2024.05.30. Lucky vizsgálatra utazott. A kezdeti egész jó étvágya pár napig tartott, már újra ignorálja a kajcsit, ellenkezik, ha mesterségesen próbáljuk etetni, nem akarja lenyelni a dolgokat. Bentfogták, infúzióra kötötték, hogy tudjanak majd tőle vért venni. Délutánra sikerült is elkészíteni a labort, ahol bebizonyosodott, hogy a vese értékei az egekben. Mondták, hogy pár napra bent tartanák infúzión, ami után pár napig megint jól lenne, de valószínű nekünk is infúziózni kéne. Amivel még nem is lenne baj, de azt mondták ezekkel az értékekkel maximum pár hete van hátra, nagyon maximum pár hét, ami idő alatt is pár napig jól lehet, de semmi jóval nem kecsegtettek. Dilemmáztunk, átrágtuk, hogy vagy vegetál pár hétig még, pár jó nappal, és közben lehetnek fájdalmai, vagy elengedjük szegényt. Ez utóbbi mellett döntöttünk, hisz szenvedtetni nem szerettük volna. Sajnos a vesebetegség nem visszafordítható, nem gyógyítható, ezért aprócska Luckyt bármennyire is megkedveltük ebben a pár napban, elengedtük....
Rossz állapotban találták, de megtalálói befogadták, és valamennyire sikerült megerősödnie, átesett az ivartalanításon közben. Minden szép és jó volt, megtalálói megszerették a nyolc év körüli cicalányt, kit Luckynak neveztek el. Ám Lucky állapota most újfent lerobbant, napokon keresztül nem evett, ezért felkerestek minket, hogy sürgőssé vált a bekerülése, ők már nem tudnak boldogulni vele. Ahogy bekerült ez a pici méretű cicuka, azonnal barátkozott velünk, és szerencsére néminemű pempőt is eszegetett. Kapott immunerősítőt, B vitamint, roboráló konzervet, valamint antibiotikumot, gyulladáscsökkentőt, mert iszonyatosan be volt gyulladva az ínye, ezért minden étkezésnél egyre ügyesebb volt, és egyre könnyebben tudott enni. De látszott rajta, hogy felettébb rossz állapotban volt, gondoltunk itt valamire pozitivitásra, vagy vesebetegségre is... Egyelőre minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a jelenlegi állapotát kicsit feltornázzuk.