nem ettek már. Csillag vállalta a tápszeres etetésüket, mi pedig az orvosi költségek rendezésében segítettük az árva babákat. Mivel Csillag sok helyen próbált segítséget kérni korábban, ezért vasárnap reggel kapta a hírt, hogy találtak egy mamacicát, akinek meghaltak a babái, de nagyon sok teje van. Ismét felhívtuk orvosunkat – aki bár nem szeretné, hogy "reklámozzuk" a nevét, ezért nem tesszük, mégis nagyon nagy hálával tartozunk felé – vasárnap délelőtt is fogadott bennünket a mamacica FIV/FeLV tesztjének elvégzése miatt. Ugyanis ha a mama akár macska-AIDS-el, akár leukózissal fertőzött, az anyatejjel átadhatja azt a babáknak, ami a biztos halált jelentette volna számukra. A vérvétel nehezen ment, bódítani ugyanis nem lehetett a cicát, mert utána nem szoptathatott volna. Szerencsére a vérvétel eredménye negatív lett, így megpróbáltuk alátenni az árva babákat. A mama elfogadta őket, a vörös, egészséges baba viszonylag gyorsan megtalálta a cicit és szopizni kezdett, a fekete cica viszont nagyon gyenge volt, nem tudott szopizni, így őt továbbra is tápszerrel kellett táplálni. A vörös-fehér baba sajnos már nem próbálhatta ki, milyen újra egy mamacicához bújni, ugyanis ő délelőtt feladta a küzdelmet. Ő volt a legbetegebb és Csillag maximális gondoskodása ellenére sem sikerült az életét megmenteni. Ő már egy kis angyal a Szivárványhídon túl...
A májusi blogunkban folytatódik az árva babák története. Addig is okulásképpen megemlíteném: soha nem azok az emberek küzdenek az árva babák életéért, akiknek a hibájából ők megszülettek.
Ha szeretnél maroknyi csapatunk része lenni és küzdeni az utcamacskákért, jelentkezésed várjuk az oldalunkon üzenetben.
Nem baj, ha csak részfolyamatokba tudsz becsatlakozni, vagy ritkábban érsz rá, minden lelkes segítőre nagy szükségünk van.
Kitti
Hozzászólások