Februárban sem akart nekünk kedvezni az időjárás, így az ősz vége óta érkezett csapdázós segítségkéréseink még mindig várólistára kényszerülnek sajnos.
Ennek ellenére mindig akad olyan ivartalanítandó cica, akiknél nem okoz gondot a hideg időjárás és a hó, mert akad egy fűtött melléképület, egy nyári konyha, vagy egy külön szoba a lakásban, ahol el tudják helyezni az utcáról behozott, vagy az etetőhelyeken etetett szelíd cicákat az etetők vagy a gazdik.
Kedvezményes ivartalanításra érkezett ebben a hónapban 13 cica, akik közül 10 volt nőstény, ami azt jelenti, hogy 10 alomnyi kiscica már biztosan nem fog tavasszal feleslegesen megszületni. Volt közöttük négy cica, akit Baktóban etettek, voltak akik Subasáról érkeztek, de olyan is akadt, ahol Mórahalomról, illetve Kübekházáról hoztak utcán etetett, vagy utcán élő kóborkát.
Idén már hirdetnünk sem kellett a kedvezményes ivartalanítási programunkat, amely célja azon gazdikat vagy etetőket segíteni, akik utcáról mentenek cicákat, akik anyagi helyzetüket tekintve rászorulók, vagy éppen több cicát is etetnek és megterhelő lenne egyszerre több cica teljes áru műtétjét kifizetni. A téli hónapokban ilyenkor nagyobb hangsúlyt kap a kedvezményes ivartalanítási programunk, mert kevesebb utcai kóborkát tudunk vinni műtétre.
Egyre többen mernek segítséget kérni tőlünk, aminek nagyon örülünk, hiszen a cél minden esetben az, hogy elkerüljük a felesleges szaporulatot, valamint azt, hogy párzás során terjesszék egymás között a macska-AIDS vírusát a cicák.
A már jól ismert kolóniákból is érkeztek cicák ingyenes ivartalanításra ebben a hónapban.
Tavaly augusztusban hozott Kati műtétre két nőstény cicát a Körtöltés utcából, most pedig az akkori - már megszületett - almokból felnőtt cicák kerültek sorra, két kandúr és egy nőstény. Kati nagyon sok időt töltött azzal, hogy gyógyíttassa a beteg kiscicákat, illetve hogy szelídítse őket, így nem is volt szüksége segítségre a cicák befogásához.
Sajnos a Csaba utcai kolóniákban egyre csak gyűlnek a macskák, hiába ivartalaníttattuk tavaly mindegyiket, illetve adtuk gazdihoz Mayát, Lénát és hoztuk el ideiglenesen Kormit, a létszám nem csökkent, hanem nőtt, ami rendkívül elszomorító.
Két fiatal cirmos kandúr landolt még tél elején itt, akik közül a szelídebb cicusra rámosolygott a szerencse: még a nagy mínuszok előtt a közelben lakó Niki és párja megsajnálták és felvitték őt magukhoz. Szerencsére még nem lett beteg és már az ivartalanításon is átesett.
Az elmúlt lassan két év alatt megfigyeltük, hogy az emberek mennyire könnyen hajigálják ki az etetett kolóniák területére vagy a közelébe a megunt, nem szeretett cicáikat, mondván itt majd kap enni és akkor jólvan. Egy cicáról szinte azonnal lehet látni, hogy gazdis volt, hiszen a legtöbben szelídek, ápoltak, míg az utcára született társaik bizony elkerülik az ember társaságát és az ételt is csak félve fogadják el. És bizony az is igen gyakran előfordul, hogy a cicák kihajigálásánál még arra sincsenek tekintettel a kedves gazdik, vagy éppen örökösök!, hogy éppen jönnek a mínuszok és a korábban lakásban élő cicáknak nincs meg a kellő zsírrétegük, így nem bírják ki a hideget. Nem ismerik a terepviszonyokat, nem tudják hova lehet elbújni és sokszor a meglévő kolónia sem fogadja be őket. Megbetegszenek, lefogynak és ha nem érkezik számukra segítség, gyakran már nem érik meg a tavaszt.
Mert azt ugye elfelejtik a kedves gazdik vagy örökösök, hogy attól, hogy etetnek egy területen, attól az ő kidobott macskájának még nem lesz királyi dolga.
Eláruljuk azt is, hogy képtelenség ennyi cicát elhelyezni ideiglenes befogadóknál, így ne ringassa senki abban magát, hogy majd az állatvédők hazaviszik őket. Nem, sokukat soha senki sem fogja hazavinni az ideiglenes befogadók túlterheltsége miatt.
Azokat pedig, akik kidobják őket a hideg tél kellős közepébe, megkérném, hogy egy szál alsóban üljenek ki egy éjszakára a mínusz tíz fokba és gondolkozzanak el azon, hogy a lakásból, megfelelő zsírréteg nélkül kidobott cicája vajon mennyire fázhat most.
Az örökösöket pedig azért hangsúlyozom, mert már minden napos történetként tapasztaljuk, hogy azért vannak itt a cicák, mert a szomszéd néni/bácsi elhunyt, ittmaradtak a cicák, akiket az örökösök nem etetnek, elzavarnak – természetesen ivarosak – de nem gond, mert majd a szomszéd kertjébe szülik a kölyköket, nincs vele gond. Egyre több ilyen jellegű segítségkérést kapunk és ez rendkívül elszomorító számunkra.
Már szinte ott tartunk, hogy nem is tudunk új kolóniák ivartalanításába belefogni, mert folyamatosan a korábbi kolóniákhoz kidobott cicákat csapdázzuk és hordjuk orvoshoz.
A képen látható, gyönyörű hosszúszőrű Joci cica pár hónapja bukkant fel az Alföldi utcai etetőhely környékén. Mivel ápolt volt és kedves azt gondolták a környéken, hogy gazdis (sok a kertesház a környéken, bőven volt rá esély). Ahogy azonban jött a hideg és csapadékos idő, Joci egyre rosszabbul nézett ki, az egyik oldalán már szinte nem volt szőr. Másnap már vittük is a Vezér Állatorvosi Központba, ahol kiderült, hogy "szerencsére" nincs semmilyen komoly bőrbetegsége, "csupán" az elhanyagolt szőre annyira összecsomósodott, hogy kitépte magának. Így nem volt más választásunk, le kellett szegényt nyírni teljesen, fésülhetetlen állapotban volt már ugyanis a szőre a teljes testén. Ha már aludt, meg is fürdettük, átesett egy FIV/FeLV teszten, amely szerencsére negatív lett, valamint megtörtént az ivartalanítása is.
Füle kicsit atkás, kapott bele Otimectint, valamint Advocate cseppeket a nyakába. Microchip nincs benne. A cica gondozását korábbi segítségkérőnk, rendszeres támogatónk, Judit vállalta, nála jó melegben bontakozhat ki. Joci egyelőre még kicsit "kemény" macska, szelíd ugyan, simogatható, játékos, aranyos, de amikor nem az történik, amit ő szeretne, hajlamos kicsit felhúzni magát, így mindenképpen türelmes gazdira van szüksége! Ki tudja miket élt át az utcai léte alatt. Jelenleg a szocializációja folyamatos Juditnak köszönhetően
Januári blogunkban beszámoltunk már arról, hogy Aranka etetőnk kihozott két cicát a Macska Mancs Team tanyájáról, ahol rendkívül rossz körülmények között, összezsúfolva, orvosi ellátást nélkül, ivarosan tartotta a tanya bérlője a cicákat.
Negró és Vikica a körülményekhez képest viszonylag jól vannak, hetekig tartó kezelésük (nátha, fülatka, gomba, hasmenés, szemgyulladás) után áteshettek az ivartalanításon is. Sajnos a sejtésünk beigazolódott: mindkettő cica ivaros volt! Ők így éltek összezárva egy ketrecben. Annak, hogy Vikica mégsem lett vemhes az lehetett az oka, hogy - bár nagyjából 2 éves lehet - annyira alulfejlett és alultáplált volt, hogy nem fejlődött ki rendesen a petefészke és a méhe, így valószínűleg nem is tüzelt soha. Ezt alátámasztja korához képest kicsi mérete is.
Negró pedig nemcsak a golyóitól szabadult meg, hanem a maradék két szemfogától is, ugyanis nagyon rossz állapotban voltak már, elszíneződtek és nem álltak stabilan a helyükön. Így elkerülvén a komolyabb evési nehézségeket és a gyulladást, eltávolításra kerültek. Negrónak nincs már egyetlen darab foga sem. A szemük a mai napig kezelésre szorul, a gyulladás igen makacs, Negró szemén a hályog pedig örök életre megmarad. Továbbá belőle még mindig jön a féreg, így többféle féreghajtóval kezeljük mindkettejüket, hogy sikerüljön végre megszabadulni tőlük.
Nagyon erős cicák, de kérjük nekik a drukkot, hogy minél hamarabb rendbejöjjenek!
Kis csapatunk még két cicát karolt fel a Macska Mancs Team tanyáján élő cicák közül.
Egyikőjük volt Csillag...
Még február közepén, amikor a tanya tulajdonosa fotózta a cicákat a segítségkérő posztjukhoz, jelezte nekünk, hogy az egyik cica már nagyon rosszul van, haldoklik és azonnal orvoshoz kellene vinni. Kihoztuk a cicát és már rohantunk is vele a Vezér Állatorvosi Központba Dr. Nagy Péterhez.
Kóbor macskákkal foglalkozva láttam már pár szörnyűséget, de ez mindenen túltett. Csillagunk a gyorstesztje alapján FIV+ volt (azaz macska-AIDS-es), csontsovány, kiszáradt, hetek óta nem tudott már enni. Testét gombás foltok borították, a szeméből, orrából, szájából folyt a genny és mindenféle váladék, a fejének egyik oldalán alig volt szövet egy darabon, csontig gennyes volt. Vért alig lehetett már tőle venni, ínye hófehér volt, lábán nem állt meg csak segítséggel. Az orvosunkkal, akinek a véleményében 100%-ban megbízok úgy döntöttünk, hogy a leghumánusabb megoldás számára az eutanázia. Vigasztalhatatlanok vagyunk, egyetlen "kapaszkodónk", hogy utolsó perceiben nem volt egyedül és nem kell már tovább szenvednie.
Csillag a kezeim között kelt át a Szivárványhídon és közben csak arra tudtam gondolni könnyeimmel küszködve, vajon hogyan történhetett ez meg? Hogyan történhetett az meg, hogy valaki összegyűjtögette az állatokat, majd orvosi ellátás nélkül, gyakorlatilag a sorsára hagyva hagyta szenvedni, a saját ürülékében fetrengeni, csontsovánnyá fogyni egészen addig, amíg csontig lerohadt az arca? Hogy képes valaki ilyenre? Ha akkor nem megy be a tulajdonos, Rozália fotózni, meddig szenvedett volna még Csillag ilyen állapotban?
Állatorvosunk – akit szintén nagyon ledöbbentett a cica állapota – a legnagyobb kímélettel engedte őt utolsó útjára. Köszönjük neki és Fábián Mariann-nak, hogy lelkileg is mellettünk álltak ezekben a nehéz pillanatokban.
Mariannt annyira megérintette a tanyán lévő cicák sorsa, hogy egy cicát ő is magához vett ideiglenesen egy külön szobába, így egy új tanyás cica mentvénnyel bővültünk Negró és Vikica mellett.
Becca érkezése után átesett egy fürdésen, amit jól tűrt, nagyon sok bolhakaki volt benne és nagyon koszos volt a bundája. Általános állapota tűrhető (bár a fülatka, férgesség, bolhásság alap nála is, ezekre megkapta megfelelő kezeléseket). FIV/FeLV tesztje (macska-AIDS és leukózis) szerencsére negatív lett! Kötőhártyagyulladása van, valamint macskanáthája, amire Veraflox szuszpenziót kap. Láza nincs, kedve, étvágya jó, általános állapota kielégítő.
Fogazata borzamas állapotban van, metszőfogai kilazultak, fogköves és FORL is áll a háttérben, valamint ínygyulladása is van, életkora emiatt nehezen becsülhető (valószínűleg több, mint 3 éves).
Jelenleg az ivartalanító műtétre készül, amely során a fogazatát is igyekeznek rendberakni, reméljük erre minél hamarabb sor kerülhet. Becca egyébként egy kedves, gyönyörűséges, dorombolós, dagasztós cica, aki a lehető legjobb kezekbe került.
Köszönjük mindenkinek a segítséget, aki hozzájárult ahhoz, hogy Csillag és Becca is elhagyhassa a tanyát!
Minimális önkéntes létszámmal, fuvarossal és ideiglenes befogadóval rendelkezünk, így ha szeretnél akár csak egy utcamacska életén javítani, a sorsát jobb irányba terelni, akkor jelentkezésed várjuk az oldalunkon üzenetben: https://www.facebook.com/UtcamacskaSzeged/
Nem baj, ha csak részfolyamatokba tudsz becsatlakozni, vagy ritkábban érsz rá, minden lelkes segítőre nagy szükségünk van.
Kitti
Hozzászólások