Kutyamesék 2024. aug. 19-25.

Kutyás blog | 2024. szeptember 3.

A közösségi oldal figyeli a tevékenységünket,érdeklődési körünket,és ehhez mérten ajánl fel oldalakat,amik számunkra érdekesek lehetnek. Az állatbarátoknak tehát cuki videók,képek,idézetek jelennek meg, akik mentenek, azok sokszor szívszorító tartalmakkal szembesülnek a közösségi oldalon.

Az egyik leginkább megosztó és közfelháborodást okozó oldalak a gyepmesteri telepek gazdikereső oldalai,ahol ki van írva,hogy a benn élő kutyáknak mennyi ideje van szabadulni a telepről. Ha pedig ez nem történik meg,akkor elaltatják a kutyát.

Sajnos szembe kell vele nézni,hogy ez a valóság. Nem csak idehaza, a cukormázas tengerentúlon,vagy a nagyszerű angliai sorozatokban is ez sok-sok kutya sorsa, csak épp azt nem mutatják a tévében. Ennek az az oka,hogy sokkal több kutya él a világon,mint amnennyinek szerető,gondoskodó gazdát lehet találni. És itt fogok megérkezni a heti témámhoz. Az emberek dühöngenek, a gyepmestert akarják bitófán látni. Sok esetetben a felvetés jogos, abban az esetben ha az állatnak nem humánus módon oltják ki az életét. 

Csakhogy a humánus altatás sajnos nagyon sok ország napi velejárója. Mert nem lehet ennyi kutyát gazdásítani,mert a legtöbb ember felelőtlen,és hagyja,hogy az állata szaporodjon. 
Tehát a gyepmesteri telepen dolgozókra is kiabálnak kígyót-békát, holott ott is dolgozhatnak ugyanúgy állatszerető emberek. 

A komment szekcióban viszont általában elszabaduló indulatok tömkelege olvasható, ahol mindenki gyilkos, sintér és egyebek. Csak halkan jegyzem meg, az eutanáziának több formája létezik. Aktív eutanázia amikor az állat életét valami oknál fogva kioltják. Ez lehet betegség,helyhiány, sérülés, bármi.

És van az eutanáziának egy passzív formája,amiről a társadalmunk mélyen hallgat,mintha nem is létezne. Ez a passzív eutanázia, amiben lehet,hogy épp ugyanannyi kutya leli a halálát. Passzív eutanázia az, amikor valaki állata beteg,de nem viszi orvoshoz,mert túl drága. Vagy mert ott vannak a haverok,és a beszélhetés sokkal fontosabb,mint az állatorvosnál várakozni. Vagy csak valaki szimplán lusta,vagy nem érdekli,hogy hogy van a kutyája. 

Tehát a kutyától bármilyen okból megtagadni az állatorvosi ellátást, a passzív eutanáziához tartozik. Ez pedig sokkal-sokkal kegyetlenebb tud lenni,mint az aktív eutanázia,hiszen megvonjuk a gyógyszerek, a kezelés. a gyógyulás lehetőségt a kutyától, ami vezethet hosszú és lassú kínhalálhoz.

Ez bizonyára sokkal etikusabb, vagy legalábbis valahogy társadalmilag sokkal jobban elfogadott. Ha a kutya,macska sérülést szenved, de azt gondoljuk,hogy talán meggyógyul magától. Vagy nézzük,amíg napokig bújkál a kutya,és betudjuk a nagy melegnek, vagy annak,hogy megijedt. Amikor meg sem nézzük, hogy van-e fizikai baja, vagy esetleg bármi szokatlan,ami indokolná a viselkedését. Csak várunk... Egy napot, kettőt, ötöt, aztán egyszercsak késő lesz. 

