Kutyamesék 2024. szept. 9-15

Kutyás blog | 2024. október 3.

Ezen a héten egy pillanatra megállt az idő, és elszállt az összes problémánk. Megtudtuk az adó 1% összegét, ami az éves fennmaradásunk egyik alappillére. A tavalyinál picit magasabb összeget kaptunk,de sajnos kevesebb adózó rendelkezett a javunkra. 

Szívből köszönjük mindenkinek, aki érdemesnek talált minket arra, hogy folytathassuk a munkánkat! Ez óriási elismerés, nagy megtiszteltetés a számunkra. 

Tavaly 298 új állatot vettünk a gondozásunkba. Ez azt jelenti,hogy majdnem 300 lélek került biztonságba. Ők mindannyian a menhelyre érkeztek, és gondoskodtunk róluk,amíg gazdihoz nem jutottak. Ebben a számban nincsenek benne az önkénteseinknél ideiglenesen elhelyezett, vagy a chipolvasás által hazajuttatott állatok, mert akkor ez a szám a többszöröse volna.

Ezúton szeretném megköszönni önkénteseink emberfeletti munkáját. Kiemelném chipolvasós önkénteseinket, akik a hét minden napján,akár egész nap úton vannak,hogy segíthessenek, hogy az állatok hazajuthassanak, vagy éppen menhelyre kerülhessenek. Külön köszönet Zórának és Dominikának, hogy bármikor hívhatóak. Vikinek, aki segít, ha bajban vagyunk hellyel. És Mesinek, aki hihetetlen jól átlátja és koordinálja, hogy melyik kutya hova tartozik.

Köszönet illeti a menhelyi sétáltatós önkénteseinket, Csillát, Fannit, akik koordinàljàk ezeket a programokat, és minden résztvevőt,aki az idejét a kutyáknak szánja. A teljesség igénye nélkül Tündi, Alexa, Gabi, Annabella szinte minden áldott héten csatlakozik a csapathoz. Judit önkéntesünk pedig kiemelkedően teljesít a problémás kutyák rehabilitációjában.

Kijárós, menhelyi segítőből Melinda önkéntesünk hosszú évek óta a hátán viszi egyedül a feladatot.

Menhelyi rendezvényes önkéntesünk, Ági nélkül pedig gyakorlatilag nincs is nyílt nap.

Köszönet illet minden kollégát, akik nap mint nap elvégzik a feladatukat, ápolják, orvoshoz viszik a kutyákat, gondoskodnak a tiszta környezetről, a friss élelemről, ivóvízről a legszélsőségesebb időjárásban is.

És végezetül, még egyszer, köszönet minden adományozónknak, támogatónknak, akik lehetővé teszik, hogy egész évben működhessünk. Sajnos az 1% felajánlás nem fedezi az éves kiadásainkat, így egész évben nagyon hálás szívvel gondolunk mindenkire, aki a segítségünkre siet.

Folytathatjuk tehát a munkánkat, a hivatásunkat. Az idei év ugyan még nem fejeződött be, de már több, mint 200 állat költözött be a menhelyre, hogy új otthont találhassanak.

A befogadás mozgatórugója az örökbefogadás. Tavaly több, mint 270 állatot tudtunk gazdihoz adni, idén pedig lassan elérjük a 200-at. 

Reményekkel teli fogunk neki az év hátralévő részének. Nekünk, mint menhelynek azonban most kezdődik az új év, hiszen a mi "életünk" szeptembertől- szeptemberig tart, de mindössze csak addig, amíg bizalmat szavaznak nekünk!


Hétfő
Csodásan indult a hetünk, ugyanis olyan kutyák érkeztek a menhelyre, akiket egy gonosz öregembertől kellett kimenteni. Pontosabban ő kért segítséget, és nyomdafestéket nem tűrő módon beszélt a kollégámmal. A kedves gazdi otthonba költözik, a kutyák meg nem kellenek senkinek. Szélnek eresztené őket emberünk, de fél, hogy megbüntetik.

Otthagyná az üres telken éhenhalni őket, de akkor is megbüntetik, a franc az ilyen világba!
Úgyhogy behozta őket, de rögtön nyomatékosította,és ismételte bőszen, hogy “ezek” nem kedvencnek voltak tartva, hanem, hogy ugassanak! “Ezek” nem “játékkutyák”. És ne simogassuk őket, ő sohasem nyúlt hozzájuk. 

Életükben talán akkor értek hozzájuk, amikor chipet kaptak, meg oltást, még az első időkben. Aztán jött a covid, az állatorvos nem ment ki többet oltani, mert mindent lezártak. 
Értjük, persze! De 2024 van.

Kaját legalább kaptak, de egyértelműen törekedett arra, hogy minél alacsonyabb költségvetésből tudja kihozni az étkezést, noha láthatóan nem szegénység volt a kiváltó ok. 

Gombóc és Tücsök pár kedves szó után egyre oldottabbak lettek. Sőt, Gombóc nagyon is szereti a simogatást, még ha eddig nem is volt benne része. Tücsök még bátortalanul ismerkedik, de ő is nyit. Érthetően nehéz nekik…

Gombóc 
Tücsök


Kedd
Szerencsére Harmat, a szocializálatlan, adománygyűjtő ládába kirakott kutya is nagyon szépen halad. Alapvetően még mindig nagyon bizalmatlan, különösen a férfiakkal, de már egyre bátrabban odamerészkedik az emberhez egy kis szaglászásra, ismerkedésre. Valószínűleg ő is nagyon jó társa lehet majd egy eltökélt, de ugyanakkor türelmes gazdinak. Harmatnak a legfontosabb, hogy egy olyan otthont keressünk, ahol nem túl nagy a család, és csendes a környezet, van ideje hozzászokni az új ingerekhez. Fejlődésre, barátkozásra már nyitott, csak időt kell neki hagyni.

Harmat nagyon sokat fejlődött


Szerda
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila ma is, mint minden héten, érkezett a szokásos menhelyi vakcinázásra. Most 11 veszettségi oltás mellett 3 kombinált oltást, valamint 6 veszettségi-kombinált oltást osztott ki.

Csütörtök
Reggel a Moszkvai körúti hajléktalanszállóról érkezett egy cuki, pár hónapos labrador jellegű kutyus. A szállón az egyik fészer alól mászott elő a kölyök. Senki nem tudja hogy kerülhetett oda. Chipje nem volt a kiskutyának, ami azért furcsa, mert még akár fajtatiszta is lehet,márpedig a tenyésztő, sőt, senki más nem adhatja tovább a kutyát chip nélkül. Mi a kicsi kutyának az Emil nevet adtuk.

Emil

Ez a mai a furcsaságok napja. Önkéntesünk Zóra és Dominika egy kutya befogádával ügyködtek, aki egy állatbarát hölgynél töltötte az éjszakát. A kutya előző napon a CBA- nál kóborolt. Mivel nem adta a bőrét egykönnyen, végül állatorvost kellett hívni hozzá, hogy nehogy kárt tegyen valakiben. Dr. Pinnyey Szilárd ment ki végül, hogy bebódítsa őt, így került a menhelyre. A fotókat is ennek tükrében érdemes nézegetni…

Rex


Nos, az igazi furcsaság a történetben ott kezdődött, hogy a mikrochip leolvasó jelzett, de a chipszám bizony nem magyar, hanem romániai. Önkéntesünk kiderítette egy helyi tomániai panziós számát, és kérte, hogy a gazdát keresse meg, hátha kiderül mi történt. 

Egyelőre annyit tudtunk meg, hogy a kutya úgy négy hónappal ezelőtt tűnt el, és már azt hitték,hogy nem is él. Azt az ígéretet kaptuk, hogy a gazdi keresni fog minket telefonon, hogy megbeszéljük a kutyus haza jutásának lehetőségét. Mivel érvényes veszettségi oltása nincs, így kötelező két hét karantént ír elő a törvény. Amint ez letelik, Rex kap egy friss oltást és haza utazhat, amennyiben a gazdi továbbra is igényt tart rá. 

Ma ivartalanításon jártunk dr. Tímár Endre rendelőjében, ahol Briós, Zámbó, Öcsi, Hobo és Drazsé estek át a műtéten. A szívféregtesztje pozitív lett Öcsinek és Zámbónak. Drazsé az ivartalanítás mellett egy lágyéksérv műtéten is átesett. 

Péntek
A nyári heteken át tartó perzselő forróságot szinte a semmiből számolta fel a ránk zúduló eső. Ez egyrészt óriási felüdülés volt, másrészről viszont óriási teher még egy egészséges, erős szervezet számára is. A kutyák is nagyon nehezen viselték az óriási hőmérséklet változást, ugyanakkor óriási felüdülést jelentett az eső és a hirtelen érkező hűvös levegő.

Szombat és Vasárnap
A menhelyi kutya sétáltatás ez alkalommal a kiszámíthatatlan időjárás miatt maradt el. Önkéntesünk, Csilla ennek ellenére kijött a menhelyre, hogy friss fotókat készíthessen.

Csézi kutyánkat mintha megérintette volna a szombati elmaradt séta szele, Ő ugyanis külön programot szervezett magának. Éppen félúton kaptam rajta, amint az erdőben szaglászott, és mikor kimondtam a nevét nagy boldogan szalad felém. Aki ismeri Csézit az jól tudja, hogy nem az a könnyen megfogható kutya, ráadásul nála makacsabb Hölgyet sem hordott még a Föld a hátán. Így tehát nem is próbálkoztam pórázra venni, ha nem figyelmeztettem, hogy a menhely nem erre van, úgyhogy legyen kedves arra venni az irányt. 

Először a kisasszony még nem is vett túl komolyan, de amikor már erélyesebben rászóltam, hogy tessék visszamenni, mert a séta most elmarad, és ez nem önálló program, akkor nagy kegyesen szépen visszaindult a helyére.
Ez a baleset úgy történhetett meg, hogy reggel a nagy sietségben valaki mellé csukta az ajtót. Szerencsére rajta kívül senkinek sem jutott eszébe a szakadó esőben kirándulás tenni kíséret nélkül az erdőben.

Csézi külön jelenség a menhely életében


Egész hétvégén, különösen vasárnap erős szeles idő volt, ráadásul úgy esett az eső mintha dézsából öntenék.
Éppen ezért nagyon sok kutya úgy döntött, hogy ebben az időben inkább kisebb dugja az orrát a helyéről. A legkisebb kölykeink kollektíven úgy döntöttek, hogy bent a helyükön összebújnak, és ki sem jönnek egész nap. Emiatt úgy nézett ki a kölykös udvar, mint hogyha nem is lakna ott senki sem. Átlagos esetben ez az egyik leghangosabb, legvidámabb hely, ahol mindig csaholnak, játszanak és mindig történik valami. Most ez a hely úgy nézett ki, mintha senkin sem lakná. Ezzel a csendélettel búcsúzom, és várom Önöket a következő héten is, a legfrissebb beszámolómmal.

Ahogy nem szoktuk látni a kölykös udvart


Köszönjük a 180 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak. Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások