Nagyon mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött. Volt örömteli örökbefogadás, hétvégi nyílt nap, adománygyűjtéssel egybekötve, ahol sok-sok érdeklődő nézhette meg testközelből a munkánkat, a menhelyi állatokat.
És volt nagyon sok segítségre szoruló kutya is, akik most végre valahára menhelyre kerülhettek, miután kivárták a menhelyi várólista kígyózó sorát. Mégis hiába került be a héten is több kutya, az az igazság, hogy úgy érezzük, hogy szélmalomharcot vívunk. Nap mint nap vesszük fel az újabb segítségre szorulókat, akik közül néhány gazda egyszerűen nem érti meg, hogy miért kell várnia a leadással, és fel sem merül benne, hogy a helyzetet nem az állatvédők idézték elő, hanem a hozzá hasonló emberek.
A hétvégi nyílt nap lehetőséget adott arra is hogy a menhelyi körsétára érkezőket egy kicsit tájékoztassuk arról, hogy milyen munkát végzünk, mire költjük a felajánlott pénzt, és hogy egy kicsit belelássanak a mindennapjainkba. Sokat beszélgettünk a látogatókkal, akik nagyon kíváncsiak, érdeklődőek, kedvesek voltak. Amin mégis nagyon megdöbbentem, hogy a kilátogatók többsége igenis tisztában volt a nehézségeinkkel, és meg is értették a problémánkat. Mindenki egyöntetűen a felelőtlen gazdákat tette felelőssé, és nem a menhelyet jött hibáztatni. Nagyon jó érzés volt, hogy olyan emberek jöttek, akik modern látásmódúak voltak, és fogékonyak a probléma iránt.
Nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett a blogommal kapcsolatban, és többen felismerték Foltost, akiről a múlt heti blogomban szóltam bővebben. Hihetetlen volt, hogy az emberek ismerték a történetét, tudták mit élt át, és mindenki megismerte a képekről. Nagyon jólesett az emberek együttérzése, és hogy egy emberként szorítanak, hogy ő jobban legyen. Ez a nap segített egy picit kilendülni a hétköznapokból, amikor a telefon végén türelmetlenül segítséget követelő emberek zsarolnak. Erre az egy napra egy pillanatra elfeledkezhettünk erről.
Csakhogy a szürke hétköznapokon megállás nélkül záporoznak a segítségkérő telefonok, a megannyi feleslegessé vált kutya miatti segítségkérések. Nem is annyira segítségkérések ezek, hanem inkább követelések, hiszen a legtöbb embernek - ők azok, akik ki sem jöttek a nyílt napra -, mi sem természetesebb, mint az, hogy a megunt állatot rögtön menhelyre adja. A sétán volt egy család, aki megkérdezte, hogy mi változott a menhelyen a kötelező chipelések miatt. A kérdés nagyon jó volt. Talán az, hogy így kénytelenek felvállalni az emberek, hogy a saját kutyájuktól válnának meg, akiket többé nem dobhatnak ki az erdőbe, vagy ereszthetnek szélnek az út mentén. És talán önmaguknak is szembesülniük kell azzal, hogy kudarcot vallottak, mint gazdi. Talán.
Hétfő
Argosnak, az ételallergiával küszködő shar-peinek akadt egy gazdijelöltje, de őszintén szólva nem hittünk benne, hogy a történetnek lesz folytatása, hiszen egy ilyen kutya gondviselése sok odafigyelést, önfeláldozást igényel. A gazdijelölt azonban eltökélt, mindennél jobban szeretné Argost, és neki pont erre van szüksége. Az összeismerkedés jól sikerült, így kicsit megbontottuk a menhelyi rendet, Argost örökbefogadásig az átadóban helyeztük el. Bundi, a komondorunk a másik komondorral, Csatárral került egy udvarba, és hihetetlen rövid idő alatt sikerült barátságot kötniük. Az udvarban ugyan nem egyszerű tőlük dolgozni, ugyanis folyton az emberen csüngenek, de ennek örülünk, hiszen Bundi nagyon problémás kutyaként kezdte nálunk a pályafutását.
Kedd
Ivartalanításra, vizsgálatra igyekeztünk dr. Sebő Ottó rendelőjébe Makóra, de elhúzódott az ottlétünk, ugyanis Dzseni ivartalanítása komplikáltnak bizonyult. Ezúttal az ivarszervei körül találtak cisztákat, amiket el kellett távolítani. Szegény Dzseni megküzd az egészségéért, de úgy tűnik révbe ér, hiszen a műtét jól sikerült, a többi betegségét pedig már rendbe tettük. Dzseni mellett Tündér is átesett az ivartalanításon, az ő műtéte semmi meglepetést nem tartogatott. Loki vizsgálaton járt furcsa viselkedése miatt, hiszen délelőtt mindig nagyon pörgős, viszont délutánonként olyan, mint akit agyonvertek. A vizsgálat a betegséget kizárta, valószínűleg az az oka a viselkedésének, hogy teljesen kifárad délutánra.
Végezetül egy problémás, kissé agresszív idős öregurat fogadtunk be, akitől a gazdája épp a viselkedése miatt válik meg. Maci idős kora ellenére nagyon gyors, és meglehetősen harcias. Az átvevő munkatársamat gondolta az aznapi vacsorájának, de szerencsére a kolléga már találkozott hasonló hozzáállású kutyával, így győzött a rutin, Maci bekerült a menhelyre.
Szerda
Újabb két kutyának nyújthattunk segítséget, akik a múlt heti örökbefogadásoknak köszönhetik, hogy ma bekerültek. Pákót, a fiatal labrador jellegű kant egy állatbarát család találta, és meg is tartották volna, de Pákó ahelyett, hogy örült volna a jó dolgának, elkezdte a saját két kutyát terrorizálni. Ezt elégelte meg a gazdi, valljuk be, joggal. Reméljük, hogy nálunk majd sikerül elsajátítani az alapokat. Kicsit heves természetű az igaz, de könnyen tanul.
A másik segítségre szoruló kutya egy újabb Morzsi (ő már a harmadik egy időben a menhelyen. nagyon népszerű ez a név!). Morzsi azért került a menhelyre, mert szökik, mert nem bírja más kutyák társaságát, és még harap is. Egy biztos, hogy szökik, de a másik két indok nekünk valahol sántított. Majd kiderül.
Csütörtök
A szokásos állatorvosi vizit ezúttal sok munkát tartogatott nekünk. Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila ezúttal 15 veszettség elleni, 1 veszettségi-kombináltat, 3 kombinált oltást, és egy mikrochipet osztott ki.
Örömmel jelentem, hogy Foltosunk az állapotához képest szépen fejlődik. A nap nagy részét már sétálással tölti, holott beérkezésekor jártányi ereje sem volt. Az étvágya sajnos továbbra is nagyon rossz, de csak ahhoz képest, amennyit ennie kellene. A kezdeti állapotokhoz képest óriási a javulás, és mintha kicserélték volna. Mindig vidám!
Péntek
A nap örömhíre Zsálya örökbefogadása volt, akit egy csupaszív hölgy vett magához. Abban biztos vagyok, hogy ez a félénk, de tündéri kutyalány tökéletes otthonra talált, ahol megtanulhat mindent - amit eddig önhibáján kívül -, nem tudott.
Egy új kutya, Hercegnő foglalta el helyét az előkészítőben szocializáció céljából. Ő egy igazi cukiság, aki egyik pillanatban igazi cukormáz, a következőben pedig már csattan a fogsora a simogató kézen. Ezt a kicsi problémát szeretnénk kiküszöbölni, hiszen ez az egyetlen oka annak, hogy ő még a menhelye van.
Szombat és Vasárnap
Nagyon mozgalmas hétvégét tudhatunk a hátunk mögött.
Először is kezdeném a hétvégén bekerült két újabb kutya bemutatását. Haver egy fiatal németjuhász jellegű kölyök, ám tacskó lábakon áll. Korábban a Csongrádi sugárúton találták, de mivel azonnal nem tudtuk elhelyezni, így ideiglenes befogadónkhoz került.
A másik kutya neve Niki, akit sok-sok évvel ezelőtt fogadtak tőlünk örökbe. Most költözés miatt visszahozták.
Örökbefogadás is történt azonban a hétvégén!
Borzi Budapestre került, Argos pedig Szegedre. Biztos vagyok benne, hogy mindkét kutyának csodálatos élete lesz!
A sok nyüzsgés közepette sétáltatós önkénteseink is megérkeztek, akik a rendezvényünk mellett zavartalanul tudták tenni a dolgukat.
A menhelyi rendezvény egy adománygyűjtéssel egybekötött menhelyi körséta volt, aminek úgy gondolom ezúttal is hatalmas sikere volt. Akik a sétára vártak, azoknak volt alkalmuk egy pici bolhapiacon is szétnézni.
Hálásan köszönjük minden látogatónak, hogy ránk szánta idejét, és hogy támogatta a jelenlegi 147 kutya ellátását.
Reméljük, hogy mindenki maradandó élménnyel távozott! Mi nagyon jól éreztük magukat, köszönjük a kedves szavakat!
Linda
Hozzászólások