A téli hónapokban - tekintettel arra, hogy a garázsunkban nagyon hideg van, így oda nem biztonságos műtét után cicákat vinni, mert nem működik rendesen a hőháztartásuk az altatás miatt így könnyen megfagyhatnak - a tavalyi évhez hasonlóan leginkább gazdis, vagy olyan cicák érkeznek műtétre, akiket utcán találtak és ideiglenes befogadójuk meleg, biztonságos helyet tud számukra biztosítani a lábadozási idő alatt gazdisodásig. Gazdis cicák (utcán talált, menhelyről, állatvédő szervezetektől örökbefogadott, rászoruló gazdik cicái) kedvezményes áron jöhetnek műtétre egy bizonyos havi keret erejéig.
Az egyik gazdis ivartalanítással kapcsolatos történetet kiemelném, mert nem egy szokványos segítségkérés volt. Cili, Cirm, Mirci, Élet, Zizi és Pötyi hat testvérke (5 nőstény és 1 kandúrka), akiket Bordányban találtak még a nyáron. Gazdijuk beszámolója alapján arrafelé is sok a kóbor vagy félkóbor macska, akiket gazdájuk szabadon hagy mászkálni ivarosan, mondván jó lesz a macska egerészni, a szaporulattal meg foglalkozzon az, aki akar (tisztelet a kivételnek). Biztosan sok kölyökmacska nem éri meg közülük a 8 hetes kort sem, mások elvadulva lépnek anyjuk nyomdokaiba, esznek, amit találnak és hozzák világra az újabb, teljesen feleslegesen megszülető kölyköket ezerszámra. Ennek a hat kis csöppségnek szerencséje volt, hogy Erzsi megtalálta őket, majd Mónika befogadta mind a hat kiscicát. Időközben felcseperedtek és gondos, felelős gazdiként Mónika ivartalaníttatni szerette volna őket, viszont anyagilag érthető módon kicsit megterhelő az 5 nőstény és az 1 kandúrka műtétje. Ezért segítséget kértek tőlünk, így kedvezményes áron mind a hat cica műtétje lezajlott decemberben. Nekik szerencséjük volt és nem fogják gyarapítani tovább az óriási létszámú macskapopulációt. De mint tudjuk, rengeteg társuknak sosem lesz felelős gazdája és élnek addig, amíg ki nem vasalja őket egy autó, vagy nem esznek reggelire egy kis patkánymérget, közben pedig újabb kis szerencsétlen árvákat hoznak a világra, akiknek jó eséllyel hasonló sors jut majd csak.
Mikor lesz ennek vége? Mikor fognak már végre felelősebben gondolkodni az emberek, akiknek a macska nemcsak egy tárgy, ami ha eltűnik majd lesz másik, mindegy, csak fogja az egeret???
Rajtuk kívül még 3 gazdis cica ivartalanítása történhetett meg ebben a hónapban. Köztük volt Péntek kandúrka, akit Tom (gazdis nevén Tigris) cicánk gazdija vett magához még tavasszal betegen. Segítettünk neki azonnal orvoshoz jutni, most pedig az ivartalanítása is megtörtént.
A decemberünket a hidegebb időn kívül más is megkeserítette, ugyanis összeszedtünk valahonnan egy gombás fertőzést, amely nem kímélt sem bennünket, sem pedig a cicákat. Gombás cicáink már voltak, 2-3 hét Betadine és Canesten kenegetés meg 1-2 Nizoral samponos fürdés elég volt a gyógyuláshoz, most azonban úgy tűnik, kicsit makacsabb dologgal állunk szemben. Emiatt a gombás felületekből mintát vett és tenyészésre küldött állatorvosunk, amelynek az eredményére sajnos több hetet kell várni. Jó hír, hogy az ideiglenes cicáink közül csak Kormi kapta el, a többiek nem, mert idejében észleltük a problémát, így a többi önkéntesünkkel és a náluk lévő állatokkal megszakítottunk a fizikai kontaktust, hogy megelőzzük a terjedést, mert elég az, hogy átterjedt Kormira, a saját cicáinkra (rajtam kívül még egy önkéntesünk fertőződött), nem lett volna szerencsés, ha mindenki elkapja.
Sokat írok a karanténról és a folyamatos fertőtlenítésről, Kormi is a garázsunkban kezdte, pont azért, hogyha van valamilyen betegsége az ne terjedjen tovább. És még így is léteznek olyan alattomos betegségek, amelyek az adott cicán láthatatlanok (mostanában kimondottan olyan gombás tüneteket mutató cicával nem érintkeztünk, mint amilyenek a cicáinkon kijöttek, egyedül Marlenka volt gombagyanús, de nála sem jelentkeztek végül a korpásodáson kívül egyéb tünetek), folyamatosan fertőtlenítjük a kezeinket és mégis így jártunk.
Kormika egyébként már két hónapja élvezi a vendégszeretetemet, eddig nem jelentkezett még senki érte, hogy szeretne hű szolgája lenni. Kormi nagyon különleges a számomra, mivel ő volt az első cica, aki utcára született és nem pici korában került befogásra, majd szelidítésre. Év elején már adtunk örökbe félősebb fiatal felnőtteket, de ők azért kezesebbek voltak nála. Az elmúlt két hónapban nagyon összebarátkoztunk, nagyon igényli a simogatást, a bújást, imád ölben lenni és dorombolni, na meg persze minden létező kaparófával és játékkal játszani. Ha pedig éppen nem simogatásra áll a kezem, belémfúrja a fejét vagy nyúl felém a mancsával, hogy hahó, rám figyelj most légyszíves. Nagyon tündéri cica!
Folytattuk a Szamos utcai cicák ivartalanítását Luciánnal. Sajnos a próbálkozásunk nem sikerült, de kölcsönadtam a csapdát és pár nap múlva egy nagyon szép vörös kandúrkát sikerült az etetőjének megfogni. A cica - mint ahogy az a vadaknál lenni szokott - lábadozás után visszaengedésre került eredeti élőhelyére.
Ivartalanító műtétre érkezett egy szép trikolor cicus is, aki Szeged belvárosában kóborolt. Megtalálója el tudta őt helyezni ideiglenesen addig, amíg a műtétje után rá nem talált az új, szerető gazdija.
Folytatódott Lujzi, a Nyitra utcában talált fiatal, hosszabb szőrű cicus orvosi kezelése, mert náthája, köhögése nagyon makacsnak bizonyult, így több hétig kellett vizsgálatokra járnia és gyógyszert szednie. Most úgy tűnik, végre meggyógyult. Többször kellett takarítani a fülét fülatka miatt, kétszer fürdött Nizoral samponnal hogy javuljon a szőre állapota, mostmár nem csapzott és koszos. Advocate cseppeket kapott fülatkájára és féregtelenítő tablettát is kapott már kétszer. A betegsége miatt ivartalanítása januárra tolódik, amely után gazdikereső lesz.
Diána kért tőlünk segítséget egy Petőfi Sándor sugárúti kolóniával kapcsolatban. Eltökélt szándéka, hogy a jelenlegi lakhelyének közelében élő cicák helyzetét megpróbálja rendezni, amíg itt lakik. Nem is gondolkodott sokáig, két szelíd fiatal kandúrkát és egy mamacicát már vitt is műtétre, amelynek álltuk a költségeit. Szerencsére a lábadozásukat is meg tudja oldani, így nem akadály a hideg időjárás sem a műtétek lebonyolítása szempontjából. Az ivartalanítások bonyolításán túl a mamacica kölykeit is gondozza és gazdit keres nekik. Nagyon örülünk neki, hogy Diána ennyire a szívén viseli az ott élő cicák sorsát és mindent elkövet annak érdekében, hogy a cicáknak jobb életük legyen és ne hozzanak a világra több felesleges almot. Óriási dicséret jár neki ezért!
Végezetük az év végén pedig átesett az ivartalanításon 3 talált cirmos kandúrka is, akik jelenleg ideiglenes befogadónál vannak, hamarosan ők is gazdikeresők lesznek.
És talán a legjobb hírünk maradt a végére: Forte cicánk gazdisodott!
Az év utolsó napjaiban kicsit visszatekintve azt kell, hogy mondjam, nem volt egyszerű. Jómagam már 2017. január 1. óta Kecskeméten dolgozok, áthelyeztek már egy éve, ami azt jelenti, hogy munkanapokon péntek kivételével napi 11 órát még csak nem is vagyok Szegeden. Pénteken szerencsére kicsit hamarabb hazaérek.
