Topán fogadott látogatót egy szomszédos megyei kis faluból. A külföldi ajkú nő családjával költözött Magyarországra, és elérkezettnek látták az időt, hogy négylábú családtagot fogadjanak örökbe. Rábukkantak a honlapunkra, és beleszerettek Topán orcájába. Régóta ilyen arcú cica volt a nő álma. A személyes találkozás sem okozott meglepetést, sőt! Maga sem hitte el, hogy egy cica tud ennyire tündi-bündi, közvetlen és bújós szeretetcsomag lenni. Márpedig Topán (tesóival együtt) beeszi magát az ember bőre alá, köszönve pótanyjuknak, Lilinek. Visszakanyarodva, a nő teljesen elolvadt Topán mivoltától, már csak az örökbefogadás idejét kell kivárnia, ami nem feltétlen a megszokott 5-7 nap, mert a felkészítő szobában is hurrikánszerűen söpör végig ez a macskanátha szerű őrület...
Tüsszögnek, taknyosak és elvétve köhögnek is. Amint feltűnt, hogy egy-két cica eltüsszentette magát, már arra kellett felocsúdni, hogy mindenhonnan jönnek a hapcik. Szirup és Karcsi maradtak a végére, de ők sem úszták meg a dolgot. Úgy nézett ki a nap indítás a szobájukban, hogy a reggeli szervírozását kövezően azonnal megkezdődött a cicák gyógyszerezése, testsúly, méret szerinti porciózása, majd adagolása. A legharamiább maradt a végére, Tündér miniteste tiltakozott leginkább, kifilézte a falatkából a gyógyszert, a direktbe szájába betolós megoldás pedig okozott némi karcolást rajtunk, mert apró lábaival villámgyorsan tud kalimpálni. De ha muszáj, hát muszáj, ő is tudta, mi pedig kitartóak vagyunk. Jancsi is képes volt a magas C-t kiénekelni, mikor érzékelte terveinket, hogy most a gyógyszer lenyelése lesz a program, majd folytatta tovább a falatozást. De hát kandúrból van, tudjuk jól, hogy a hímnemű egyedek milyen viszonyban vannak a náthával. Guliver volt erre az élő példa, a cicaalagútban vészelte át az első napot, ott kellett etetni, gyógyszerezni és még simogatni is. Nem volt hajlandó elhagyni az alagutat, hiába inzultálták a többiek a farkincáját, a kölykök ugráltak az arcába, hogy játszon, semmi reakció. Láza nem volt szerencsére, de egyszerűen ott döntötte le lábáról a hapcizás, jártányi ereje sem volt továbbállni. Ezek a nagy drámai megnyilvánulások mindig csak pillanatokig tartottak, és Guliver is másnap reggel már ugyanolyan nagy elánnal jött reggelizni társai közé, mint mindig.
A karanténba beköltöztek a kölykök, Szmilla és a fiúk, Szörény, Szinbád és Szimat. Már önállóak, úgy ropogtatják mini fogaikkal a száraztápot, hogy csak ámulunk és bámulunk! Főleg annak fényében, hogy az előző kiscsalád, Topánék nagyon nehezen álltak át a szárazeledelre. Ezek a picik pedig, mint a sáskák, mindent beporszívóznak, ami az útjukba kerül. Egyelőre nagyon vicces formájuk van, kissé kopaszok, minimális szőr van csak rajtuk. Aránytalanok, fülük hatalmas, fejük formája és gyűrött bőrük olyan, mint a szfinx cicáké, mintha lenne bennük egy vonóval. Valószínű kinövik, meg hát tudjuk honnan csöppentek a kezeink közé... A bokor alatt nem sok ilyen jegyű cica található, ez tuti csak átmeneti időszak. Mindenesetre nagyon mókásak, jókat szórakozunk rajtuk. Pirinykók, de annyira ügyesek és fürgék, hogy amint nyílik az ajtajuk, képesek az ember nyakában csimpaszkodni a másodperc töredéke alatt. Futnak egy kört, és csapódnak újra az ember lábán, kezében, hogy begyűjtsék a simiket és a pocak puszikat. Imádják, igénylik és meg is kapják! :D
A picik igazi kismalacok még (balról jobbra: Szinbád, Szmilla, Szimat és Szörény)
Spanika nagy napjára virradtunk. Lehet, valaha volt saját gazdija, nem csak átmeneti, akik etetgették korábban, meg ugye a menhelyen is eltöltött egy évet, mindenesetre most megtapasztalhatja, milyen is a saját gazdis élet. A hölgy mindent megfog tenni, hogy Spanika hátralévő életét biztonságban és szeretetben töltse el. Nem lesz egyedüli cica sem, hisz a világ egyik legkedvesebb cicája, Nicyka lesz a kis pajtása. Spanika könnyen vette az akadályt, azt hittük majd könyörögni kell neki, hogy bemenjen a hordozóba. Aztán meresztettük a szemünket, hogy a nagysága megigazította a koronáját, szétnézett és beballagott az új párnájára. Az igaz, hogy amint a hordozó ajtaja becsukódott, hirtelen nem is volt bent olyan kényelmes, és rengeteg mondanivalója is lett, de kifelé menet már megnyugodott. A hölgy gyalog sétált el vele a buszmegállóig, reméljük a buszon is tudott méltóságteljesen viselkedni Spani, hogy végre a megérdemelt ellátásban és gondoskodásban tudjon részesülni szegedi otthonában.
Tündér és Inci-Finci a híres neves csodaszurit kapták meg állatorvosunktól, őket elég csúnyán bekebelezte ez a nátha mizéria. Nagyon váladékozik az orruk, nem győzzük takarítani, így nehezebben is esznek, kissé kedvetlenebbek is. Reméljük, hogy a szuri meghozza a várt sikert, és másnapra kutya bajuk sem lesz. A többiek már többé-kevésbé teljesen jól voltak. Mint a bejegyzés elején említettem, Karcsi és Szirup eddig állták a sarat, állatorvosunk minden eddigi kezelés folytatását kérte, nyilván az ő esetükben sem jártunk el másképp. Persze a napi kétszeri gyógyszerezés mellett immunerősítőt, probiotikumot, vitaminokat kaptak, úgyhogy elég jó kis agymunka volt egymagunknak a 11 cica ellátása abban a szobában.
A várt hatás elmaradt, péntek reggelre Inci-Finci és Tündér állapota inkább csak romlott, hiába az orrspray, a nedves törölgetés, a bármi-bármi... Lilit szabadnapján riasztottam, hogy azonnal dokihoz kell menniük a kölyköknek, mert már nagyon nehézkes volt a légzésük. És már robogtak is Dr. Farkas Attila rendelőjébe, ahol a mindenféle egyéb injekciók mellett ismét kaptak csodaszurit. Újfent ezer hála Lilinek, hogy elvitte őket orvoshoz. Még így is nagyon aggódtunk értük, borzasztó volt ilyen állapotban látni őket.
Szerencsére szombat reggel fényévekkel jobb formában voltak a skacok. A mindenki gyógyszerezése mellett ők két féle gyógyszert kapnak még egy hétig. Érdemes figyelni az adagokra: Inci-Fincinek a kb. fél centi átmérőjű gyógyszer negyedének a harmada, Tündérnek ettől picit kisebb. A kapszulából Incinek egy gombostűfejnyi minimális vízben feloldva napi kétszer, Tündérnek ettől egy picit kevesebb... Szóval nem egyszerű, főleg úgy, hogy közben mindegyikük érdeklődik, hogy mi történik, segíteni szeretnének. Hála az égnek szinte mindenki már majd kicsattan az egészségtől!
A hét elején óriási megkönnyebbülés volt, hogy tényleg mindenki kigyógyult, a még gyógyszert szedő Inci és Tündér pedig olyan rosszak lettek, hogy nem hittünk a szemünknek. Inci-Finci mindig is hiperaktív kölyök hírében állt, de most a kis "nebáncsvirág" Tündér királylány is felvette ezt a mentalitást. Nem tudjuk, hogy a gyógyszer mellékhatása-e, vagy annyit voltak ők együtt, hogy a személyiségük is azonosult. De inkább legyenek zsiványak, boruljon minden és mindenki a játékuk hevében, bosszantsák társaikat, minthogy betegeskedjenek. De attól még nagyon meglepő a kicsi lány viselkedése.
Ahogy a felkészítő szobából sikerült kiiktatni, úgy megjelent a karanténban és az örökbefogadó konténerben is a hapci mizéria. Pedig aztán fertőtlenítőben úsztunk állandóan. Lehet a hideg idővel érkezett valami, ha jobban visszagondolok, minden évben van egy-két ilyen hét.
A vörös fiúk, Gyapjú és Gyömbér (mert még ezt is együtt kell csinálniuk), valamint Mulán kezdtek el prüszkölni, nekik megkezdtük a kezelésüket. Emiatt Csipi gyors átköltözött a kisszobába, hogy ha tudjuk, kerüljük el nála ezt a nyavaját. Ugyanis Csipihez látogatók érkeztek. A pár Finnországban lakik, és oda szeretnék haza vinni leendő kiskedvencüket. Most családi látogatáson vannak itthon pár hétig, és korábbi telefonos egyeztetésünk után megérkeztek, hogy választott cicájuknak legyen idő előkészíteni mindent az útra. Csipibe azonnal beleszerettek, de megnézték a többieket is, és Guliver is nagyon megdobogtatta a pár szívét. Egyelőre kitartanak Csipi mellett. Egy nemrégiben egyedül maradt idősebb cica mellé kerül, fontos szempont volt, hogy nyugodt természetű, jó idegrendszerű legyen, mert azért hosszú út áll előttük. De azt már elöljáróban leszögezték, ha a legközelebbi családlátogatáskor Guli még a menhelyen lesz, akkor biztos örökbefogadják, viszont most nem szeretnék egyszerre két új, idegen cicával meglepni idős cicuskájukat.
Egy olyan telefonhívást kaptunk, ami kicsit leverte az ékszíjat nálunk. Mindig igyekszünk reálisak és elfogadók lenni, de van amikor a döbbenettől nem sikerül. Totyának két hét alatt lejárt a mandátuma. Nem erre számítottak. Kérdeztük kis naivan, hogy mégis mire? Milyen elvárásunk van egy aktív kölyök cica esetében? Az otthon végzett munkába bezavart, mert természetesen mindig az emberen, emberrel akart lógni, de ezt tudták is, hogy lételeme az ember közelsége. Nem szobanövény, hogy 8 órában egy helyben üljön, sőt egy kölyök még nem alussza át a napot. Majd ebben az időben elkezdett szorongani, és képes volt rápisilni a szőnyegre is. Ha a pár férfi tagja otthon volt, nem volt ilyen jellegű gond. Kolléganőm közölte, hogy akkor azonnal hozzák vissza, és így is tettek. Megérkezett Totya, aki nem értette mi történt, és mi rosszat tett. Fel volt zaklatva. Kicsit mi is, mert nagyon cingár és csapzott volt a szőre a lányokkal ellenben, akik nem hagyták el a menhelyet, és még betegek is voltak. Totya visszakerült a felkészítőszobába, a tesói mellé, de egyelőre nem volt boldog...
Zulu dr. Sebő Ottó rendelőjébe utazott, mert elég látványosan elkezdett fogyni. Eszeget, de ímmel-ámmal. Szerettük volna, ha mondanak valami okosságot, mivel lehet tuningolni, erősíteni, mert kifogytunk az ötletekből. Csináltattunk gyorstesztet is, biztos ami biztos, ami negatív lett. Ezt leszámítva, semmi pozitívat nem hallottunk, mikor kollégánk telefonált, hogy a doktor úr szeretne mondani valamit. Ez sose jelent jót, sajnos ezt tapasztaltuk már... Zulunak született rendellenessége van, pici testéhez, fiatal korához képest veséi bőven elérik a felnőtt cicák veseméretét. Kóros vesemegnagyobbodása van, ami visszafordíthatatlan, sőt még szinten sem tartható. Állapota rohamosan romlik ezután is, úgyhogy javasolta az elengedését. Tudtuk, hogy nincs jó bőrben a kiskandúr, de erre nem voltunk felkészülve. Rábólintottunk az elengedésére, bármennyire is nehéznek bizonyult. Zulu már együtt futkározik testvérével Zérával az örök vadászmezőkön úgy, hogy mindketten teljesen egészségesek...
Ahogy a konténerbe, úgy a karanténba is betette nem várt mancsát ez a fránya nátha. Csütörtökön állatorvosunk Májkrémnek, Kókusznak és Kalóznak adott csodaszurit, valamint a nagyoknak Gyömbérnek, Gyapjúnak és Mulánnak, mert nekik a gyógyszerek mellett sem javult az állapotuk. Viszont a csodaszuri után jelentősen jobb volt a helyzet mindannyiuknál. A csodaszuri azért nem egy varázs szérum, bármennyire is magasztaljuk varázserejét, hanem egy erős antibiotikum, ami azonnal megkezdi hatását.
Hétvégén Guliver és Topán költöztek fel az örökbefogadó konténer kis szobájába. Ott most megfogyatkozott a létszám, és bízunk benne, hogy Poppy felismeri Gulivert, eddig ő volt az egyedüli cica, aki szimpatikusnak bizonyult Poppy királylány számára. Titkon reméljük, hogy inspirálni fogja őt annyira, hogy akár hajlandó legyen némileg szocializálódni cicákkal, vagy legalább beköltözni a kis szobába, ne adj Isten, még a kifutóba is kimerészkedni. Egyelőre úgy tűnt valami derengett neki a románcból, mert azonnal felfigyelt csodaszép Guliverre, mikor a "pávafiú" kilibegett Poppy lakrészébe, az irodába. Izgatottan várjuk a fejleményeket!
Topán pedig azért utazott fel, mert számára elérkezett a gazdisodás napja. Addig futkosott egy nagyot a kifutóban, és megmászott minden lehetőséget, míg gazdija megérkezett érte Garáról, hogy szebbé tegyék egymás elétet. Nehéz volt az elválás, hisz Topánnal volt egy remek közös szórakozásunk, ha bármikor kitettem oldalra a tenyeremet, szétnyitva, akkor a helység bármely pontjából azonnal, szélsebesen belefutott fejjel. Nagyon vicces volt, random fedeztük fel ezt a mókázást, és ezt sok buksi puszi és simi kísérte, gondolom neki ezért is megérte. Tüneményes jellem, biztos imádni fogja az egész család.
48 cicánkkal együtt köszönjük figyelmüket és kívánunk szép napokat!
Reni
Hozzászólások