Persze, tudom, vannak gazdik, akik már akkor is viszik az orvoshoz a kutyát,ha rosszul áll egy szőrszál,de sokkal célravezetőbb aggódni,mint később bánkódni. Mert ha vasárnap lesz rosszul a kutya,akkor bizony ki kell fizetni az ügyeleti díjat,de van az úgy,hogy egyetlen napon múlik az állat élete. Például babézia esetén. Vagy néhány órán,mondjuk gyomorcsavarodás esetén. Vannak helyzetek, amikor nincs idő késleedni,megvárni hogy majd hátha holnapra jobban lesz.
Ezzel nem azt akarom mondani,hogy egy enyhe hasmenéssel,pici gyomorrontással fejvesztve rohanjunk és tépjük fel a rendelő ajtaját,de sajnos nem is ez az általános. Nagyon sok kutya azért hal meg idő előtt,mert nem kap,illetve csak nagyon későn kap megfelelő orvosi ellátást. A közösségi oldalon feltett kérdések,és feltöltött fotók pedig nem helyettesítik a megfelelő orvosi ellátást.

Szóval érdemes egy kicsit tágabb szemmel nézni ezt a világot,mert nagyon könnyen rájöhetünk,hogy bizony a közvetlen környezetünkben is vannak olyan ismerősök,barátok, akiknél az állat orvosi vizsgálata egy betegség esetén nem élvez prioritást. Vajon hozzájuk is odamegyünk kardoskodni az igazunk mellett?
Mert ha nem,akkor érdemes ott, "kicsiben" elkezdenni. Felvilágosítást tartani, elmondani,hogy nagyon sok betegség nem gyógyul meg magától, illetve ha a kutya öreg, akkor joga van ahhoz,hogy alkalmanként az állatorvos csak úgy megvizsgálja. Hozzánk sok idős kutya érkezik,és olyakor a régi tulajdonosok meg vannak döbbenve,ha érdeklődnek,ha a kutyáról kiderül,hogy mondjuk szívbeteg,hiszen ők nem tudták.
Igen,mert a kutya nem tudja elmondani,hogy milyen tünetei vannak,sőt olyan is előfordul,hogy panaszmetesnek tűnik. Ettől függetlenül egy vizsgálat,és a megfelelő gyógyszer életet menthet,vagy komfortosabbá teheti a mindennapokat,megnöveli az élettartamot. És ha az ismerősöket,barátokat figyelmeztettük,hogy Cirmi gubbaszt a kocsi alatt,és igenis vigyék orvoshoz, akkor utána nyugodtan leülhetünk,és megválthatjuk a világot,de előbb érdemes a közvetlen környezetünket jobbá tenni. És ha jbban figyelünk az állatainkra,akkor talán kevesebbnek kell menhelyre,vagy gyepmesteri telepre kerülnie.

Hétfő
Beszámoltam róla egy korábbi blogomban,hogy a menhelyi adományládába elhelyeztek egy rozsdás tál kíséretben egy rettegő kiskutyát. A leginkább azt nehezményeztem a történetben,hogy a láda a nagytestű kutyáink udvara mellett volt közvetlenül. Egyrészt ettől ők könnyen összekaphattak volna, másrészről pedig az egyébként is rettegő kiskutyának mit kellett ott átélnie? Szinte folyamatos halálfélelemben kellett várnia. Ettől függetlenül persze szép számban akadtak emberek,akik szerint ez még mindig jobb megoldás,mint elengedni valahol az erdőben. Nem, egyik sem megoldás! Kérjen segítséget, és akkor segítünk. De nem tette! csak egyszerűen gondolt egyet és lerakta. 
Azóta a halálra rémült kiskutya talán egy nagyon picit megszokta az új helyét,de még mindig nagyon fél mindentől és mindenkitől. Egyelőre várjuk a csodát, hátha egy picit megnyugszik és nyitni kezd, de egyelőre várat magára. Talán jó hírnek számít,hogy nem fejvesztre rohan,ha bemegyünk hozzá,hanem igyekszik megbújni egy sarokban,de ha elég időt benntöltünk, akkor néha már ránk mer nézni.

Vannak,akiknek nagy trauma a menhelyi pörgős élet


Kedd
A tűzijátékkal járó ünnepnapok úgy általában nagyon megnehezítik a kutyások dolgát. Persze, vannak kiválóan szocializált kutyák, akik a fülük botját nem mozdítják,de nagyon sok olyan kutya van, aki a világból is ki tudna menekülni.
Én szerencsés vagyok,mert a kutyáim egyáltalán nem foglalkoznak vele,de egy korábbi kutyám szinte megtébolyodott bármilyen zaj hallatán,mindegy volt,hogy éppen hol tartózkodik.Szörnyű volt mindezt átélni,úgyhogy nagyon meg tudom érteni azokat,akik ellenzik a tűzijátékot,vagy legalábbis korlátoznák. A legnagyobb gond nem is azzal a részével van, amire lehet készülni,hanem amire nem. Ez oedig a házaknál használt pirotechnikai eszközök, amit akkor lőnek fel váratlanul, amikor csak akarnak. Jellemzően már a tegnapi napon elkezdődött a hangzavar,tehát nem "csak" fél órát kell kibírnia a kutyáknak,hanem alkalmanként sajnos több napot. Erre nem lehet felkészülni.
A menhelynen persze vannak olyan kutyák,akiket semminemű zaj nem ijeszt meg,míg mások képesek halálra rémülni. A menhelyünkön él több olyan kutyus is,akik epilepsziásak,gyógyszert szednek. Náluk egy apró stressz,időjárás változás, erős zajok, viharok, bármi kiválthat egy újabb rohamot. Szerencsére azonban az elmúlt napok roham nélkül teltek.

Lüszi epilepsziás


Szerda
Írtam arról,hogy vannak kutyák,akiket nagyon megvisel a menhelyre kerülés,különösen ha félős természetűek. 
Vannak azonban olyan kutyák, különösen ha kölykök,akik csúnyán szólva még profitálnak is abból,hogy menhelyen élnek. Egyrészt nekik nem lesz egy személy,vagy család,aki után búslakodnak hetekig. Másrészt pedig, nagyokat játszanak a kortársaikkal,és megfelelően szocializálódnak,megtanulják a pórázon sétálás alapjait. A gazdikeresés is könnyebb nekik,hiszen a legtöbb ember fiatal kutyát szeretne. A menhelyi élet pedig gyorsan telik,különösen úgy,hogy nem unatkoznak. Nekik talán az jelent nagy kihívást,hogy ha családba költöznek,akkor hiányzik nekik az állandó pörgés és a nagyobb társaság.

A kölykök azt viselik nehezen ha hirtelen eltűnnek a kutyapajtások


Csütörtök
Ma dr.Sebő Ottó rendelőjébe jártunk Ricsével,aki szintén fiatal kora óta a menhely lakója. Ő is azok közé tartozik, akik imádnak nagyokat játszani,akik után csak úgy porzik az udvar. Ennek is köszönheti a mostani vizsgálatot,ugyanis nagyon fájlalta az egyik hátsó lábát,mi oedig már aggódtunk,hogy esetleg diszpláziás lesz ő is.Szerencsére az aggodalmunk alaptalan volt, Rocse lába teljesen egészséges,mindössze meghúzódhatott neki,ezért fájlalta.

Ricse is igazi társasági kutya a menhelyen 


Melinda önkéntesünk a nagy meleg ellenére ma jött,és segített nekünk a napi teendőben,Köszönjük a segítségét.

Ma ismét helyettesítő állatorvosunk,dr.Bárkányi Pál érkezett hozzánk. Most kiosztott 2 veszettség elleni oltást, 10 kombinált oltást, 3 mikrochipet és 14 kennelköhögés elleni vakcinát.

Péntek
A mai napunk csendesen telt,mindenki kereste az árnyékot és a hűvöst. Aki tehette a medencében,az árnyékban töltötte a napját. 

Pite is a vízimádók népes táborát erősíti


Szombat és Vasárnap
Ma Penelopé kutyánknak változik meg gyökeresen az élete,hiszen Szegedre költözött,hogy elkezdhesse gazdis életét. 
A tikkasztó hőség ezúttal is keresztúlhúzta önkénteseink számítását,a menhelyi kutyasétáltatás ismét elmaradt.

Köszönjük a 188 mentett kutyus nvében,hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások