Sajnos azt kell mondanom, hogy az idei év nagyon rosszul alakul a számunkra, pedig még alig kezdődött el. Nagyon azt érezzük, hogy hiába teszünk meg mindent a kutyákért, ez is kevésnek bizonyul, ráadásul néha egy-egy történet óriási energiánkat veszi el.
A héten rengeteg rossz történt velünk, feldolgozni sem volt időnk a történteket. Mégis az egész világ néhány napig egy új lakónk körül forgott, aki beérkezése után pár perccel már óriási vihart kavart az interneten.
Az ő neve oltási könyv szerint Pocak, a fél éves tacskó, akinek kálváriája valahol születése után kezdődött, ugyanis valaki ajándéknak szánta az édesapjának, aki szívbetegsége miatt értelemszerűen nem tudta a megfelelő ellátást nyújtani neki. Így lett Pocak gyorsan gazdikereső, és ki tudja miért ennek a kis tacskónak mindenki segíteni akart, ami tudjuk hogy nem vezet semmi jóra. Már akkor tömegek jelentkeztek a fajtatisztának tűnő fiatal kutyára, de persze egy ember vihette csak haza, így egy fiatal hölgy lett a kiskutya új gazdija.
Ez a hölgy persze gyorsan rájött, hogy nem gondolta át kellőképpen a befogadást, hiszen Pocak mindent megrágott, szétrámolt, ezért segítséget kért tőlünk, mert ezt látta a kutya számára a legideálisabb megoldásnak.
Pocak a menhelyre beérkezése után fél órával - amikor mi még ki sem posztoltuk a kutya érkezését -, már megindult a telefonáradat. Aki az átmeneti gazdinak adta a kutyust azt mondta, hogy vannak más gazdijelöltek, és nem kell a menhelyen élni a Pocaknak, akinek egyébként is Pocak Csaba a neve, tehát így kellene szólítani. Az emberek többségének még mindig nincs fogalma a karanténról, és annak szabályozásáról, de mivel már nagyon sokszor leírtam, így most ettől már eltekintenék.
Egy veszettségi megfigyelésre érkezett kutyát, akinek pótolni kell az oltásait, másik gazdához akartak citálni, ami teljes egészében szabályellenes, ahogyan chip nélkül odaajándékozni bárkinek, szintén az. Pocak Csabi pártfogója aztán a menhelyre irányította a potenciális gazdijelölteket, akik az örökbefogadás feltételeit (a többszöri látogatást) túl körülményesnek ítélték meg, így szépen meggondolták magukat. Csak halkan kérdezem meg, hogy valóban jobb lett volna ilyen helyen a kutyusnak?
Persze a történet itt nem állt meg, a jelentkezők záporoztak, egy nap alatt annyian, hogy további gazdijelöltek jelentkezését nem tudtuk már fogadni, mert értelmetlennek láttuk. Közben Pocak Csabi pártfogója maga is jelentkezett gazdijelöltnek, de jeleztük felé, hogy ez már nem lehetséges. Így ő a kutyára már nem tud igényt tartani, azonban a plédjére igen, amit még ő adott át az átmeneti hölgy gazdinak a kutyával. Úgyhogy Pocak Csabi plédjét vissza fogjuk szolgáltatni eredeti tulajdonosának. Még ennyire furcsa megkeresésünk sem volt soha, de az élet mindig új kihívások elé állít minket.
Hétfő
A múlt hétvégi blogot ott hagytam abba, hogy Füles kölykei közül hárman nagyon rosszul reagáltak a második vakcinára, így fűtött betegszobába kerültek, és konzultáltunk is az orvosunkkal, aki egyelőre vitaminkúrát írt nekik elő, hogy erősödjenek, de az étvágyuk nagyon rendben van. Ehhez képest reggel Fantát halva találtuk a fűtött betegszobában némi véres hasmenés kíséretében, és annyira ledöbbentünk, hogy percekig nem voltunk képesek felfogni hogyan történhetett ez, hiszen tegnap még mindannyian a rácsot cibálták, mert enni, játszani akartak.
Füge és Fáraó is sokkal-sokkal passzívabbak, mint tegnap, ma nem is ehettek, de rengeteg szurit és infúziót kaptak. Nem mondhatnám, hogy bizakodunk, hiszen sokkal rosszabbul fetenek, mint tegnap, de küzdeni fogunk, hiszen mi mást tehetnénk.
Kedd
Reggelre Fáraó is itthagyott miket, ráadásul Füge is egyre rosszabbul fest. Újabb infúzió, injekciók hada következett, reszketés, körömrágás. Enni továbbra sem kaphat, de nem is kívánná, az teljesen biztos.
Időközben a menhelyi autó újabb adag szalmáért igyekezett, mert ilyen hideg, párás időben folyamatosan kell az utánpótlás. Úgy tűnik a kennelköhögés is megindult, a mindig vidám, csupaszív Szeti nagyon elkezdett köhögni, ő is indult állatorvoshoz dr. Sebő Ottóhoz.
Jó híreket azonban nem kaptunk, Szeti tüdején foltokat találtak. Ezek vagy gyulladásos gócok, vagy tüdődaganat jelei. Egyelőre gyógyszereket kell szednie, és jövő héten újra kell egyeztetnünk egy időpontot, hogy nyomon tudjuk követni az állapotát. Ha gyulladás van a tüdőben, akkor a gyógyszereknek segítenie kell.
Így viszont úgy láttuk a legegyszerűbbnek, ha Szetit is beköltöztetjük az előkészítőben élő kutyákhoz, hogy folyamatosan nyomon tudjuk követni hogy reagál a gyógyszerezésre, és mennyit köhög.
Szerda
Erre a hétre bőven kijutott már a "jóból", így reszketve mentünk be Fügéhez, hogy mi vár benn minket. Mit is mondhatnék?! Hogy már azzal is elégedettek lehetünk, hogy az állapota változatlan? Mert igen, most ez is nagy szó.
És hogy egy pillanatra se legyünk nyugodtak, ma Lancelot viselkedik kicsit furcsán. Az egy dolog, hogy alig sikerül kitessékelni az udvarra a fűtött helyről, hogy legalább a dolgát elvégezze. Tudjuk jól, Lancelot mindennél többre becsüli, hogy fűtött helyen élhet. Az étvágya tökéletes, de ma sokat fekszik, nem szoktunk hozzá, hogy ne szemtelenkedjen ott körülöttünk minden percben.
Délutánra azonban újra ott tolakodott a gyógyszert szedő kutyákkal, hogy hátha esik le neki is valami finom falat, úgyhogy azt hiszem egy kicsit már túlaggódjuk az elmúlt napok, hetek eseményei miatt.
Csütörtök
Kis Pukli kutyánk reggel szemészetre igyekezett Szentesre, hogy ismét megvizsgálják, hogy menthető-e a szeme. Köszönjük szépen ezúton is dr. Dobos Andrásnak a felajánlást, hogy ő is megvizsgálja Puklit. A vizsgálatok bizakodásra adnak okot, szemcseppeket kapott Pukli és olajokat. Jövő héten szerdán ismét vizsgálatokra kell mennie.
Úgy tűnik, hogy mégsem volt okafogyott Lancelot miatt aggódni. Ma megint feküdt szinte egész délelőtt. Noha étvágya mit sem változott, ma mégis megvizsgáltattuk, és kiderült, hogy a nagyságos úrnak a gerincével adódtak problémák, s most pár hétig fájdalomcsillapítót kell szednie.
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila 8 veszettségi oltást, 16 kombinált oltást, 15 mikrochipet és 6 veszettségi-kombinált oltást osztott ki a menhelyen. Megvizsgálta újra Fügét is, aki ma mintha kicsit jobban érezné magát.
Megérkezett Pocak Csabi a menhelyre, akit a bevezetőmben már említettem, hogy micsoda port kavart.
És hogy a napnak méltó befejezése legyen: Linda kutyánk aki híres a jó étvágyáról (annak ellenére hogy igen vékony, hiszen már nagyon idős), délután maradékot hagyott, ami rá nem jellemző, de mivel finoman jelezte, hogy később szeretné megenni, így nem vettük el tőle. Szívből reméljük, hogy nincs semmi komoly.
Péntek
Talán mi magunk sem hisszük el, de Linda reggelre elment. Habár eddig semmi jelét nem mutatta annak, hogy valami gond lenne, mi mégis boncoltatjuk, mert szeretnénk tudni mi történhetett valójában ilyen hirtelen. Persze, a korban benne volt, és korábban volt már daganat eltávolítási műtétje is, mégsem értjük, hogy mi történhetett ilyen hirtelen. Mivel Linda idős kutya volt, és régóta élt a menhelyen, így halála érthetően mindenkit nagyon megrázott, még akkor is, ha egy idős kutyánál ez sajnos elkerülhetetlen.
Hogy valami jó hírrel is szolgáljak: Lancelot a fájdalomcsillapítók hatására újra a régi, és Szeti is nagyon szépen reagál a gyógyszerekre: a kedve nagyon jó, és jelentősen csitult a köhögése.
Geri, a chip és oltások nélkül az utcán kószáló kutya is visszakerült a gazdájához, miután a veszettségi megfigyelése lejárt, és az alapítvány pótolta a számára kötelező chipet és oltást. Maradjunk annyiban, hogy szívünk szerint nem adtuk volna vissza a kutyát, ha nem lenne kötelességünk. Azért nem írom le a véleményemet, mert az sértő lenne egy másik emberre nézve. De ettől még igaz!
Szombat és Vasárnap
A sohasem unalmas hétvége ezúttal is hozta a vártat: a kutyasétáltatás már elmaradhatatlan része a szombatnak, de lassan már a kölyökinvázió is.
Újfent segítségkérés érkezett, mert az út mellett egy dobozban 9 pöttöm, 4 hetes kiskutyát találtak, akiknek még bőven az anyjuk mellett lenne a helyük. erre a kérésre ebben a hidegben, a fagyban, nem mondhattunk nemet:
Connor szintén talált kiskutya, aki eddig ideiglenes befogadónknál várta, hogy sorra kerülhessen, mától ő is gazdikereső a menhelyen.
És végezetül Sanyit, az agresszort szeretném bemutatni, aki gazdája halála után nem talált magának új családot, a gazdi házát azonban megvásárolták, és az új lakók befogadták őt.
Mivel ugye Sanyi volt ott régebben, és neki nem mondta senki, hogy a ház nem az övé, így joggal gondolta, hogy az új lakók betolakodók. Hát ehhez mérten bánt azokkal az emberekkel, akik a ház vásárlásával Sanyit is bevállalták.
Csakhogy Sanyi nem az a kedves, hálás kis jószág, mint amit a kép mutat. Rövid időn belül kiskirályként viselkedett, és terrorizálta a gyerekeket, így a családnak nem volt más választása, Sanyi királyt megfosztották a trónjától, a várától, így most nálunk próbálkozik új "alattvalókat" szerezni magának. Figyelem! a Cuki fej csak álca!
Ezek a bajban lévő kutyák azért kaphattak ilyen gyorsan segítséget, mert a hétvégén az örökbefogadásoknak köszönhetően sok helyünk kiürült. A hétvégét már Németországban, családdal töltik a hétvégén elutazó Picúr, Böbe, Csubi, Samu, Steve, Kokó és Ninci.
Köszönjük a 157 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások