Macskalandok 2022. nov. 7-20.

Zima elkülönítve, figyelgetve sem biztatott minket semmi jóval. Kedves volt, aranyos, de látszott, hogy bármennyire is próbáltuk elhessegetni a gondolatot arról, hogy FIPes, már egyre inkább szembetűnő volt a hasa növekedése alapján. Igyekszik tartani magát, eszeget piciket, de gyorsan elfárad. Mindez megspékelve az enyhe sárgulással. Borzasztóan sajnáltuk, de meg kellett hozni a szomorú döntést az ő érdekében. Most az autónk csak cicákkal megpakolva robogott Dr. Tímár Endre rendelőjébe. Ő is azonnali hatállyal megerősítette, hogy Zima FIPes, és még annyit hozzá tett, hogy túl fiatal ahhoz, hogy sikeres legyen a kezelés ellene. Egyelőre ebbe még nem merültünk bele, mire is gondolhatott pontosan, lehet már van tapasztalata FIPes cica gyógyításában??? Most egyelőre csak elvagyunk szomorodva a gyönyörű cicalány miatt. Szép lassan, egymás után mindhárom tesó átkelt azon a bizonyos hídon, és egyedül az vígasztal, hogy már újra együtt kergetőzhetnek, gondtalanul...

És amikor azt hinnénk, hogy a többiek csak sima ivartalanításon esnek át, és mi baj történhet? Jön az infó, hogy Dóri és Tündér FIV gyorstesztje pozitívat jelzett be. Dórinál még nem is lepődtünk meg igazán, hisz kinti tartásban élt, ivarosan, és az évek alatt többször is fialt. Bármikor fennállt a veszélye, hogy megfertőződik egy románc alkalmával. Nagyon halvány lett a második teszt csík, úgyhogy ismételni fogjuk pár hét múlva.

Ám ott van Tündér...nah, nála a víz is kivert minket. Pár napos koruk óta vannak a gondozásunkban, elsősorban Lili gondozásában, de a lényegen nem változtat. TündérManci vagy TündérRetikül, ahogy mi magunk között emlegetjük, mindannyiunk szíve csücske. Aggodalmunk és kétségbeesésünk határtalan! Bár tudjuk, hogy nincs világvége, de akkor is annyira váratlanul ért minket a hír, hogy ilyenkor nem is tudunk tiszta fejjel gondolkodni.

Rajtuk kívül Pici, Tátra, valamint a kandúrkák, Inci-Finci, Kalóz és Totya estek át az ivartalanításon. Mindannyiuknak szerencsére negatív lett a gyorstesztje. A lányok még pár napot a karanténban lábadoztak, míg a kandúrkák másnap visszakerültek a saját szobáikba. Jellemzően őket jobban megviseli, ha nem is fizikálisan, de az egójukat jobban sérti ez a beavatkozás. Csak jóféle eledellel lehet némileg enyhíteni a sértettségükön. Ebéd időben pedig nyíltan ki merem mondani, hogy nyoma sem volt már a duzzogásnak. De nem csak a kandúrok vannak ilyenkor letargiában, Paca maximálisan el volt anyátlanodva. Igaz, hogy Danival töltötte a napot, míg anyja oda volt műtéten, majd lábadozott, de az nem olyan, nyilván. Amint látta, hogy anyja újra közeledik, szinte pipiskedett, farkát rebegtette, mintha megrázná a kettőhúsz, és teli arccal fúródott bele Pici bundájába. Azt se felejtsem el megjegyezni, hogy kimaradt egy nap komfort szopizás, mert ez az ízig-vérig zsivány, minden hájjal megkent cicalányka még szopizik. Vannak dolgok, amik nem változnak az idő múlásával, Pacus imádja az anyját.

Csütörtökön állatorvosunk kombinált oltást osztott ki Szmillának és bátyjainak, valamint Fülöp, Paca és Tigris kapott éves ismétlő szurit. Veszettség elleni oltásban pedig Szirup, Szilva és Timike részesült. Misinek szteroidot adott a doktor úr szőrtépkedés ellen.

Hétvégén anyuka érkezett ki gyermekeivel Honda látogatóba. Honda eleinte nem barátkozik, elbújik, majd megfigyel, és kellő idő elteltével hajlandó megmutatni formás idomait. Félszeg magatartása ellenére is a család beleszeretett az arcába, már a fotókon is, ami élőben még inkább hatványozódott. Alapos átbeszélés után sem riadtak meg attól, hogy Hondát családjukba fogadják. A gyermekek is nagyon éretten és türelemmel fordultak felé, így kérdés sem merült fel bennünk, hogy Honda jól fogja érezni magát közöttük. A pufilány imád játszani, iszonyat cukiskodó, bájolgó, igazi szeretetcsomag, csak idő kérdése, hogy kitárja szárnyait.

Hétfőn Jancsi fogadott látogatókat. A kapuban várt a család, majd extra meglepetésképp a megtalálója, korábbi pártfogója is befutott, adománnyal teli puttonyával a cicáink részére, amit nagyon szépen köszönünk neki! Jancsi egyelőre tartózkodó volt leendő családjával, de ismerjük a nagyfiút, meglepettsége csak az első etetésig tart. Meg is lepődtek, milyen hatalmas Mosolyúrfi, de a mérhetetlen sok szeretetnek, mi benne lakozik, kell a hely. Meg lehet a falánkág is közre jártszik, de erre nincs bizonyítékunk. Kis gazdija csillogó szemmel tekintett Jancsira és már alig várja, hogy otthon nagyokat játszon vele, valamint már meglévő cicájukkal.

A korábbi látogató család visszatelefonált, hogy korábbi előélete ellenére Karcsit választották. Egyszerűen nem tudnak nem rá gondolni, és bíznak benne, hogy a jelölgetést már teljesen maga mögött hagyta a nagyfiú. Mi is drukkolunk ezerrel, mert a menhelyen már rég levetkőzte ezt a rossz szokást, köszönve a segítő cicapajtiknak, és egyedüli cicaként sem tér vissza soha többé.
Fiatalok érkeztek Rikkóhoz, aki hozta a formáját, és azonnal levette a lábáról látogatóit. Ha barátkozásról és szeretgetésről van szó, nem ismer akadályt, csak úgy folyik bele az ember karjai közé. Egy pillanatig sem hezitáltak látogatói, alig várják, hogy végre hazavigyék és bemutathassák már meglévő cicájuknak, Buboréknak.

Ahogy az lenni szokott, semmi sem történik zökkenőmentesen. Jancsi feltűnően kedvetlen, és ami ennél is durvább, étvágytalan volt a reggeliztetés alkalmával. Hőemelkedése volt. Alig vártuk, hogy állatorvosunk megérkezzen és megmondja, hogyan tovább. Alapos tapogatás után kiderült, hogy fáj a pocakja. Ennek megfelelően kapott injekciót és további kezelésre gyógyszert. Azonnal jeleztük gazdijainak, hogy tolódik az örökbefogadása, mert mikor, ha nem az utolsó pillanatban tör rá valami. Jancsi vizsgálata mellett Hanga, Honda, Karcsika és Szamóca kapott fél éves ismétlő veszettség elleni oltást. Karcsi esetében aktuális volt az ismétlés a közeljövőben, és nem szerettük volna, ha a gazdik azonnal állatorvoshoz szaladnának vele. Mert eljött a gazdisodása napja! Megérezte, tudta, hogy érte jöttek, ez most egy új élet kezdete. Ahogy megérkeztek érte, ment egy kört a szobában, elköszönt pajtásaitól, a gondozójától és be is heveredett a hordozójába, indulásra készen. Ez a "mindenlébenkanál" nagyfiú már szegedi otthonában hajtja álomra buksiját, és szórakoztatja családját, mindannyiuk legnagyobb örömére.

Hétvégén egy ifjú pár és a férfi édesanyja látogatott ki cicáinkhoz Vecsésről. Egyelőre még nem volt kiválasztott cica, úgy voltak vele, hogy majd a személyes találkozó és a kölcsönös szimpátia alapján hozzák meg döntésüket. Az új otthonukba költözés lehetővé tette, hogy végre legyen egy közös kiskedvencük. Kettő lett belőle! Szirup és Szamóca elvarázsolták őket. Ami nem is meglepő, hisz Szirup azonnal, teljes testbedobással érkezik az ember lábára, elé, ahogy sikerül. De érkezik, határozottan és rögtön pocakmutogatva. Szamó visszafogottabb, érzékenyebb leányzó, de nem veti meg a vállra ugrást és az emberen csüngést, ha a bizalom kialakul. A tesók pedig biztos nagy támaszai lesznek egymásnak a későbbiekben is, hisz itt is folyton-folyvást egymást nyüstölik.

Bájos arcú Kókuszunk sem maradt látogató nélkül a hétvégére. Hozzá Pásztóról érkezett az édesanya és tinédzser lánya. A távolság sem volt akadály, meglátták Kókuszunk gyámoltalan szemeit, és ettől kezdve nem volt visszaút, a menhelyen kötöttek ki. Ez a pufi fehér szőrmók nagyon sok ideig tudta élvezni leendő kisgazdija ölében a simogatást. Szinte azonnal egymásra hangolódtak, maximálisan kölcsönös volt a szimpátia. Már most nehézkes volt az elválás egymástól, de ezt mondhatom minden leendő gazdi és választott cicája/i esetében. Mindannyian annyira pozitívak voltak, tényleg egy szívmelengető, reményekkel teli hetet tudhatunk magunk mögött. Bátran kijelenthetem, hogy rég voltunk ennyire optimisták és boldogok. Már csak Jancsinak kell felépülnie, hogy is ő készen álljon a gazdisodásra, hisz a bőröndje már a küszöbön áll.