Hazaérkezésem után indulunk el általában csapdázni, vagy már az előzőleg becsapdázott cicákkal megyünk műtétre, járni kell őket etetni, az ideiglenes cicáinkkal menni kell orvoshoz, ha gond van. Márpedig a kóbor cicákkal mindig van gond. Teljeskörű ellátásukat, fotózásukat, gazdásításukat folyamatosan intézzük. A rengeteg szervezésről, az állatorvosokkal, segítségkérőkkel történő egyeztetésekről már nem is beszélve. És akkor még nem is említettem a rengeteg szomorú macskasorsot, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Az utcán élő cicák töredékének tudunk csak segíteni, de legalább az ő életük megváltozik a munkánk által.
Ez egyedül nem menne. Nem menne a lelkes önkéntesek és ideiglenes befogadók nélkül, akik mindannyian erejükön felül segítenek a cicákon, akikre az életemet is rábíznám. Ők óriási szeretettel és türelemmel fordulnak a cicák felé, a lehető legjobbat akarva nekik még akkor is, amikor már nagy a baj. Amikor már csak a fájdalmas búcsú maradt.
Nem menne a felelősségteljes, szerető gazdik nélkül, akik otthont adnak a gazdikereső cicáinknak, hiszen nélkülük nem tudnánk újabb cicákat gazdisodásig fogadni.
Nem menne a segítségkérők nélkül, akik felkarolnak egy-egy kisebb vagy nagyobb kolóniát és velünk együtt küzdenek, hogy az összes cicát be tudjuk csapdázni, a szelídeket gazdihoz tudjuk adni. Igyekeznek ők is maximálisan kivenni a részüket a munkából, akár fuvarsegítséggel, akár lábadoztatással vagy bármi egyébbel, mert látják, csak együtt, csapatként lehetünk sikeresek.
És nem menne a támogatók nélkül, akik akár pénzadománnyal, akár finom falatokkal, akár egy jó szóval, kedves kommenttel, érdeklődő üzenettel adják a tudtunkra, hogy követik a munkánkat és igenis szükség van arra, amit csinálunk.
Amikor 2016. áprilisában nekikezdtünk az Utcamacska Projekt "összerakásának" és az első csapdázásoknak az Alföldi utcában még nem sejtettem, meddig jutunk és mi lesz ebből.
Nem gondoltam, hogy a segítségkérőink és gazdijaink később folyamatos követőinkké, támogatóinkká, sőt, BARÁTAINKKÁ válnak.
Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki bármilyen formában elősegítette 2016 tavasza óta, hogy minél több cica menekülhessen az utcáról, vagy hogy minél több cica ivartalanítása megtörténhessen, ennek a fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Nagy örömmel és boldogsággal tölt el, amikor látom a csillogó gazdis cicaszempárokat, vagy amikor egy-egy kolónia csapdázásnak végén látom a segítségkérők szemében a hálát, hogy segítettünk egy adott területen egy végeláthatatlan szaporodási hullámot megállítani.
És nem menne állatorvosaink nélkül sem, akik igyekeznek mindig a segítségünkre sietni és a legjobb tudásuk szerint gyógyítani a kóborkákat akár a rendelési időn kívül is vagy hétvégén is, ha baj van. Mert sokszor van.
És ment volna a Tappancs Állatvédő Alapítvány nélkül, akik a kóbor cicák ivartalanításának, tesztelésének és oltásainak költségeit egy havi keret erejéig teljes egészében támogatják. Sőt, nélkülük el sem kezdődött volna az Utcamacska Projekt.
A 2017. évet 240 ivartalanított cicával zártuk, akik közül 60 cica volt már gazdis és 180 cica pedig utcai kóborka (akik közül sok szelíd cica már nem került vissza az utcára).
Minimális önkéntes létszámmal, fuvarossal és ideiglenes befogadóval rendelkezünk, így ha szeretnél akár csak egy utcamacska életén javítani, a sorsát jobb irányba terelni, akkor jelentkezésed várjuk az oldalunkon üzenetben: https://www.facebook.com/UtcamacskaSzeged/
Nem baj, ha csak részfolyamatokba tudsz becsatlakozni, vagy ritkábban érsz rá, minden lelkes segítőre nagy szükségünk van.
Kitti
Hozzászólások